»
Ráksi Lajos egyetemi lelkész, főszervező köszöntötte a meghívottak és érdeklődőket az egyetemi székházként szolgáló református püspöki palota dísztermében, majd Szontágh Szabolcs lelkipásztor, a Magyar Református Egyház Zsinatának ifjúsági irodavezetője hirdetett igét. János Szabolcs rektor üdvözlő-, gondolatébresztő beszéde után Weisz Péter, a Barankovics István Alapítvány Izraelita Műhelyének vezetője, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének elnöki tanácsadója, a gyöngyösi hitközség elnöke tartott előadást Közösen együtt – zsidók és keresztények együttélése Magyarországon címmel, ennek a több évszázados együttélésnek főként a pozitív oldalait domborítva ki.
2015. május 14. csütörtök
Csendesnap az emlékezés jegyében
Május 14-én, áldozócsütörtökön, Jézus Krisztus mennybemenetelének ünnepén csendesnapot tartottak a Partiumi Keresztény Egyetemen. A nagyváradi székhelyű felsőoktatási intézetben megalakulása óta megrendezik a lelki gyakorlatos közösségi napot. Idén három tragikus történelmi esemény kerek évfordulójához kötötték a szervezők: a 70. évvel ezelőtti zsidó és roma holokauszthoz, illetve az egy évszázada kezdődött örmény genocídiumhoz.Ráksi Lajos egyetemi lelkész, főszervező köszöntötte a meghívottak és érdeklődőket az egyetemi székházként szolgáló református püspöki palota dísztermében, majd Szontágh Szabolcs lelkipásztor, a Magyar Református Egyház Zsinatának ifjúsági irodavezetője hirdetett igét. János Szabolcs rektor üdvözlő-, gondolatébresztő beszéde után Weisz Péter, a Barankovics István Alapítvány Izraelita Műhelyének vezetője, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének elnöki tanácsadója, a gyöngyösi hitközség elnöke tartott előadást Közösen együtt – zsidók és keresztények együttélése Magyarországon címmel, ennek a több évszázados együttélésnek főként a pozitív oldalait domborítva ki.
Kathy-Horváth Lajos, a budapesti Roma Oktatási és Kulturális Központ igazgatója a Cigányok a Holokausztban és a magyar kultúrában címmel tartott érdekfeszítő előadást, Issekutz Sarolta, a magyarországi Erdélyi Örmény Gyökerek Kulturális Egyesület vezetője adatgazdag, drámai vetített képekkel illusztrált visszatekintésében a törökök által végrehajtott örmény népirtást ismertette meg a hallgatósággal.
Ezt követően tárlat nyílt az aulában. A Falak, jelek, sorsok – magyar zsidók deportálása Auschwitzba cím alatt létrejött, tucatnyi pannóból álló, szöveges-képes szemléltető összeállítást a budapesti Holokauszt Emlékközpont bocsátotta a szervezők rendelkezésére, Nagyvárad pedig első határon túli állomása lett e vándorkiállításnak. Tőkés László európai parlamenti képviselő, a PKE Alapítók Tanácsának elnöke nagyívű tárlatnyitó beszédében nemcsak a fentebb említett történelmi évfordulók kapcsán domborította ki a népek együttélésének tragikus vetületeit, hanem a jelen kihívásaira is bőven kitért, kijelentve: nem szabad menteni a menthetetlent. A tárlat is demonstrálja: Auschwitz a magyarság legnagyobb temetője, még úgy is, hogy ilyen tömegsírok sajnos végigkísérik egész történelmünket, Mohácstól Doberdón át a Don-kanyarig. Nemzeti sorstragédiánk sorába illeszthetők azok a pótolhatatlan szellemi veszteségek is, amelyek a magyar zsidó kiválóságok kiirtásával értek minket – mutatott rá a Királyhágó-mellék előző püspöke, Radnóti Miklós költőnk golgotajárását hozva fel példaként. Sebastian Haffner német író-történésszel egyetértésben jelentett ki: Auschwitz után kultúrember nem lehet antiszemita. Kitért a polgári és egyházi vezetők akkori és mai felelősségére, kijelentve: bármelyik totalitárius rendszerrel szembe kell szállni, ezért hála és tisztesség illeti azokat, akik megtették, miközben a mindenfajta szélsőség (rasszizmus, antiszemitizmus, keresztényellenesség, iszlamofóbia, hungarofóbia stb.) szószólóit és szekértolóit el kell ítélni. A mennybemenetel ünnepén az intolerancia földhözragadtságát kell elutasítanunk, önvizsgálatot tartva és megvetve a bűn rabszolgáit, mert a zsidó, cigány, örmény, magyar sorsnak a nácizmus és kommunizmus ugyanolyan végkimenetelt szánt egykoron, mint az iszlám fundamentalizmus a keresztényekének napjainkban. Közös a gyászunk, közös kell legyen a vigasztalásunk – mondotta Tőkés László.
A csendesnapi megemlékezést és a vándortárlatot a nagyváradi zsidó hitközség képviseletében Freundlich Ádám üdvözölte és méltatta, a Tikvah Egyesület nevében pedig Teszler Emília szólt, aki arra is rámutatott: a tragikus, megmásíthatatlan és megbocsáthatatlan múlt mellett az élő jelen gondjaival és örömeivel is foglalkozniuk kell a mai zsidó érdekképviseleteknek.
Kathy-Horváth Lajos hegedűművészként is közreműködött a nap során, előadva Holokausztszimfónia című saját szerzeményének egy-egy részletét, Thurzó Sándor József brácsaművész egy örmény kompozíciót játszott, dalt adott elő az egyetem néhány diákja is, orgonaszolgálatot Kristófi János Zsigmond végzett.
A rendezvény a délutáni órákban a Csillagpont Református Ifjúsági Fesztiválról szóló kedvcsináló bemutatóval és a Haver Informális Zsidó Oktatási Közhasznú Alapítvány interaktív csoportfoglalkozásával zárult.
hírek
2024. november 18. hétfő
Szoboravató beszéd
2024. november 18. hétfő
Tisztelgés P. Kozma Imre előtt
2024. november 17. vasárnap
Nagyváradtól Masikóig, és vissza
2024. november 7. csütörtök
Matematikusból egyetemépítő – in memoriam Kovács Béla
2024. október 28. hétfő
Akik felelősséggel cselekedték a jót
2024. október 25. péntek
„Isten szabadságra teremtett és szabadságra hívott el bennünket”
2024. szeptember 20. péntek
Tanévnyitó a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetemen
2024. szeptember 16. hétfő
A szeretetről és a hitről egy szomorú temesvári évfordulón
2024. szeptember 11. szerda
Temesvári igehirdetés és megemlékezés vasárnap
2024. szeptember 2. hétfő
Könyv a Szent István-díj történetéről