Az Európai Parlament brüsszeli székhelyén, szerdán rendkívüli meghallgatást tartott a parlament Környezetvédelmi Bizottsága (ENVI) a cianidos bányászat ügyében.

   Elsőként Julio Garcia Burgues, az Európai Bizottság illetékes megbízott osztályvezetője kapott szót. Elmondta, hogy az Uniónak megfelelő szabályai vannak a probléma kezelésére, a bizottság ugyanakkor figyelemmel követi az induló projekteket, ezenképpen a verespataki és a corcoestoi spanyol bányaberuházásokat is. A bányászati hulladék kezelésére vonatkozó direktívának előírásai jelenleg elégségesnek mutatkoznak. Európában folytatódnia kell az aranybányászatnak, mert az újrahasznosításból nyert arany nem fedezi a szükségleteket. A cianidos technológia betiltása az európai aranybányászat leállását eredményezné – érvelt az osztályvezető.

   A meghallgatást kezdeményező Bánki Erik magyar néppárti képviselő elfogadhatatlannak nevezte, hogy az 500 millió uniós polgár által közvetlen módon megválasztott Európai Parlament döntését az Európai Bizottság immár három éve figyelmen kívül hagyja. Verespatakon (Rosia Montana) Európa legnagyobb külszíni bányáját készülnek megnyitni, amely naponta mintegy 40 tonna cianidot fog felhasználni. Egy 250 millió tonnás zagytározó épülne a 180 méter magas völgygát mögött. Ha a zagy kikerülne a tározóból egy természeti katasztrófa esetén, cián nélkül is pusztító ereje lenne, mint amiképpen megtapasztalhattuk a nagybányai tragédia kapcsán, 2000-ben – figyelmeztetett Bánki Erik. Érthetetlen, hogy az EB miért hallgat. Megvizsgálták-e egyáltalán a román parlamentbe beterjesztett törvényjavaslatot? Az európai törvényhozást miért nem tájékoztatták a cianidos technológia betiltása elmulasztásának okairól? – fogalmazta meg kérdéseit a fideszes képviselő.

   Tabajdi Csaba magyar szocialista képviselő egyetértett kollégájával. Felháborítónak nevezte, hogy a román kormány nem készített környezeti hatástanulmányt. Arra kérte a környezetvédelmi bizottság elnökét, hogy képviselje az Európai Bizottság felé a parlament 2010 május 5-én meghozott döntését a cianidos bányatechnológia európai tilalmáról.

   Elena Antonescu román néppárti képviselő azt tartotta aggasztónak, hogy a román kormány által előterjesztett törvénytervezet még a bukaresti környezetvédelmi minisztérium engedélyét sem bírja, és sokatmondó az is, hogy a tervezet a kitermelés jogát további húsz évre akarja meghosszabbítani.

Satu Hassi finnországi zöld képviselő arra hívta fel a figyelmet hogy, bár Romániában előszeretettel hivatkoznak a finnországi zárt légterű cianidos bányákra, hazájának esete egyáltalán nem példaértékű. „Potocnik környezetvédelmi biztos úrnak pedig komolyan kellene vennie az energiahatékonyságra vonatkozó saját jelszavait, és a fenntartható bányászatot kellene támogatnia, vagy még inkább az elektronikus hulladék újrahasznosításából kivonható arany előállítását” – mondotta.

   Tőkés László erdélyi képviselő szolidaritását fejezte ki a többnyire fiatal tüntetők tízezreivel. Miközben otthon folyik a tömegmanipuláció, és egyszerű pártharc szintjére süllyed a vita, felháborító, hogy a Bizottság figyelmen kívül hagyja a Parlament 82%-os többséggel meghozott döntését. „A jelenlegi környezetvédelmi miniszter, Rovana Plumb volt EP-képviselő velünk együtt megszavazta a cianidos bányatechnológiák betiltásáról szóló határozatot, azonban miután hazament és miniszterré avanzsált, átállt a másik oldalra, és a jelek szerint támogatja a beruházást” – tette hozzá Tőkés László.    Arra is felhívta a figyelmet, hogy a gazdasági válság körülményei között az EU hitele rohamosan zuhan. A román társadalom által elutasított bányaterv hallgatólagos támogatásával az Európai Bizottság tulajdonképpen cinkosságot vállal a korrupt bányászati lobbival. Az európai intézményeknek az EU polgárait kell képviselniük, nem pedig titkos háttérérdekeket. A környezetvédelmi bizottságnak fel kell lépnie annak érdekében, hogy az EP 2010-es határozatának érvényt szerezzenek. Ez egyébként közös román, magyar és regionális érdek – zárta szavait Tőkés László.

   Christa Klass német néppárti képviselő szintén kritikusan szólt: nem engedhetjük, hogy az arany mindent tönkretegyen. Az Európai Bizottság megvizsgálta-e azt, hogy a román kormány bányanyitási terve megfelel-e az európai szabályoknak? – kérdezte.

 Sógor Csaba erdélyi RMDSZ-szes képviselő a kolontári vörösiszap katasztrófa, Csernobil és Fukusima példája alapján feltette a kérdést: az Európai Bizottság egy újabb katasztrófára vár, és csak akkor hajlandó lépni, amikor már a helyzet menthetetlen?

   Az EB-t képviselő Julio Garcia Burgues megkerülte az érdemi viszontválaszokat. A bányászati hulladékokról szóló határozat együttdöntési eljárással született, az Európai Parlament akkor nem a cianidos módszer betiltása mellett döntött, a bizottság tehát ehhez tartja magát. A verespataki beruházásról pedig tájékoztatást kértek a román kormánytól, de erre még nem érkezett válasz, nem lehet tehát tudni, hogy az engedélyeztetés alatt álló beruházás megfelel-e az európai normáknak. Végezetül azt javasolta a képviselőknek, hogy olvassák el az EB honlapján található tanulmányt, amely azt bizonyítja, hogy az alternatív megoldások nem mindig jobbak, sőt, gyakran környezetszennyezőbbek a hagyományos módszereknél.

   A meghallgatáson részt vevő képviselők egyetértettek abban, hogy folytatni kell a harcot azért, hogy a Parlament 2010-es, a cián technológiát tiltó határozatának érvényt szerezzenek.