A román főügyészség szerint gyűlöletbeszédnek minősül, de nem volt uszító jellegű Klaus Iohannis beszéde

Gyűlöletbeszédnek minősíthető, de nem volt uszító jellegű Klaus Iohannis román államfő magyarellenesnek tartott április 29-i televíziós beszéde a román legfelsőbb bíróság melletti ügyészség szerint.

Románia elnökét az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és a Székely Nemzeti Tanácsot képviselő Siculitas Egyesület, valamint a Székely Figyelő Alapítvány jelentette fel a főügyészségen azt követően, hogy az államfő Erdély elcsatolásának veszélyét lebegtette meg egy televíziós beszédben, és ezt azzal is illusztrálta, hogy bizonyos szavakat gunyoros éllel magyarul mondott. Kijelentése miatt a romániai Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) pénzbírságot rótt ki az államfőre, az ügyészség azonban június 9-én úgy ítélte meg, hogy az államfő megnyilvánulása nem számít bűncselekménynek, ezért megszüntette az eljárást. A vádhatóság határozatát csak ma juttatták el a panaszosokhoz.

„Értékelésünk szerint a vizsgált beszéd egyes elemei túllépik a szabad véleménynyilvánítás kereteit. (…) Ez, a hangvételt is beleértve, egészében gyűlöletbeszédnek (hate speech) tekinthető" – állapította meg az ügyészség, mely a CNCD elmarasztaló határozatát is megemlítette. A vádhatóság szerint a beszédnek azonban egyetlen eleme sem meríti ki a bűncselekmény tényálladékát, hiszen csak a beszélő viszonyult ellenségesen a személyek egy csoportjához, nem kérte, hogy mások is viszonyuljanak hasonlóan.

Az erdélyi magyar civil szervezetek feljelentését megfogalmazó Kincses Előd ügyvéd az MTI-nek úgy értékelte, hogy az ügyészség megállapításaival súlyos csapást mért az államfőre, ezért érdemes volt megtenni a feljelentést. Hozzátette azonban, hogy nem fogadják el az eljárás meg nem indítását elrendelő határozatot, annak felülvizsgálatát kérik.

Mint ismeretes, kifogásolt televíziós beszédében Klaus Iohannis kijelentette: a parlamentben a legnagyobb erőt képviselő Szociáldemokrata Párt (PSD) „azért harcol, hogy Erdélyt odaadja a magyaroknak”. Magyarul szólítva meg a PSD elnökét, feltette a kérdést: vajon mit ígért Orbán Viktor magyar miniszterelnök cserébe a megegyezésért? Kijelentésével az államfő valóságos versengést indított el a román ellenzék és a kormányoldal között, hogy melyikük utasítja el határozottabban az erdélyi magyarok jogköveteléseit. A diszkriminációellenes tanács alig ötezer lejes (360 ezer forint) bírságot rótt ki az államfőre, elmarasztaló határozatát azonban Klaus Iohannis megtámadta a bíróságon, még azt sem hajlandó tudomásul venni és befizetni.

(Az MTI nyomán)