2019. június 19. szerda
Send this article Print this article

Tablókiállítás nyílt a Terror Háza Múzeum előtt

„1989 a csodák éve volt és az is marad. Hosszú út vezetett ehhez a csodához. Hősök és mártírok tízezrei, bátor polgárok milliói fél évszázadon át készítették elő ezt az egyetlen évet. Boldogság volt ez a javából és a lelkünket felszabadító megkönnyebbülés.



Ezekből a pillanatokból lehet szabad jövőt építeni” – mondta el Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója a 30 éve szabadon című tablókiállítás budapesti megnyitóján június 16-án.
A „30 éve szabadon” emlékév kormánybiztosaként arról beszélt: ’56 mártírjainak újratemetésén háromszázezernél is több ember vett részt. Ők ott megismerhettek egy „fiatal politikust, aki a pesti srácokhoz és lányokhoz méltó bátorságról tett tanúbizonyságot” – utalva Orbán Viktor akkori emlékezetes beszédére. A kommunista rendszer tökéletes világot ígért, a szabadság világa viszont soha nem lehet tökéletes, nem is kell annak lennie, mert sohasem volt tökéletes világ, de bárki láthatja, hogy az elmúlt harminc év küzdelme gyönyörű és felemelő eredményeket hozott – mondta Schmidt Mária. Kiemelte: harminc éve vagyunk újra szabadok, akinek pedig szemernyi kétsége van, hogy megérte-e a sok áldozatot, munkát és fáradságot, az tegyen egy sétát Budapesten, Prágában, Varsóban vagy akár Berlinben, Bukarestben. „Amit látni fog, nem lesz tökéletes, de gyönyörű és felemelő, akárcsak azok a pillanatok, melyek 1989-ben egymásba kapaszkodtak.”


 Az elmúlt két évszázad történelmi fordulópontjai közül a rendszerváltoztatás volt az, amelyet az ország szabad akaratából, jelentős áldozatok árán sikerre vitt – jelentette ki Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter a tárlat megnyitóján. Hozzátette: 1989–90 esélyét valóra tudtuk váltani, nem kellett az ország szabadsága és a nemzeti szuverenitás tekintetében kompromisszumot kötni. Az emlékév irányító testületét is elnöklő politikus hangsúlyozta: eljött az idő, hogy a rendszerváltoztatás nemzedéke kezdjen beszélni gyermekeinek, unokáinak az akkor történtekről, hozzátéve, e kötelesség teljesítése erősíti a nemzeti közösséget. „A múlt közös küzdelmei bizonyítják, hogy összetartozunk egymással, hogy minden magyar felelős minden magyarért, és hogy itt egyszerre, együtt van felelősségünk és feladatunk, sorsunk és életünk” – fogalmazott a miniszter. Hangsúlyozta: tudni és érteni kell, hogy nem magától értetődő a szabadság, amely azért valósulhatott meg, mert „az emberek hajlandóak voltak a gondját viselni”, és amikor módjuk volt rá, hajlandóak voltak harcolni érte. Gulyás Gergely kiemelte: a huszadik századi magyar történelem a magyar nemzet számára a hazugságok és a megkésett igazságok korszaka. A megkésett igazságok miatt válhattak valósággá 1956 követelései a rendszerváltozáskor, ezért tudták a kommunista diktatúra áldozatait méltósággal újratemetni harminc esztendeje, és ezért hagyta el az utolsó szovjet katona 1991-ben Magyarországot, és ezért terjed ki ma az állampolgárság lehetősége a világ minden magyarjára, ezért foglalták törvénybe a nemzeti összetartozás napját – fűzte hozzá.
Gulyás Gergely megjegyezte: ma is sok a nehézség, de egy büszke és emelkedő nemzet tagjai vagyunk, ahol mindenkinek kell, hogy legyen esélye arra, hogy előbbre lépjen, hogy egyről a kettőre jusson. „Ma Közép-Európa és benne Magyarország a szabadság hazája és Európa jövője; ennél többet aligha remélhettünk három évtizeddel ezelőtt” – tette hozzá.
A Terror Háza Múzeum előtt látható tárlat öt nagyobb egységen keresztül, kronologikusan mutatja be, hogyan jutott el Magyarország a kommunista diktatúra elnyomásából a rendszerváltoztatásig. A tizenhárom tabló idézetekkel és fényképekkel jeleníti meg azt a rendszert, amely egészen 1989–90-es összeomlásáig megfosztotta a magyarokat szabadságuktól. A kiállítás főkurátora Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója, kurátorai: Tallai Gábor programigazgató és Békés Márton kutatási igazgatója.
A Nagy Imre és mártírtársai újratemetésének harmincadik évfordulója, vagyis az 56-os vértanúk emléknapja alkalmából rendezett 30 éve szabadon című kiállítás megnyitóján meghívottként részt vett Tőkés László európai parlamenti képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke, az 1989. decemberi temesvári népfölkelés és a romániai rendszerváltozás emblematikus alakja.
*
Az állandó kiállítás mellett rendhagyó történelemórákkal várja a látogatókat a Terror Háza Múzeum június 22-én, a múzeumok éjszakáján. Ekkor az intézmény történészei tartanak előadásokat, elsősorban a rendszerváltás időszakáról. Békés Márton Balatoni srácok címmel az 1950-es évek antikommunista ellenállásáról beszél, majd Farkas Sebestyén Lőrinc a „gonosz birodalmának” végóráit idézi fel. László Bernadett rendhagyó történelemórájának témája az 1989-es páneurópai piknik lesz, Balogh Gábor a romániai rendszerváltoztatás időszakát eleveníti fel Temesvár '89 címmel, végül Varga Judit az első szabad magyarországi választás plakátjait idézi meg. A Terror Háza kapui szombat este hattól vasárnap hajnali kettő óráig lesznek nyitva; az utolsó belépés ideje éjjel 1 óra 30 perc lesz.


hírek

fényképek

Temesvári zarándoklat
10 éves az EMNT
Székelyek Nagy Menetelése
A Magyar Rektori Konferencia plenáris ülése Nagyváradon

videók

Tőkés László évértékelője a Magyar Televízióban, 2016. jan. 1-jén
Tőkés László brüsszeli felszólalása
Tőkés László portré az EuroparlTV-n
Tőkés László I.

ajánlott oldalak

Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács
Székely Nemzeti Tanács
EPP képviselőcsoport az Európai Parlamentben
FIDESZ
Fidesz Európa Parlamenti képviselőcsoportja
Orbán Viktor miniszterelnök honlapja
www.tokeslaszlo.eu | © Minden jog fenntartva, 2010