Tudnivaló, hogy Szerbia 2009. december 22-én nyújtotta be európai uniós tagság iránti kérelmét.

   Beszámolójában a külügyminiszter hangsúlyozta, hogy a nyugat-balkáni térségben továbbra is az európai út jelentheti az egyetlen valós alternatívát a béke és a biztonság megteremtésére. Ennek távlatában folytatják a reformokat, annak tudatában, hogy a volt Jugoszláv utódállamainak európai felzárkózása nem csupán a térség, hanem egész Európa közös érdeke. Koszovó vonatkozásában kormányának elkötelezettségéről biztosította a képviselőket a Belgrád és Pristina közötti párbeszéd folytatása, valamint a történelmi megbékélés iránt. 

   Eduard Kukan, néppárti szlovák képviselő, az EP Dél-Kelet Európai Delegációjának elnöke üdvözölte Szerbiának a reformfolyamatban elért eddigi eredményeit, ugyanakkor azonban hangsúlyozta, hogy további erőfeszítésekre van szükség ahhoz, hogy a szerb kormány a felvállalt európai úton maradhasson.

   Ulrike Lunacek német zöldpárti képviselőnő, Koszovó európai integrációjának jelentéstévője hasonló értelemben köszöntötte a minisztert, és diplomatikus formában ugyan, de az eddiginél meggyőzőbb teljesítményre buzdította Belgrádot.

    Tőkés László bővítésért felelős EP-alelnök szintén kétségtelen tényként ismerte el Szerbiának az integrációs követelmények teljesítése terén elért eredményeit, kritikai felvetéseiben viszont hangsúlyosan kitért a szerbiai magyar és román kisebbségi közösségek megoldásra váró problémáira. Magyar vonatkozásban az etnikai diszkrimináció miatt aránytalanul súlyos börtönbüntetést szenvedő temerini fiúk ügyét vetette fel, valamint a nemrégen elfogadott vagyon-visszaszolgáltatási törvény felől érdeklődött, mely a magyarokkal szemben a kollektív bűnösség elvét alkalmazza. Traian Băsescu elnök legutóbbi szerbiai látogatására visszautalva, erdélyi képviselőnk ugyanakkor a Timoc-völgyi vlachok román identitásának és ezzel járó kisebbségi jogainak az elismerését sürgette. Orbán Viktor miniszterelnök a magyar EU-Elnökség idején ismételten azt hangoztatta, hogy a nyugat-balkáni térség nem maradhat "fehér folt vagy fekete lyuk" az egyesült Európa térképén – zárta felszólalását Tőkés László, a magyarok és románok további támogatásáról biztosítva déli szomszédunkat.

   A felszólalásokra, illetve a bírálatokra adott válaszaiban Jeremic külügyminiszter több rendben is "balkáni" kioktató stílusban bizonygatta országa, illetve kormánya felkészültségét és "európaiságát", amivel nem kis visszatetszést keltett a képviselőkben. A magyar vonatkozású kérdések tárgyában a szerb diplomácia vezetője kitérő, semmitmondó válaszokkal szolgált, míg a vlachok ügyében Románia és Szerbia jószomszédi viszonyának a dicséretére szorítkozott.