»
Victor Boştinaru szocialista EP-képviselő Románia és az antant (Entente) címen, rangos romániai és külföldi akadémiai előadók felléptetésével rendezett tudományos értekezletet. Norica Nicolai liberális EP-képviselő volt a házigazdája a 100 év a románok nagy egyesülése óta: 1918–2018; 2500 év történelem Európában című reprezentatív megemlékezésnek, Románia Európai Unió melletti Állandó Képviselete és a brüsszeli Román Kulturális Intézet szervezésében.
2018. március 9. péntek
Európai parlamenti rendezvények Nagy-Románia létrejöttének centenáriuma alkalmából
Egy héten belül két konferenciára is sor került az Európai Parlament brüsszeli székházában, Nagy-Románia megszületésének centenáriuma alkalmából.
Victor Boştinaru szocialista EP-képviselő Románia és az antant (Entente) címen, rangos romániai és külföldi akadémiai előadók felléptetésével rendezett tudományos értekezletet. Norica Nicolai liberális EP-képviselő volt a házigazdája a 100 év a románok nagy egyesülése óta: 1918–2018; 2500 év történelem Európában című reprezentatív megemlékezésnek, Románia Európai Unió melletti Állandó Képviselete és a brüsszeli Román Kulturális Intézet szervezésében.
Az utóbbi rendezvény központi üzenetének azt tekinthetjük, hogy Nagy-Románia létrejötte nem a „nagy háborúban” győztes hatalmak 1920-béli békediktátumának, hanem a román nép magasztos egységharcának és akaratának tulajdonítható. Besszarábia 1918. április 9-én, valamint Bukovina 1918. november 28-án kinyilvánított egységesülési döntése nyomán Erdély 1918. december 1-én, Gyulafehérváron nyilvánította ki egyesülését a román királysággal – ekképpen hangzott a konferencián Nagy-Románia megalakulásának történelmi alaptétele, ami kizárólag az akkori románság egyoldalú akaratát közvetíti.
Anélkül, hogy tagadni lehetne a román politikusok valós érdemeit a bámulatos mértékű területszerzés tekintetében, valamint a román néptömegek történelmi szerepét az új Románia létrejöttében – mindazáltal akár Lenin „kapitalista rablóbékére” vonatkozó megfogalmazását is idézve állapítható meg, hogy Nagy-Románia a trianoni békediktátum eredményeképpen nem 1918-ban, hanem 1920-ban jött létre. Ez a nemzeti mítoszoktól mentes, történelmi valóság.
Azt már csak az emlékkonferencia „diszkrét bájaként” könyvelhetjük el, hogy Ioan Bolovan, a kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem rektorhelyettesének előadása idején mindvégig a dúsgazdag erdélyi épített örökség kiemelkedő darabjainak színpompás képei peregtek a központi képernyőn – köztük a magyar, a szász és a székelyföldi építészet remekei – olyképpen, minthogyha ezek szerves részét képeznék az egységes román kultúrának.
Ez a fajta román egységünneplés nagy kihívás elé állítja a magyar Erdélyi Fejedelemség jogutódait az Erdély elszakításáról, illetve a trianoni döntésről való hiteles centenáriumi megemlékezés tekintetében.
Brüsszel, 2018. március 8.
Tőkés László
EP-képviselő,
az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke
hírek
2025. április 18. péntek
Húsvéti üdvözlet
2025. április 14. hétfő
A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) XXXV. Közgyűlése – Beregszász, 2025. április 12.
2025. április 9. szerda
ÖSSZETARTOZÁS ÉS KIREKESZTÉS
2025. március 29. szombat
Köszöntőbeszéd az Erdélyi Magyar Szövetség Küldöttgyűlésén
2025. március 29. szombat
Marosvásárhely „fekete márciusa”
2025. március 27. csütörtök
NYILATKOZAT – Harmincöt évvel a marosvásárhelyi fekete március után
2025. március 23. vasárnap
Tisztújítás volt az EMSZ-ben
2025. március 23. vasárnap
Kriza János-emlékév
2025. március 23. vasárnap
Hogyan tovább, erdélyi autonómia? – Számbavétel és kiútkeresés
2025. március 22. szombat
Tőkés Lászlót újraválasztották az EMNT elnökének