»
Ennek nyitórendezvénye Budapesten zajlott a magyar parlament és a Pro Minoritate Alapítvány szervezésében, házigazdája a Magyar Tudományos Akadémia, fővédnöke Kövér László, az Országgyűlés elnöke volt.
2014. december 20. szombat
A Temesvár 25. emlékhét Budapesten kezdődött
A temesvári, romániai forradalom kitörésének 25. évfordulóján emlékhetet szervezett az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és Tőkés László európai parlamenti képviselő.Ennek nyitórendezvénye Budapesten zajlott a magyar parlament és a Pro Minoritate Alapítvány szervezésében, házigazdája a Magyar Tudományos Akadémia, fővédnöke Kövér László, az Országgyűlés elnöke volt.
Az MTA dísztermében december 15-én délelőtt egy évfordulói emlékülést tartottak, amelyre politikusok, közéleti személyiségek, diplomaták, a civil és a kulturális szféra képviselői kaptak meghívást, köztük a negyedszázaddal ezelőtti rendszerváltó események egyes részvevői. A felszólalók legtöbbje kiemelte: huszonöt éve Temesváron a felháborodott tömeg meg akarta akadályozni Tőkés László református lelkész kilakoltatását. A következő napokban a megmozdulások átterjedtek az ország más vidékeire, és forradalommá terebélyesedve elsöpörték Nicolae Ceaușescu uralmát.
Lovász László, az MTA elnöke házigazdai köszöntőjében azt mondta, a történelem különleges pillanata volt a temesvári, majd az azt követő romániai forradalom. Hozzátette: Temesvár jelkép, a forradalom szimbóluma, a diktatúrából teremtett egy új, más világot. Matematikusként kötelességének érezte ily módon megidézni Bolyai Jánost is, születésének évfordulóján, aki épp Temesvárról írta volt nevezetes levelét tudós apjának, amiben bejelentette korszakalkotó tudományos felfedezését: „semmiből egy új, más világot teremtettem; mindaz, valamit eddig küldöttem, csak kártyaház a toronyhoz képest”.
Nyitóbeszédet Orbán Viktor miniszterelnök mondott, emlékeztetve: 1989-ben Temesváron világosság gyúlt, amelynek fénye nemcsak Erdélybe, egész Romániába és Magyarországra jutott el, hanem beragyogta az akkori Európát is. „Negyedszázaddal később azonban ez a világosság, amely akkor a diktatúra sötétjében fénylett, néhol már alig látható.” Rámutatott: huszonöt évvel a decemberi események után sokan nem hajlandók elfogadni, hogy a forradalom egy református parókiáról, egy magyar közösségből indult el, hogy elhozza a szabadságot magyaroknak, románoknak, székelyeknek és szászoknak egyaránt. A kormányfő idézte Tőkés László református lelkész 1989-es gondolatait, amelyek szerint a helyén mondott szó a teremtő ige értékével vetekszik. „A nem helyükön mondott szavak” viszont a rombolás erejével hatnak, mint például amikor olyan emberek vádolnak más országot diktatúrával, akik sohasem éltek még csak hasonló rendszerben sem, mégis úgy hiszik, rendelkeznek „a diktatúra fantomképével, személyleírásával, pedig valójában épp a lényeget nem látják, nem ismerik”. Orbán Viktor beszélt a nyugati világ képmutató magatartásáról és alkalmazott kettős mércéiről, emlékeztetve: a kommunista béklyót 1989-ben minden országnak külön-külön, saját magának kellett levetnie. Rámutatott: a szabadsággal úgy kell élni, hogy ne gátlástalan önzéshez vezessen, a szabadságnak ugyanis a közjót kell szolgálnia.
Emlékező beszédében Tőkés László kiemelte: a bel- és külhoni magyaroknak nemcsak a múltja, hanem a jelene és a jövője is közös, mert „a mesterségesen megvont határokkal sem a nemzetet, sem a történelmet nem lehet szétszakítani”. A temesvári események a magyar és a román történelem közös részét alkotják, egymás mellé állították e népeket, és az egész nemzet életére kedvező befolyást gyakoroltak. Negyedszázada nem csak a kommunizmus uralmát sikerült megdönteni, hiszen a „kisebbségben élő nemzetrészek felszabadulását, a határok fölötti nemzetegyesítés kezdetét is jelentették” az akkori történések a környező országokban. Az EMNT elnöke felhívta a figyelmet: a közelmúltbeli romániai elnökválasztás egységbe kovácsolta a románságot, amire 1989 óta aligha volt példa, és ezen egység részese volt az erdélyi magyarság is. Ez az országos egység, román-magyar összefogás annak a reményével kecsegtet, hogy négy év után Romániában is a rendszerváltozás új fejezete kezdődhet el – mondta.
A további felszólalók a magyaroknak a vasfüggöny lebontásában, a közép-európai rendszerváltozásban játszott szerepét is méltatták. Sali Berisha volt albán államfő és miniszterelnök jelezte: a magyarok szabadságért folytatott küzdelme minden akkor elnyomott népnek fontos volt. Szerinte az albánoknak és a románoknak a vasfüggöny szilárdabbnak tűnt, mint máshol, ezért is jelentett olyan sokat, hogy a temesváriak, élükön „a szabadság püspökével”, szembeszegültek a kor legkeményebb diktátorával. A temesváriak példát, reményt és ösztönzést nyújtottak a reményteleneknek – tette hozzá.
Szűrös Mátyás volt ideiglenes köztársasági elnök hangoztatta: „amikor belső nemzetrontó erők közrejátszásával nagy külső nyomás nehezedik a magyar kormányra, az országunkra”, a nemzetpolitikában csak egy erős, független Magyarország lehet igazán eredményes. Ha ehhez kapcsolódik a sorait szorosra zárni képes külhoni magyarság, a siker nem maradhat el. Még akkor sem, ha ma Romániában sokan kétségbe vonják az itteni magyarok konstruktív hozzájárulását az ország fejlődéséhez..
Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke a 25 évvel ezelőtt történtekre emlékezett vissza, amikor Romániába vittek segélyszállítmányokat. Frank Spengler, a Konrad Adenauer Alapítvány képviselője azt emelte ki, hogy 25 évvel ezelőtt Magyarországon és Lengyelországban történtek meg az első lépések a rendszerváltozás, a demokrácia győzelme felé.
Erdélyi Géza nyugalmazott felvidéki református püspök arról beszélt, hogy a magyarságnak küldetése van: a szabadság és az igazságosságosság hűséges szolgálata, és ez a sors mindig nagy kockázatokat, nehéz küzdelmet és sok szenvedést igényel, ahogyan az ma is tapasztalható. Mint mondta, a temesvári forradalomnak helye van a Kárpát-medence legjelentősebb történelmi eseményeinek sorában és „hamisítatlan formában” a román történetírásban is.
Az emlékkonferencián felszólalt még Maximilian Teleki, az Amerikai Magyar Koalíció elnöke, Wittner Mária 56-os szabadságharcos, korábbi országgyűlési képviselő, Pawel Ukielski, a lengyel Nemzeti Emlékezet Intézet igazgatóhelyettese – mindannyian az 1989-es temesvári események jelentőségét hangsúlyozták, de emlékeztettek arra is: a rendszerváltozás máig nem teljesedett ki, mert a kommunista visszarendeződés veszélye most is fennáll, a múlt bűnei pedig részben megtorlatlanok maradtak. Florian Mihalcea, a Temesvár Társaság elnöke ezt megerősítve elmondta: Romániában mind a hős város, mind Tőkés László szerepét kisebbíteni, elmaszatolni próbálják, pedig az akkori nemzetek, generációk, felekezetek közötti összefogás máig hatóan példaértékű.
Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke elmondta: 1989-ben a diktatúra legfőbb metaforája a fal lett, a berlini fal Közép-Európa közepén szimbolizálta a diktatúrát. Fontosnak nevezte a magyarok és a románok közötti falak lebontását, és meglátása szerint ebben nagy szerep juthat az új román elnöknek, akit a magyarok is támogatták szavazataikkal. Beszélt arról is, hogy a magyarok közötti falak lebontásában is kiemelkedő szerepe volt 1989 decemberének, hiszen az „össztársadalmi forradalmi élmény volt”.
A konferencia lírai momentumait Szvorák Katalin énekművész és Döbrentei Kornél költő biztosította.
A részvevők a záróbeszédet követően levonultak az MTA halljába, ahol megnyitották a Temesvárról Európába című emlékkiállítást. „Nem hagyhatjuk, hogy ellopják a múltunkat” – mondta nyitóbeszédében Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes. A kereszténydemokrata politikus kiemelte: a negyedszázaddal ezelőtti közép-európai változások emblematikus szereplői közé tartozott Tőkés László, aki temesvári református lelkészként mindörökre bevéste nevét „az istentelen diktatúrák ellen küzdő igazak könyvébe”. Az európai parlamenti képviselő a maga során arról beszélt: a tárlat bemutatja az akkori diktatúra útvesztőjét, valamint és az akkori ellenállástól a mai unióig vezető utat. Molnár János egyháztörténész kutatási területének egyes aspektusairól beszélt a rendszerváltoztatás vonatkozásában.
Délután a Magyar Újságírók Országos Szövetsége székházában könyvbemutatót rendeztek. Szőczi Árpád kanadai születésű magyar újságíró, filmrendező Temesvár – A romániai forradalom kitörésének valódi története című könyvének új, bővített kiadásáról maga a szerző beszélt, míg Michel Clair és Rejean Roy kanadai francia újságírók részvevőkként és szemtanúkként számoltak be a „hallgatás falának” negyedszázaddal ezelőtti bontogatásáról. A könyvbemutató az akkori történések felidézésére is alkalmat adott Tőkés László és két testvére, István és András közreműködésével.
hírek
2024. november 18. hétfő
Szoboravató beszéd
2024. november 18. hétfő
Tisztelgés P. Kozma Imre előtt
2024. november 17. vasárnap
Nagyváradtól Masikóig, és vissza
2024. november 7. csütörtök
Matematikusból egyetemépítő – in memoriam Kovács Béla
2024. október 28. hétfő
Akik felelősséggel cselekedték a jót
2024. október 25. péntek
„Isten szabadságra teremtett és szabadságra hívott el bennünket”
2024. szeptember 20. péntek
Tanévnyitó a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetemen
2024. szeptember 16. hétfő
A szeretetről és a hitről egy szomorú temesvári évfordulón
2024. szeptember 11. szerda
Temesvári igehirdetés és megemlékezés vasárnap
2024. szeptember 2. hétfő
Könyv a Szent István-díj történetéről