2011. január 26. szerda
Send this article Print this article

Magyar szakállamtitkárok az EP ülésén

Az Európai Unió soros elnökségének átvétele rendjén 2011. január 25-én a Nemzeti Erőforrás Minisztériumának szakállamtitkárai ismertették ágazati programjaikat az Európai Parlament Kulturális és Oktatásügyi Bizottságának (CULT) ülésén, Brüsszelben.



      A nagy érdeklődés övezte közmeghallgatáson Czene Attila sportügyi, Hoffmann Rózsa tanügyi, Szőcs Géza kulturális, valamint Soltész Miklós szociálpolitikáért felelős államtitkárok ismertették előterjesztéseiket, és válaszoltak az európai képviselők kérdéseire. A magyar kormány vezető tisztségviselői szakterületük európai és magyar prioritásai mellett a magyar elnökség idejére előirányzott fontosabb eseményekről és rendezvényekről is tájékoztatást nyújtottak. Mindahányan hangsúlyt fektettek az egymást követő spanyol, belga és magyar EU-elnökségek triója egybehangolt tevékenységének folytonosságára.
     Czene Attila államtitkár – volt olimpiai bajnok – a Lisszaboni Szerződés vonatkozó előírásának megfelelő uniós sportpolitika fontosságáról, illetve a 2020-as Európai Stratégia részeként elkészítendő sport-keretprogram tervéről beszélt.
     Hoffmann Rózsa – egyebek mellett – azt hangsúlyozta ki, hogy az oktatásügy nem csupán „pénzkérdés”, hanem sokkal inkább a jó programokon múlik. Amilyen az Iskola, olyan lesz a Holnap – jelentette ki az államtitkárnő.
     Szőcs Géza államtitkár – erdélyi költő, az RMDSZ egykori főtitkára – a kultúrának a közös európai identitás kialakításában játszott meghatározó szerepére mutatott rá, és kiemelten szólt az Európai örökségre vonatkozó jogalkotási kezdeményezésről.
     Soltész Miklós államtitkár az európai ifjúságpolitika vonatkozásában a részvétel és az önkéntesség elvi követelményeit emelte ki, a Fiatalok lendületben elnevezésű program, valamint az Önkéntesség Európai Esztendeje (2011) összefüggésében, majd egy Budapesten tartandó európai ifjúsági konferenciáról nyújtott tájékoztatást.
     Az elhangzott hozzászólások és megbeszélés alapján megállapítható, hogy a magyar Elnökség szakpolitikusai – Orbán Viktor miniszterelnökhöz hasonlóan – elnyerték a CULT-bizottság szakmai támogatását. Emellett viszont, miként a magyar kormányfő múlt heti programbeszédét is, a médiatörvénnyel szembeni, mesterséges politikai hangulatkeltés államtitkáraink meghallgatását is végigkísérte. A kormány képviselőinek mindazáltal higgadt és tárgyszerű válaszaikkal rendes mederben sikerült tartaniuk a vitát.
     Tőkés László erdélyi képviselőnk valamennyi előterjesztés tárgyában megszólalt. Az uniós sportpolitika vonatkozásában a sportnak a nemzetek közötti közeledés terén betöltött rendkívüli szerepét hangsúlyozta, példaként hozva fel a Nagyváradi Atlétikai Club (NAC) nemrégen tartott centenáriumi ünnepségét, melynek éppen Schmitt Pál államelnök volt a fővédnöke, Czene Attila államtitkár pedig az egyik védnöke, és amely példásan szolgálta a magyar–román baráti kapcsolatok építését.
     Az EP alelnöke Hoffmann Rózsához intézett felszólalásában az oktatás meghatározó szerepére mutatott rá a „virtuális vasfüggöny” által továbbra is elszakított kelet- és közép-európai tagországok tényleges európai felzárkóztatása viszonylatában. Az egységes oktatáspolitikai stratégia hatékony integrációs eszközként járulhat hozzá a hátrányos helyzetű régiók, a leszakadt társadalmi rétegek – köztük a rendkívüli gondot jelentő cigányság – európai beilleszkedéséhez. Tőkés László ugyanakkor a romániai magyar felekezeti oktatás, valamint a szerbiai román és az ukrajnai magyar, román és bolgár kisebbségi oktatás terén tapasztalható diszkrimináció kérdését is a magyar EU-elnökség figyelmébe ajánlotta.
     Soltész Miklós előterjesztését méltatva, európai képviselőnk a magyar EU-elnökségnek az európai szintű demográfiai válsággal, valamint a családvédelemmel kapcsolatos elképzeléseiről érdeklődött, és annak a véleményének adott hangot, hogy a kialakulóban lévő magyar demográfiai és családpolitika akár modellként is szolgálhat az Unió országai számára.
     A médiatörvénnyel kapcsolatos és nemegyszer a közmeghallgatás tárgyától is eltérő, politikai tendenciájú felszólalások különösképpen Szőcs Géza államtitkár előterjesztése kapcsán, illetve a művelődéspolitika vonatkozásában élesedtek ki. Helga Trüppel EP-képviselő (Zöldek) a médiaügyek mellett a cigánygyermekek hátrányos megkülönböztetését, Heller Ágnes és Vajda Mihály filozófusok botrányos esete kapcsán pedig a „liberális értelmiség meghurcoltatását” és az antiszemitizmus terjedését rótta fel Magyarországnak.
     Szőcs Géza mértékadó és mértéktartó válasza nyomán Tőkés László annak a tendenciózusan beállított „románellenességnek” az analógiáját hozta fel, mely – másokkal együtt – éppen őt magát, valamint a magyarországi kulturális államtitkárt is sújtotta Ceau?escu Romániájában. A nevezett filozófusok és társaik esetében nem antiszemitizmusról van szó, hanem egy, a kivizsgálás stádiumában álló elszámoltatási – büntetőjogi – kérdésről, hangsúlyozta Tőkés László. Legyen az akár román, akár magyar, akár zsidó vagy roma – a törvény előtt mindenkinek felelnie kell, mondotta képviselőnk.
     Összegző beszédében Doris Pack bizottsági elnök (CULT) az ún. kettős mérce alkalmazását bírálta. Példának okáért a szlovén EU-elnökség idején senki sem foglalkozott a média ügyével – pedig akkor is lehetett volna –, hanem csak most, Magyarország esetében élezik ki ezt az ügyet – mondotta. Hasonlóképpen, akik most a magyarokat hevesen támadják, a szlovákiai államnyelvtörvény esetében az emberi és nyelvi jogok védelmében nem emelték fel a szavukat. Az antiszemitizmus pedig nem sajátlagosan magyar, hanem – sajnos – európai kiterjedésű kérdés, állapította meg a néppárti politikusnő. Várjuk meg a médiatörvénnyel kapcsolatos kivizsgálás eredményét, és akkor térjünk vissza reá – zárta szavait Doris Pack.
     Említésre méltó, hogy az EP e heti bizottsági ülésein valamennyi magyarországi szakpolitikus meghallgatására sor került.
     
Brüsszel, 2011. január 26.


    Tőkés László
    EP-képviselő
    Sajtóirodája


www.tokeslaszlo.eu | © Minden jog fenntartva, 2010