»
Erdélyi európai parlamenti képviselőnk, aki a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspökeként magvetője volt a rendszerváltás utáni magyar nyelvű felsőoktatásnak Nagyváradon s ezáltal az egész Partiumban, felidézte az elmúlt negyedszázad főbb eseményeit, történéseit, stációit az egyetemépítés tekintetében. A Váradi Biblia (1661) tudós kiadójának, Köleséri Sámuelnek egy oldalszéli feljegyzésében ez áll: „A hitnek által erőt veszünk a háborúságokon, ha Isten segíti a mi hitünket.” Tőkés László rámutatott: huszonöt éve ezzel a hittel indultunk el az isteni szabadítás útján, negyed század elteltével pedig ugyanezzel, a feltámadott Krisztusban vetett hittel állunk meg számba venni eredményeinket és jövőbeni feladatainkat. Ezen emberöltőnyi időben sikerült megvetni a váradi akadémiai élet alapjait, kezdve a 25 éve megalapított Sulyok István Református Iskolával, amelyből kinőtte magát másfél évtizeddel ezelőtt az egyházi alapítású, alapítványi hátterű Partiumi Keresztény Egyetem, amely azóta szüntelen fejlődésen ment át. Az alapító püspök utalt a megtett rögös útra, amely időnként kálváriává változott, vázolta az akkreditációhoz elengedhetetlen infrastruktúraépítés nehézségeit és méltatta a magyar kormány kezdeti és azóta folyamatos támogatását, megjegyezve: a román főhatalom nemcsak az állami magyar egyetem visszaállítására nem mutatott hajlandóságot, de egyetlen garast sem áldozott a romániai magyar adófizetők pénzéből az időközben nagy erőfeszítésekkel létrehozott és fenntartott magyar magánegyetemeinkre.
2015. április 1. szerda
Tájékoztatás a partiumi magyar felsőoktatásról
Nem véletlenül időzítette húsvét hetére a Partiumi Keresztény Egyetem vezetősége azt a sajtóértekezletet, amelyen örvendetes fejleményekről számolhatott be a romániai magyar felsőoktatás, a szellemi építkezés, illetve a közösség- és régiófejlesztés vonatkozásában. Ma délelőtt Tőkés László, a PKE Alapítók Tanácsának elnöke, Pálfi József, a szenátus elnöke és János Szabolcs rektor tájékoztatta a média képviselőit.Erdélyi európai parlamenti képviselőnk, aki a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspökeként magvetője volt a rendszerváltás utáni magyar nyelvű felsőoktatásnak Nagyváradon s ezáltal az egész Partiumban, felidézte az elmúlt negyedszázad főbb eseményeit, történéseit, stációit az egyetemépítés tekintetében. A Váradi Biblia (1661) tudós kiadójának, Köleséri Sámuelnek egy oldalszéli feljegyzésében ez áll: „A hitnek által erőt veszünk a háborúságokon, ha Isten segíti a mi hitünket.” Tőkés László rámutatott: huszonöt éve ezzel a hittel indultunk el az isteni szabadítás útján, negyed század elteltével pedig ugyanezzel, a feltámadott Krisztusban vetett hittel állunk meg számba venni eredményeinket és jövőbeni feladatainkat. Ezen emberöltőnyi időben sikerült megvetni a váradi akadémiai élet alapjait, kezdve a 25 éve megalapított Sulyok István Református Iskolával, amelyből kinőtte magát másfél évtizeddel ezelőtt az egyházi alapítású, alapítványi hátterű Partiumi Keresztény Egyetem, amely azóta szüntelen fejlődésen ment át. Az alapító püspök utalt a megtett rögös útra, amely időnként kálváriává változott, vázolta az akkreditációhoz elengedhetetlen infrastruktúraépítés nehézségeit és méltatta a magyar kormány kezdeti és azóta folyamatos támogatását, megjegyezve: a román főhatalom nemcsak az állami magyar egyetem visszaállítására nem mutatott hajlandóságot, de egyetlen garast sem áldozott a romániai magyar adófizetők pénzéből az időközben nagy erőfeszítésekkel létrehozott és fenntartott magyar magánegyetemeinkre.
Tőkés László elégtétellel jelentette be: már megkezdődött az egyetem új szárnyának építése a jelenlegi főépület – a református püspöki palota – mögött, illetve teljében van az az egyetemi reformfolyamat, amely a hagyomány és modernitás kettőségében nemcsak az oktatásra, a kutatásra, az adminisztrációra terjed ki, hanem még a kollégium rendszerre is, hiszen minden fejlesztésnek alapvetően a tanuló ifjúság, a diákság és a tudásalapú társadalomban boldogulni kívánó értelmiség érdekeit kell szolgálnia.
Pálfi József, az egyetemi tanács elnöke az említett reform irányát, szélességét és mélységét körvonalazta, jelezve: július végéig tart ez a tavaly megkezdett folyamat, ami bár átfogó, hiszen az intézmény minden szegmensét érinti, mégsem zárul le végleg ekkor. Hiszen az egyetemnek folyamatosan lépést kell tartania a korral, reagálnia kell a fejleményekre, kihívásokra. Utalt rá, hogy a felsőfokú képzés már a 16. században elkezdett kibontakozni Váradon, a 17. század közepére intézményesült, de a történelem viharai számos megtorpanást, sőt szünetet iktattak be. Legutóbb 2006-ban volt egy ilyen momentum, amikor bár sikerült letenni a most épülő szárny alapkövét, az ínséges évek és bürokratikus akadályok miatt nem volt mód a munkálatok beindítására. Röviden szólt a reformbizottság törekvéseiről, feladatairól is.
János Szabolcs rektor bejelentette: a magyar kormány konkrét pénzbeli támogatásával épülő új szárny gyakorlatilag az egyetem központi épületeként fog szolgálni, majd vázolta annak tervezett rendeltetését, beosztását. Kitért a művészeti kar számára végzett beruházásra, amelynek hamarosan kiállítóterme is nyílik. Az egyetem oktatási stratégiájának fő eleme a testvérintézményekkel folytatott együttműködés, az Európai Felsőoktatási Térség területén tanuló hallgatók más országok társintézményeiben való tanulmányait segítő Erasmus ösztöndíjprogram kihasználása, a mesterképzés és a felnőttoktatás kiterjesztése és fejlesztése. Ez utóbbi téren Szatmár megyében (Szatmárnémetiben és Nagykárolyban) terveznek kihelyezett oktatási formákat meghonosítani. A Nyíregyházi Főiskolával kiteljesedett kooperáció keretében, a Kölcsey Társaság közreműködésével, napokon belül megnyitják a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Csengeren azt a kutatási központot, amely a Partiumnak mint történelmi régiónak a tudományos vizsgálatával foglalkozik akadémiai szinten – jelentette be a rektor, megemlítve azt is: a 2015-16-os tanévben vélhetően sikerül beindítani a turisztikai mesterképzést a PKE-n.
A tájékoztatót követően az egyetemi vezetők és a média képviselői felkeresték az új egyetemi székház építőtelepét.
hírek
2024. december 29. vasárnap
Harmincöt év múltán is Menyőben
2024. december 28. szombat
Közös karácsonyi éneklés
2024. december 23. hétfő
Karácsonyi köszöntés
2024. december 21. szombat
Évértékelő és évzáró gyűlést tartott a bihari EMSZ
2024. december 19. csütörtök
Idén is volt rendhagyó évfordulós történelemóra a Szacsvayban
2024. december 19. csütörtök
Közéleti Kávéház Temesváron – elsőként Tőkés Lászlóval
2024. december 18. szerda
Küldöttgyűlést tartott Temesváron az EMNT
2024. december 16. hétfő
Temesvár szelleme kötelez a magyar–román megbékélésre
2024. december 11. szerda
Tőkés Lászlót meghívták a MAGYAR ÖRÖKSÉG 111. díjátadó ünnepségére
2024. december 10. kedd
Meghívás és gratuláció