2009. november 26. csütörtök
Send this article Print this article

Az ujgurok és tibetiek védelmében – határozat az EP-ben

A kilenc, Hszincsiang-Ujgur-tartománybeli ujgur lakos 2009. novemberben történt kivégzése széles körű visszhangot váltott ki világszerte. A nemzetközi közösség jelentős szereplői – többek között az Egyesült Nemzetek Szövetsége, az Európa Tanács és az Európai Unió Tanácsa – különböző határozatok és nyilatkozatok formájában, több ízben is elítélték a kínai kommunista rezsim azon erőszakos eszközeit, melyeknek kitűzött célja a mintegy 15–20 milliós lélekszámú ujgur nemzeti közösség megfélemlítése és beolvasztása.

Előzményként fontos megemlítenünk, hogy szintén a Képviselet Nélküli Népek és Nemzetek Egyesületének közbenjárásával 2009. szeptember 1-én a DROI bizottság Rebiya Kadeer asszonyt, az Ujgurok Világkongresszusának elnökét látta vendégül, aki köszönetet mondott az Európai Parlamentnek azért, hogy nyomást gyakorol a kínai hatóságokra, hiszen a turkesztáni ujgurok immár hatvan esztendeje kínai elnyomás alatt élnek, megfosztva emberi, nyelvi és vallási jogaiktól. Ezt követően Tőkés László EP-képviselő is fogadta brüsszeli irodájában Kadeer asszonyt, aki a képviselő segítségét kérte, hogy az EP és az EU központi intézményei nagyobb nyomást gyakoroljanak a kínai hatóságokra.





Ennek nyomán és az emberi és kisebbségi jogok védelmének szellemében, a novemberi plenáris ülése keretében az Európai Parlament is napirendre tűzte az ujgur kivégzések határozott elítélését. Ily módon sürgősségi eljárásban került sor csütörtökön, november 26-án az emberi jogok megsértése, a demokrácia és a jogállamiság tárgyában rendezett, Kína – kisebbségi jogok és halálbüntetés címet viselő vitára.

A vitát az erdélyi magyar képviselők küldöttsége kezdeményezte. Tőkés László, Winkler Gyula és Sógor Csaba képviselők megegyeztek abban, hogy együttesen lépnek fel az ujgurok védelmében.

Tőkés László EP-képviselő mai felszólalásában megköszönte a támogató frakciók kiegészítéseit, valamint azt, hogy az erdélyi magyar képviselők kezdeményezése napirendre került, ugyanakkor értetlenségét fejezte ki a szocialisták visszalépését illetően. A püspök sajnálatát fejezte ki, hogy a tegnapelőtti egyeztetésen a szövegtervezetből egészében véve kigyomlálták a kommunista rezsimek bírálatára, valamint a kisebbségi közösségek védelmére vonatkozó részeket. „Az EU-nak végre őszintén és nyíltan szembe kellene néznie a kommunizmus visszahúzó örökségével és a napjainkban is tovább élő kommunizmussal – Kínában is.” – mondta Tőkés László.

A kezdeményezéssel kapcsolatban Winkler Gyula európai parlamenti képviselő elmondta: romániai magyarként természetesnek tartja, hogy felemelje hangját egy másik nemzeti kisebbség védelmében, egy olyan esetben, amikor az emberi jogok és tágabb értelemben a közösségi jogok súlyosan sérültek. Winkler úgy nyilatkozott: európai parlamenti képviselőként gyakran szembesülök azzal, hogy az Európai Unió érzékeny a más régióban, akár más kontinensen élő kisebbségi jogtiprásokkal kapcsolatban, ugyanakkor nem hajlandó az unión belüli közösségi jogok érvényesítését napirendre tűzni és felelősségteljesen tárgyalni a kisebbségi kérdésről.

A javaslat benyújtásának indítékaival kapcsolatban Sógor Csaba kifejtette, hogy a kisebbségi képviselők kötelessége minden békés lehetőséget megragadni a nemzeti kisebbségek helyzetének javítására. „Kína módszerei napjainkban elfogadhatatlannak minősülnek. Példát kell mutatnunk, demokratikus módszerekkel kell fellépnünk a globális kihívásokkal szemben és széleskörű erőfeszítéseket kell tennünk az egyetemes emberi jogok, valamint a közösségi kisebbségi jogok általános érvényesítése érdekében. Nekünk, erdélyi magyaroknak a kezünkben vannak e demokratikus eszközök és arra kell használnunk őket, hogy a hozzánk hasonló, kisebbségi helyzetben levők problémáinak felmutatása által saját ügyeinket is megismertessük az európai döntéshozókkal” – nyilatkozta a képviselő.

A Képviselet Nélküli Népek és Nemzetek Egyesületének (Unrepresented Nations and People Organization/UNPO) munkatársaival – az UNPO a veszélyeztetett sorsú ujgurok következetes és elkötelezetten nemzetközi védelmezője – együttesen kidolgozott néppárti határozat javaslatát november 13-én a küldöttség hivatalos úton terjesztette az Európai Parlament emberjogi bizottságának (DROI) titkársága elé. Ezt követően, a Szocialista, Liberális, Egységes Európai Baloldal és az EFA/Zöldek önálló javaslatai alapján született meg a végleges határozat, melyet alább mellékelünk.

A szocialisták később visszaléptek a közös határozattervezettől, mert amint a vita kezdésekor Véronique De Keyser belga szocialista képviselőnő meglehetős vehemenciával megjegyezte, véleményük szerint ez a „zagyvaság” azokat a tibetieket és ujgurokat veszélyezteti, akiket meg szeretnének menteni. November 30-án sor kerül az EU-Kína csúcstalálkozóra, akkor a párbeszéd során fel lehet vetni ezeket a kérdéseket is. Joe Higgins ír képviselő, az Egységes Európai Baloldal részéről rámutatott, hogy ugyan Kínával a kereskedelem terén rendben vannak a dolgok, de minden más problémát a szőnyeg alá söpörnek. A munkásokat gyakorlatilag kizsákmányolják Kínában – az EU és az USA a szuperprofit érdekében asszisztál is ehhez. Laima Liucija Andrikienė litván néppárti képviselő kijelentette: Kína az emberi jogok tekintetében hátul kullog, a békés tüntetéseket is feloszlatják, sőt, mondhatni, brutálisan szétverik. Az ujgurok kérdését érintve, a képviselő felhívta a figyelmet arra, hogy napirenden vannak a kivégzések; véleménye szerint mindenféleképpen moratóriumot kellene elrendelni, az „Egy Kína”-politikát is felül kellene bírálni. Barbara Lochbihler német képviselőnő a  Zöldek/EFA frakciócsoport tagjaként elismerte, hogy Kína sokat változott az utóbbi években, de az emberi jogok védelmében nincs fejlődés. A kínai hatóságok etnikai, vallási hovatartozástól függetlenül üldözik az ellenzéket, ráadásul a tibetieket és az ujgurokat jobban elnyomják. A képviselőnő megállapította: Kína világbajnok a kivégzésekben – sokkal több bűntényt büntet halállal. Ezért szükségesnek tartaná, hogy Kína csatlakozzon a moratóriumhoz.

Ana Gomes portugál képviselő, a Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetség tagja megemlítette, hogy tavaly, 2008-ban ez EP Szaharov-díját Hu Csia bebörtönzött kínai ellenzéki aktivista kapta, ennek kapcsán megerősítette: Kínában üldözik az ellenzéket, mindennapos gyakorlat a politikai elnyomás, megfélemlítés, kivégzés, pedig Kína az ENSZ tagja. Johannes Cornelis van Baalen holland képviselő is elvi alapon állva közölte, liberálisként ellenzik a halálbüntetést, amelyet Kína többek közt arra is felhasznál, hogy elnyomja a kisebbségeket. Charles Tannock brit képviselő szerint a konzervatív frakció a halálbüntetést lelkiismereti kérdésnek tartja. Filip Kaczmarek lengyel néppárti képviselő viszont figyelmeztette a november végi csúcstalálkozó miatt aggódó kollégákat arra, hogy nem lehet kettős mércét alkalmazni: az EP attól függetlenül védi a kisebbségek jogait, hogy kis vagy nagy ország sérti-e meg. A Berlini Fal lebontásának húszéves évfordulójához kapcsolódva kijelentette: ha Berlinben nem lettünk volna bátrak, akkor most nem lenne mit ünnepelnünk. Bernd Posselt német néppárti képviselő ezt kiegészítendő kijelentette: nem zárja ki a jó kapcsolatot Kínával, az az elvárás, hogy tiszteletben tartsák az emberi szabadságjogokat. Reinhard Bütikofer, a Zöldek/ az Európai Szabad Szövetség Képviselőcsoportja német tagja amellett, hogy a halálbüntetés eltörlése mellett állt ki, megjegyezte, nem szabad Kínát kioktatni, vagy megkérdőjelezni a hozzáállását, netán karikatúrát csinálni a kérdésből. Például a határozattervezetben követelt tényleges autonómia kérdése most nem aktuális, inkább egy jövőbeli tényleges párbeszéd tárgya kellene, hogy legyen.

Mirosław Piotrowski lengyel képviselő arra emlékeztetett: amikor Lengyelországban végre megtarthatták az első „kommunistamentes” változásokat, azzal egyidőben láthatták a tankokat Tienanmen téren. Nyugat-Európa akkor megtalálta a receptet Európa-szerte, hogyan lehet fellépni a kommunizmussal szemben, ezzel ellentétben Kínával szemben ez nem sikerült – lásd az olimpia körüli határozatlanságokat, huzavonát.

Karel De Gucht biztos, a fejlesztés és humanitárius segítségnyújtás felelőse zárszavában rámutatott: Kína fontos stratégiai partner, vele együtt lehet és kell fellépni a globális kihívások érdekében; ugyanakkor az emberi jogi kérdések fontosak, őszintén kell beszélni róluk. És ők minden fórumon, a legmagasabb szinten szóba is hozzák, például Pekingben novemberben már felvetették a halálbüntetések megszüntetését, a kisebbségi jogok tiszteletben tartását.

A plenáris végén az előterjesztett néppárti-liberális-Zöldek/EFA frakciók közös határozat-tervezetét megszavazták a képviselők (a szavazás kezdetekor a szocialisták frakciójának több tagja megerősítette: a frakció nem tartózkodik, hanem nem vesz részt a szavazáson.)

Strasbourg, 2009. november 26.

Erdélyi Magyar Képviselők Csoportja



határozati javaslat
az emberi jogok megsértése, a demokrácia és a jogállamiság tárgyában

Sürgősségi eljárásban a plenáris napirendjére tűzendő, az Európai Parlament
Eljárási Szabályzatának 115. cikkelye értelmében
Kezdeményezők: Tőkés László, Winkler Gyula, Sógor Csaba EP-képviselők
Előterjesztő: az Európai Néppárt frakciója
Tárgy: Kína – kisebbségi jogok és halálbüntetés
_____________________________________________________________________ 


A berlini fal lebontásának és a kelet-közép-európai országok sokmilliónyi polgárának kommunizmus alóli felszabadulásának 20. évfordulóján,

figyelembe véve az Európai Parlamentnek a halálbüntetés egyetemes eltörlését célzó, 2007. február 1-i és 2007. szeptember 27-i határozatait;

figyelembe véve az ENSZ halálbüntetés moratóriumára vonatkozó, 62/149/2007. december 1-i valamint a 63/169/2008. december 18-i határozatait;

figyelembe véve az Európai Unió Tanácsának 15132/09. számú, két tibeti szerzetes kivégzését elítélő nyilatkozatát;

figyelembe véve az Európai Unió Tanácsának kilenc, Hszincsiang-Ujgur-tartománybeli lakos nemrégiben történt kivégzését elítélő, 15843/09. számú nyilatkozatát;

figyelembe véve a Kínai Népköztársaság Alkotmányának 35., 36. és 37. számú cikkelyeit, amelyek az élethez való alapvető jogot szavatolják a Kínában élő valamennyi nemzetiség számára, ideértve a szólásszabadságot, a sajtószabadságot, a gyülekezési szabadságot, a vallásszabadságot és az egyesülési jogot;

figyelembe véve a küszöbön álló, 2009. november 30-án esedékes EU-Kína csúcstalálkozót;

Az Európai Parlament,

  1. megállapítva,hogy a Kínai kommunista rezsim korlátozza állampolgárainak szabadságát, és megtagadja az egyén, különösképpen a nemzeti kisebbségek kulturális, gazdasági, nyelvi és vallási jogait;
  2. megállapítva, hogy a nyugat-európai demokráciák által nyújtott erkölcsi támogatás életbevágóan fontos volt több mint ötven éven át a kommunista rezsimek elnyomása alatt sínylődőknek, és komoly szerepet játszott a kommunizmus európai összeomlásában;
  3. Ismét kijelenti, hogy az Európai Unió határozottan ellenzi a halálbüntetést, és hangsúlyozza, hogy a halálbüntetés eltörlése hozzájárul az emberi méltóság fönntartásához, és elősegíti az emberi jogok megerősödését;
  4. Elismeri, hogy a Kínai Legfelsőbb Bíróság 2007 óta felülvizsgálja az összes halálbüntetési ítéletet, ugyanakkor aggodalmának ad hangot, hogy továbbra is Kínában hajtják végre a legtöbb kivégzést a világon;
  5. Sürgeti a kínai kormányzatot, hogy azonnali hatállyal és feltételek nélkül rendeljen el moratóriumot a halálbüntetések esetében, fontos lépést téve ezáltal a halálbüntetés eltörlése felé; 
  6. Felkéri az Európai Uniót, hogy tartsa fenn és érvényesítse a halálbüntetést ellenző álláspontját, ítélje el kilenc ujgur- és han-kínai személy e hónapban történt kivégzését, és kérje a már kihirdetett halálbüntetések azonnali visszavonását;
  7. Felszólítja a kínai hatóságokat, hogy azonnal vessenek véget annak a megtorló kampánynak, amely megfosztja jogaitól Hszincsiang és Kelet-Turkesztán valamennyi lakóját, miközben nem hajlandók tudomást venni a zavargások okairól;
  8. Felszólítja a kínai hatóságokat, hogy oldják fel a média-zárlatot Hszincsiangban és Kelet-Turkesztánban, biztosítsák a szabad kommunikáció lehetőségét, és engedélyezzék, hogy a lakosság cenzúrázatlanul kommunikálhasson telefonon, az Interneten és postai úton;
  9. Felszólítja a kínai hatóságokat, hogy tartsák be a Kínai Népköztársaság Alkotmányának rendelkezéseit, amelyek védik a kínai nemzetiségek szabadságát és jogait, és vessenek véget Hszincsiangban és Kelet-Turkesztánban a népesség-áttelepítési politikájuknak, amely kimeríti a „kulturális népirtás” fogalmát.
  10. Ismét elítéli a két tibeti szerzetes kivégzését;
  11. Felszólítja a kínai kormányt, hogy bocsátkozzon őszinte és eredményorientált tárgyalásokba a Dalai Láma képviselőivel, a Tibeti nép valódi autonómiája című memorandum alapján;
  12. Üdvözli az EU és Kína között elkezdett intézményesített, emberi jogi központú párbeszédet; csalódásának ad hangot ugyanakkor, hogy a párbeszéd ez eddig nem hozott jelentős előrelépést; felkéri az Európai Unió Tanácsát és az Európai Bizottságot, hogy az intézményesített párbeszéd kiértékelése és hatékonyság-vizsgálata rendjén vesse fel aggodalmainkat a küszöbön álló EU-Kína csúcstalálkozón;
  13. Felszólítja a kínai hatóságokat, hogy tartsák tiszteletben a nemzeti kisebbségek kulturális, nyelvi és vallási jogait, elősegítve ezáltal nemzeti önazonosságuk megőrzését és a társadalomba való beilleszkedésüket, ami elengedhetetlenül fontos a különböző etnikumok békés és stabil egymás mellett élése érdekében;
  14. Felkéri a Parlament Elnökét, hogy jelen határozatot küldje el az Európai Bizottságnak, az Európai Unió Tanácsának, a Tagállamoknak és az Európa Tanácsnak.

Brüsszel, 2009. november 20.



hírek

2025. június 6. péntek
Az Országházban ülésezett a KMKF

2025. június 6. péntek
Emlékest a Magyarságkutató Intézetben

2025. május 30. péntek
Emlékkonferencia és gyülekezeti ünnep Szapáryfalván

2025. május 30. péntek
Alapítványi kuratóriumi ülés

2025. május 20. kedd
In memoriam Békássy N. Albert

2025. május 20. kedd
Egy akadémiai rendezvényről

2025. május 20. kedd
In memoriam Duray Miklós

2025. május 19. hétfő
Rendhagyó történelemóra Budapesten

2025. május 19. hétfő
Díjátadás a PIM-ben

2025. május 13. kedd
Kettős könyvbemutató Nagyváradon

fényképek

Temesvári zarándoklat
10 éves az EMNT
Székelyek Nagy Menetelése
A Magyar Rektori Konferencia plenáris ülése Nagyváradon

videók

Trianonról és az autonómiáról
TEMESVÁR 31. - Tőkés László, az EMNT elnöke
Tőkés László évértékelője a Magyar Televízióban, 2016. jan. 1-jén
Tőkés László brüsszeli felszólalása

ajánlott oldalak

Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács
Székely Nemzeti Tanács
EPP képviselőcsoport az Európai Parlamentben
FIDESZ
Fidesz Európa Parlamenti képviselőcsoportja
Orbán Viktor miniszterelnök honlapja
www.tokeslaszlo.eu | © Minden jog fenntartva, 2010