A Partiumi Keresztény Egyetem Diákszervezete, a Temesvári Magyar Diákszervezet, a Partiumi Ifjúságért és Hallgatókért Egyesület, a Rákóczi Szövetség, valamint a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája 2011. augusztus 13-19. között tizedik alkalommal szervezte meg a Kárpát-medencei Nyári Egyetemet Nagyváradon, a Partiumi Keresztény Egyetemen (PKE). A jubileum alkalmából a szervezők nemcsak az esemény ötletgazdáit hívták meg, hanem mindenkori résztvevőit is. A Kárpát-medence minden magyarlakta régiója képviselte magát, legnagyobb számban azonban Erdélyből és Felvidékről érkeztek fiatalok. Idén öt témakörből – műszaki tudományok, közgazdaságtan, zöld innováció, reklámpszichológia, és pedagógia – választhatták ki a jelentkezők az érdeklődésüknek megfelelő, egyébként neves szakemberek által megtartott előadásokat. A szervezők a tudományos ülésszakok és plenáris előadások mellett változatos kulturális és szórakoztató programokat állítottak össze, így a jelenlévőknek alkalmuk nyílt a barátkozásra, a szakmai kapcsolatok mélyítésére, ugyanakkor lehetőség adódott arra is, hogy az anyaországtól elszakított területekről érkezők megosszák egymással a kisebbségi létből fakadó vagy a könnyített honosítási eljárással kapcsolatos tapasztalataikat is. A Kárpát-medencei NyáriEgyetem egyik legfőbb támogatója idén is Tőkés László volt, aki az Európai Parlament alelnökeként, egyben az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnökeként vállalta el a fővédnökséget Schmitt Pál köztársasági elnökkel közösen.

            Tőkés László emlékeztetett arra is, hogy az utóbbi egy évben olyan sarkalatos, egyben a nemzet számára létfontosságú rendelkezéseket fogadott el a magyar kormány, mint például az összetartozásról szóló törvény, a magyar állampolgárság határon túlra való kiterjesztéséről szóló törvény, vagy az új alkotmány. Véleménye szerint ezek Trianon helyreállítását, a magyarság újbóli egymásra találását szolgálják. Az Európai Unió által hirdetett mobilitás eszméje helyett az EP-alelnök a lokális gyökerek felvállalása mellett foglalt állást, mondván, hogy a nemzeti önazonosság előbbre való az európaiságtól. Hozzátette: „nem lehetek igazán európai, ha nem vagyok igazán magyar; ha valahol nem vagyok otthon ebben a világban.”

Beszédének utolsó részében Tőkés László az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Verespatak épített és természeti értékeinek megóvásáért vívott küzdelmét elevenítette fel, annak apropóján, hogy a Kárpát-medencei Nyári Egyetem résztvevői a hét folyamán látogatást tettek az ősi aranybányász településen. Az EMNT elnöke kifejtette: „Félő, hogy a kulisszák mögött bizonyos erők már megkötötték a boltjaikat, beleértve az illetékes romániai, minisztériumi szaktárcáknak a magyar minisztereit is.” Felhívta a figyelmet arra, hogy egy Európa-ellenes és korrupció-gyanús törekvéssel állunk szemben, melynek mozgatói az „aranyláztól” elvakítva úgy próbálják megvalósítani a verespataki projektet, hogy közben megfeledkeznek arról, hogy az egész Európai Unió területén elítélt a cián alapú bánya-kitermelés.