»
2015. augusztus 24. hétfő
Szoboravatás Ottományban
Augusztus 22-én a Bihar megyei Ottományban az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, az Erdélyi Magyar Néppárt és a Partiumi Autonómiatanács közös szervezésében avatták fel a 220 évvel ezelőtt elhunyt Szentjóbi Szabó László mellszobrát.Az Érmellék nagy szülöttei között számon tartott, de Kazinczy, Kölcsey, Ady mellett a magyar irodalomtörténetben és -oktatásban kevésbé jelen lévő költő, író leginkább történelmi alakként jelenik meg a közemlékezésben, éspedig mint a magyar jakobinus mozgalom egyik jeles részvevője és áldozata. Az akkor még alig 27 esztendős fiatalembert 1794-ben felségárulás vádjával ítélték fővesztésre, amit utóbb várfogságra „enyhítettek”, de egy évvel később meghalt Kufsteinban, nyughelye máig ismeretlen.
A református kisnemesi Szentjóbi Szabó család sarjaként Ottományban született tehetséges ifjú Debrecenben és Pesten tanult, Nagyváradon és Nagybányán tanított, majd hivatalnokként és jogászként próbált boldogulni. Művelt, tájékozott, felvilágosult, szépreményű értelmiségiként ígéretes pályának nézett elébe. Költészetében és prózai műveiben a polgári haladás eszméit hirdette, a magyar felvilágosodás és nyelvújítás izgalmas korszakának szereplőjeként Csokonai, Kazinczy, Batsányi János és Baróti Szabó Dávid kortársa volt, aki a Martinovics-féle összeesküvésbe mintegy belekeveredve-keverve vált a hatalmi önkény áldozatává. 1995-ben emléktáblát állítottak neki az ottományi református templom falán, a helybéli iskolát róla nevezték el 2001-ben, tegnap óta pedig szobra is áll a faluban.
Ünnepi beszédében Tőkés László európai parlamenti képviselő, az EMNT elnöke Szentjóbi Szabó László alakját, pályáját, életművét, küzdelmét, tragikus sorsát a kor történelmi keretei közé helyezve vázolta a szoboravató közönsége előtt. Méltatta a költő emlékét ápolókat, a magyar múlt megidézőit, a helybéli és mindenkori hagyományőrzőket, kitérve arra is, hogy a Királyhágómelléki Református Egyházkerület a kilencvenes évek kezdetétől nagy hangsúlyt fektetett Partium jeles szülötteinek az emlékére és emlékhelyeire. Szentjóbi Szabóról szólva kijelentette: méltán nevezhetjük őt az 1848-49-es forradalom és szabadságharc korai hősének és előhírnökének, akire az irgalmatlan császári önkény a nemesi ellenállás és magyar felvilágosodás vértanúságát osztotta reá. Példáját felmutatva arra intett, hogy „mostani posztkommunista korunkban, jogainkért való két és fél évtizedes, végeérhetetlen küzdelmünkben, a magyar kisebbségi megalkuvás kísértései közepette kövessük a példáját, legyünk gerinces és hívő szívű magyarok, akik nem térünk le az ő útjáról.” „Vessük el azért a sötétségnek cselekedeteit, és öltözzük fel a világosság fegyvereit”– idézte a Szentírást (Róm 13,12) –, és „mint világosságnak fiai, úgy járjatok” (Ef 5,8).
A szobor leleplezése előtt szót kapott még Szabó István helybéli nyugalmazott tanár, Ottomány monográfusa, valamint az albertirsai Szentjóbi Szabó Andor, akik a költő emlékének ápolásában, életművének népszerűsítésében elévülhetetlen érdemeket szereztek. Takács Péter a kolozsvári magyar főkonzulátus képviseletében szólt az emlékezőkhöz, az ünnepségen a szalacsi Örökzöld asszonykórus és az ottományi Nefelejcs dalárda is közreműködött.
Deák Árpád nagyváradi szobrászművész alkotását Tőkés László és Takács Péter leplezte le, végül az EMNT és az EMNP tisztségviselői, Albertirsa város küldöttsége, helybéli tisztségviselők és magyarországi vendégek helyezték el a tisztelet koszorúit.
A szoboravatót követően a községközpontban, Szalacson kerítettek sort a Partiumi Autonómiatanács helyi szervezetének alakuló ülésére, amelyet a programban előirányzott helyszín letiltása miatt nem a művelődési házban, hanem a helyi gazdaegylet épülete melletti magtárban tartottak meg. Itt elmondott üdvözlőbeszédében az EMNT elnöke a nemrég learatott, kicsépelt és raktárba hordott kenyérnekvalóra mutatva meggyőződését fejezte ki, hogy Erdély és a Partium magyarságának önrendelkezési küzdelme előbb-utóbb meg fogja hozni a gyümölcsét. Végezetül a frissen megalakult helyi autonómiatanács megválasztott vezetőinek, Rencsik Ferenc elnöknek személyesen adta át a Partium új zászlaját.
A szoboravatón elhangzott beszéd a Dokumentumok rovatban olvasható.
A szoboravatón elhangzott beszéd a Dokumentumok rovatban olvasható.
hírek
2024. november 18. hétfő
Szoboravató beszéd
2024. november 18. hétfő
Tisztelgés P. Kozma Imre előtt
2024. november 17. vasárnap
Nagyváradtól Masikóig, és vissza
2024. november 7. csütörtök
Matematikusból egyetemépítő – in memoriam Kovács Béla
2024. október 28. hétfő
Akik felelősséggel cselekedték a jót
2024. október 25. péntek
„Isten szabadságra teremtett és szabadságra hívott el bennünket”
2024. szeptember 20. péntek
Tanévnyitó a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetemen
2024. szeptember 16. hétfő
A szeretetről és a hitről egy szomorú temesvári évfordulón
2024. szeptember 11. szerda
Temesvári igehirdetés és megemlékezés vasárnap
2024. szeptember 2. hétfő
Könyv a Szent István-díj történetéről