A nagy érdeklődés övezte tanácskozáson társszervezőként Eduard Kukan volt szlovák külügyminiszter, az Albániával, Bosznia-Hercegovinával, Szerbiával, Montenegróval és Koszovóval fenntartott kapcsolatok EP-Delegációjának vezetője elnökölt.

   Nyitóelőadásában a koszovói államfő általános képet nyújtott a megalakulásának rendkívüli nehézségeivel küszködő országának belpolitikai és nemzetközi helyzetéről, külön is kitérve a szerbek lakta Észak-Koszovó konfliktusok, politikai bizonytalanság és tartós válság jellemezte viszonyaira. Imponálóan meggyőző előterjesztésében az elnökasszony határozottan kiállt Koszovó területi épségének és szuverenitásának megőrzése, valamint a demokratikus jogállamiság és az alkotmányos rend biztosítása, másfelől pedig a koszovói helyzet békés párbeszéd útján való rendezése mellett, és országa egyértelmű elkötelezettségét tolmácsolta az Európai Unióhoz való csatlakozás tekintetében.

   Ulrike Lunacek képviselőnő, Koszovó EP-jelentéstévője elismerően szólt az ország, illetve az elnökasszony integrációs erőfeszítéseiről.

   Doris Pack néppárti képviselőnő, a kulturális bizottság elnöke Koszovó függetlenségének mihamarabbi elismerését sürgette azon öt EU-tagállam részéről, melyek mindmáig szembehelyezkednek ezzel.

   Hannes Swoboda szocialista frakcióvezető-helyettes ezzel szemben azt hangsúlyozta, hogy mindenekelőtt Szerbiát kell meggyőzni Koszovó függetlenségének elismeréséről.

Pártállásától függetlenül, valamennyi felszólaló támogatásáról biztosította Koszovó függetlenségének teljes kivívására és uniós csatlakozására irányuló törekvéseit.

   Tőkés László képviselőnk, az EP-nek a nyugat-balkáni országok csatlakozása ügyében illetékes alelnöke felszólalásában az EU nemrég leköszönt magyar Elnökségének az uniós bővítés iránti elkötelezettségére emlékeztetett, és – ehhez hasonlóan – az erdélyi magyarság támogatásáról biztosította a koszovói államfőt. Első kérdését Eduard Kukan delegációvezetőhöz intézte, akitől afelől érdeklődött, hogy az általa vezetett nyugat-balkáni EP-küldöttség milyen módon képes előmozdítani Koszovónak az említett öt EU-tagállam általi elismertetését. Második kérdésével az elnökasszonyhoz fordult, Koszovó közvetlen diplomáciai lehetőségeiről és eszközeiről érdeklődvén az elismerését megtagadó EU-tagországok – köztük Románia – viszonylatában.

   Eduard Kukan – szlovák képviselő létére – diplomatikusan kitért a válaszadás elől. (Közismert, hogy Szlovákia egyike azon öt uniós országnak, melyek mereven elzárkóznak Koszovó önállóságának elismerésétől…)

   Jahjaga államelnöknő a hozzászólásokra adott válaszában elégtétellel nyugtázta, hogy ez idáig összesen 81 állam részesítette hivatalos elismerésben országát. „Az ötök” némelyikével igen konstruktív kapcsolatot ápolnak – mondotta –, és maga is szükségesnek ítélte a velük való közvetlen diplomáciai kapcsolatok kialakítását.

   Tőkés László azt szorgalmazta, hogy az Európai Parlament gyakoroljon nyomást saját tagállamaira Koszovó elismertetése érdekében.

   A koszovói elnökasszony megegyezési készségüket fejezte ki Szerbia iránt, valamint annak szükségességét, hogy a két ország ne egymást akadályozza, hanem – épp ellenkezőleg – egymást támogassa az európai integráció útján.