Ne a politikai kritérium legyen döntő Szerbia intergrációjában!

Amint erről már annak idején hírt adtunk, 2013. október 28–29-én az Európai Parlament Emberi Jogi Bizottságának (DROI) küldöttsége járt Szerbiában, Tőkés László európai képviselő részvételével. A delegáció útjáról, a szerbiai emberi és kisebbségi jogi helyzetről szóló beszámolóját a bizottság mai ülésén tűzték napirendre.

Barbara Lochbihler elnökasszony általános ismertetője után az erdélyi képviselő összefoglalója hangzott el, különös tekintettel a kisebbségi jogok kérdésére. Elvi szinten Tőkés László a nyugat-balkáni ország európai csatlakozásának messzemenő támogatását szorgalmazta – azzal a kikötéssel, hogy ez alkalommal nehogy Romániavagy Bulgária esete ismétlődjék meg, mely országokat nem annyira kiváló felkészültségük miatt, hanem inkább politikai meggondolásokból fogadták be az Unióba. A kisebbségi kérdésekre térve, képviselőnk szintén Románia és Szerbia között vont párhuzamot, a két ország egymáshoz hasonlítható nemzeti-etnikai sokszínűsége vonatkozásában. A húsz nemzetiség, illetve a vajdasági etnikai közösségek képviselőivel való találkozóra visszautalva, a kisebbségi jogok törvénybe foglalásán túlmenően az önmagukban igencsak tetszetős előírások tényleges alkalmazásának a számonkérését igényelte az Európai Bizottságtól, „nemes szubjektivizmussal” javasolva, hogy a nemrég még erőszakos cselekményeket szenvedett magyar közösségre külön is figyeljenek oda. Ebből a szempontból biztatónak ítélteTomislav Nikolic és Áder János idei, magas szintű találkozóját, mely az ún. hideg napok vérengzéseivel, valamint a Tito-partizánok által elkövetett tömeggyilkosságokkal is szembenézve, a megbékélés útját egyengette Magyarországés Szerbia között. Tőkés László ismételten felvetette az önkényesen fogva tartott „temerini hetek” tovább tartó kálváriáját, ezúttal is ügyük méltányos elbírálását követelve a szerb hatóságoktól. Legvégül külön is üdvözölte az Európai Unió és Szerbia által létrehozott közös parlamenti bizottság megalakulását, mely – Schöpflin György és Gál Kinga részvételével – november elején első ízben ült össze, Belgrádban.

Barbara Lochbihler bizottsági elnök, valamint Eduard Kukan szerbiai delegációvezető egyetértésüket fejezték ki Tőkés László azon javaslatával, hogy a két testület a jövőben mindvégig szorosan működjön együtt a szerbiai emberi és kisebbségi jogi helyzet megfigyelésében (ún. monitorozásában). A szlovákiai néppárti politikus – volt külügyminiszter – fokozott aktivitást ígért a kisebbségi kérdés kezelésében, és azon véleményének adott hangot, hogy Szerbia integrációja rendjén az ún. politikai kritérium nem fog olyan nagy súllyal latba esni, mint történt ez Románia és Bulgária esetében.

Utóbb ugyanezt erősítette meg Barbara Jesus-Gimeno, az Európai Bizottság bővítési igazgatóságának képviselője, aki – egyebek mellett – rámutatott arra, hogy a küszöbön álló szerbiai-európai csatlakozási tárgyalások rendhagyó módon éppen azért kezdődnek a 23. és 24. fejezettel, mivel elsőrenden a jogállamiság és az alapvető jogok tiszteletben tartásával kapcsolatos követelmények teljesítését várják el Szerbiától. Angiolo Boncompagni, a fejlesztési igazgatóság képviselője erre nézve arról tájékoztatott, hogy az ország háborús örökségének leküzdése, illetve a demokrácia és az emberi jogok elősegítése céljából az Unió egy 600 ezer eurós különalapot hozott létre.

A DROI-bizottság napirendje a nyugat-balkáni sajtószabadság, valamint az általános emberi jogi helyzet megbeszélésével folytatódott – a térség országainak 2013-as eredmény-jelentései (am. progress reports) tükrében. Szembeötlő volt, hogy a meghívott előadók, hasonlóképpen Barbara Lochbihler elnökasszony mennyire kiemelt prioritásként kezelték a romák és a szexuális kisebbségek (am. LGBTI) ügyét – olyannyira, mintha a háborúk sújtotta Nyugat-Balkánnak éppenséggel ez utóbbi volna a legfőbb gondja…

Brüsszel, 2013. november 27.