Ne engedjünk a ’48-ból és ’89-ből - Tőkés László szolgálatai a nemzeti ünnepen

Tőkés László EP-képviselő az 1848-as forradalom és szabadságharc 162. évfordulóján két napon keresztül négy helyszínen tette tiszteletét: 2010. március 14-én Budapesten és Miskolcon ünnepelt együtt az anyaországi magyarokkal, március 15-én Kézdivásárhelyen és Sepsiszentgyörgyön hajtott fejet a ’48-as hősök és Gábor Áron „hazatért” ágyúja előtt.

Vasvári Pál kopjafájánál emlékeztek Pesten

Budapesten 2010. március 14-én Vasvári Pál kopjafájánál szervezett ünnepi megemlékezésen díszvendégként vett részt Tőkés László református püspök, EP-képviselő. A megemlékezés súlyát a kopjafaállítás története adta: az emlékjel ötlete Körösfő alpolgármesterétől, Péter Lászlótól származott – az erdélyi alpolgármester régebb indítványozta, hogy Budapesten is legyen méltó emlékhelye az 1848-as forradalom kiemelkedő hősének. Az ünnepségen elhangzott, hogy mivel az emlékművek közterületen való elhelyezésének igen szigorú szabályai vannak, szinte lehetetlennek tűnt az ötlet megvalósítása. Végül Ughy Attila fővárosi és kerületi képviselő segítségével sikerült helyet találni az emlékműnek a Pestszentimrei Református Egyházközséghez tartozó kertben. A kopjafa a Kőrösfőn található 1995-ben felállított emlékmű mintájára készült el. Vasvári Pál halálának 160. évfordulója alkalmából ajándékozta az erdélyi Kőrösfő Budapestnek.

Orbán Kálmán Pestszentimrei Református Egyházközség református lelkészének köszöntője után az ünnepi szónokok sorát Ughy Attila fővárosi és helyi önkormányzati képviselő (Fidesz) nyitotta. A Fidesz képviselőjelöltje beszédében 1848 és 1989 között párhuzamot vonva kiemelte: „...tényleg kevés minden szó, amikor a tetteknek kell beszélniük. Ezért vagyok különösen büszke arra, hogy itt, ebben a sokat nyomorgatott kerületben egy olyan férfi is áll köztünk, aki – amikor eljött az ideje – kiállt az igaz mellett, aki minden rettegés és elrettentés ellenére vezéralakja volt egy forradalomnak.Tőkés László másfélszáz év után is pontosan tudta azt, amit Petőfiék, Vasváriék tudtak: az igaznak győznie kell a hamis felett, és az igaznak minden szívet, bátorságot fel kell ajánlani, hogy győzhessen. Ha van ember, aki tudja, mit érezhetett Petőfi a Múzeumkertben, akkor Tőkés László tudja.” Ughy Attila ugyanakkor rámutatott: a nemzet életét jó irányba fordító változásokhoz közös akarat szükségeltetik, „a közös hitet nem zártuk múzeumi tárlókba, nem temettük el és Kossuth Lajossal szólva: most tényleg Velünk van az Isten és az igazság!” – jelentette ki.

Németh Zsolt országgyűlési képviselő, a parlament Külügyi és Határon Túli Magyarok Bizottságának elnöke ünnepi beszédében a népes körösfői küldöttséget köszöntve rámutatott: az elmúlt nyolc évben a magyar kormány mostohán bánt a külöhöni magyarokkal, ennek ellenére „nemzettudatot és nemzeti önbecsülést épp őtölük, a külhoni magyaroktól kaphattunk”. A fideszes politikus az 1848-as Tizenkét pontot idézve érzékeltette: az 1848-as nemzeti követelések ma is mennyire aktuálisak. Ugyanakkor a dátumok gondviselésszerű egybeesésére is felhívta a figyelmet: az utolsó rendi magyar országgyűlés által elfogadott 31 cikkből álló törvénycsomagot V. Ferdinánd király1848. április 11-én szentesítette, és ezzel teremtődött meg a polgári Magyarország.

Tőkés László EP-képviselő ünnepi köszöntőjét egy kevésbé ismert ünnepség felidézésével kezdte: Alsórákoson minden Pünkösd utáni vasárnapot követő hétfőn megünneplik a „Szabadság napját” annak apropóján, hogy 1848-ban ezen a napon érkezett a faluba a jobbágyfelszabadítás híre. Ilyenképpen egyéníteni kell minden településünkön az egyetemes magyar szabdság kivívásának napját, mondotta az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke.

A püspök ugyanakkor az aktulitás jegyében kijelentette: ha lehetne, akkor a Tízparancsolatban egyértelműbben és hangsúlyosabban kimondaná: Ne hazudj! Ne hazudj és ne lopj – ezt a két parancsolat a legidőszerűbb a mai Magyarországon, valamint a posztkommunista országokban. Ne hazudj, ez legyen érvényes a szó hétköznapi értelmében, illetve a történelemhamisítás visszautasításának jegyében – mondotta Tőkés László.

Befejezésképpen Petőfi Sándor Nemzeti dalának hívószavát idézte a erdélyi EP-képviselő: „Talpra magyar!” A profán igének szakrális megfelelője is van, mutatott rá a püspök, ez pedig a Jézus-i felszólítás: „Kelj fel és járj!”. Erre van szüksége ma a magyar nemzetnek: bénultságából magához térve meg kel ráznia magát, járnia kell, mégpedig a maga útját kell járnia. Ez hangozzék a Kárpát-medencei magyar pusztában „Kiáltó szóként”: Talpra magyar, kelj fel és járj!

Az ünnepi beszédeket követően Ughy Attilát az 1848–49-es forradalom és szabadságharc egyik legnemesebb áldozata emlékének ápolásáért Vasvári Pál-díjban részesítette a Kőrösfői Rákóczi Kultúregylet (RKE) Vezető Tanácsa. Az emléklapot és kopjafa kicsinyített mását Péntek László, Kőrösfő alpolgármestere, az RKE elnöke nyújtotta át. Ezt követően a résztvevők elhelyezték az emlékezés virágait Vasvári Pál kopjafájánál, majd az ünnepi szentmisén igét hirdetett Tőkés László református püspök, továbbá köszöntőt mondott Antal János, Kőrösfő polgármestere és Péntek László.

Nincs nemzetibb, csak nemzeti – miskolci ünnepség

Délután Miskolcon a Petőfi téren az 1848–49 forradalom és szabadságharc kezdetének 162. évfordulója alkalmából koszorúzással egybekötött ünnepi megemlékezést tartott a Fidesz-MPSZ.

A több száz ünneplőt Koncz Károly előadóművész verse után Csöbör Katalin a Fidesz-MPSZ országgyűlési képviselőjelöltje köszöntötte. „1848 utat mutat nekünk a mai szorult helyzetben ” – kezdte köszöntőjét a politikus. A politikus rámutatott, hogy 1848. március 15-e még az ország jelenlegi szorult helyzetében is a magyarság legnagyobb, erőt adó ünnepe, a reformkor átgondolt programokat tett le a nemzet asztalára. A fideszes képviselőjelölt többször is kihangsúlyozta, hogy meg kell teremteni az egységes magyar nemzetet annak dacára, hogy a világban az élet egyre embertelenebbé válik. Márpedig – hangsúlyozta – mint ahogy ezt más európai országok példája is igazolja, a globalizáció térhódítása ellenére is meg lehet őrizni a nemzetek identitását. A kétgyermekes családanya figyelmeztetett arra is, hogy az erőszak nem lehet megoldás, mert diktatúrához vezet, az embereket csak a Polgári Törvénykönyv és a rendőrség védheti meg. „Nincs nemzetibb, csak nemzeti, nincs keresztényibb, csak keresztényi!” – hangsúlyozta Csöbör Katalin.

A rendezvény díszvendégeként Tőkés László EP-képviselő beszélt a megerősödött, immár 27 tagú magyar képviseletről az Európai Unió szervezeteiben és az elkövetkező országgyűlési választás tétjéről. Nem a határok számítanak, hanem a határok között élő emberek, mondotta az erdélyi EP-képviselő. A református püspök szerint „a népet félre lehet vezetni, be lehet csapni”, de „a nemes célok érdekében ki lehet hozni belőle a legjobbat is”.

Petőfi Sándor szobra előtt az EMNT elnöke idézte a forradalmár költő Széphalomról írt úti leveléből: „szent hely, szent az öreg miatt, kinek ott van háza és sírhalma. Kötelessége volna minden emelkedettebb lelkű magyarnak életében legalább egyszer oda elzarándokolnia”. Ahogyan Kazinczy sírhelye nemzeti zarándokhely, olyaténképp Petőfi fehéregyházai emlékművének is azzá kell válnia, mondotta Tőkés László, minden magyarnak életében legalább egyszer el kellene oda látogatnia. Mert a mi hazaszeretetünknek van egy szakrális, szentséges dimenziója is, mutatott rá az egykori temesvári lelkipásztor, hiszen mi, magyarok, még az Istent is „a magyarok Istenének” nevezzük és Kossuth Lajost „a magyarok Mózesének”. És ez nem holmi túlzó nemzetieskedést, jelentette ki Tőkés László. Ezzel összekapcsolva idézte Kazinczy epigrammáját: „Oh, emberi nagy nagyság! mi volnál te /Ész, erény és honszeretet nélkül.” Vagyis emberi nagyság honszeretet nélkül nem lehetséges.

Mindez összegezve „a cselekvő hit” kérdéséhez vezet. A püspök Petőfi Sándort idézte: „Megint beszélünk s csak beszélünk, / A nyelv mozog s a kéz pihen...” – pedig nem „kofák”, hanem a hősök népe vagyunk. A szó tettek nélkül, a hit cselekedet nélkül kevés és üres – nyomatékosította Tőkés László. És a cselekekvésnek akkor van igazán tétje, ha nem az önös érdek vezérel, hanem a közösségért teszünk, ez képezi a hazaszeretet lényegét – erre van ma szüksége Magyarországnak, és erre van ma szüksége az egész Kárpát-medencei magyarságnak.

Az ünnep műsorban fellépett a Tényleg zenekar és a Gárdonyi Táncszínház is. A megemlékezés zárásaként megkoszorúzták Petőfi Sándor szobrát.

Gábor Áron ágyúja hazatért

Háromszék idei március 15-ei ünnepét Gábor Áron eredeti ágyújának hazatérte tette különlegessé. Kézdivásárhely főterén ebben az évben a szokottnál többen, mintegy kilencezren gyűltek össze, ahol Kelemen Hunor kulturális és örökségvédelmi miniszter, Tamás Sándor Kovászna Megye Tanácsának elnöke és Rácz Károly, Kézdivásárhely polgármestere ünnepélyesen leleplezte a történelmi ereklyét. „Az ágyú nem hazaérkezett, hanem az ágyút hazahoztuk. A jó és a rossz idő, meg a betegség érkezik, és mi nem tudunk az útjába állni. Az ágyút hoznunk kellett, ez rajtunk múlott. Talán nem szentségtörés ma azt mondani, hogy ennek az ágyúnak lelke van, mert a harangoknak is lelkük van, és Gábor Áron ágyúi székely harangokból készültek” – emelte ki ünnepi beszédében Kelemen Hunor, kulturális és örökségvédelmi miniszter.

„Lészen ágyú” – idézte Gábor Áron híres mondását Tőkés László, majd hozzátette: „és lészen autonómia is”. Az ágyú eszköz volt a szabadság kivívásához – most eszköz a jog, szükség van a hazai és európai kisebbségi jogrendszerre – szögezte le. Markó Béla nemrég tett nyilatkozatára utalva, miszerint az RMDSZ legfőbb célkitűzése az autonómia, azt mondta, „szaván fogjuk az elnök urat”. A szabadság alesete az autonómia, és ezen a romániai magyarság az ország határain belüli önrendelkezést ért. Nincs joga a terminust kisajátítani egyik politikai alakulatnak sem, legyen az az RMDSZ, MPP, SZNT vagy EMNT; ha külön-külön próbálkozunk elmondani elképzeléseinket Brüsszelben, nem leszünk eredményesek – mondta. „Ha nem egyeztetünk és rész-nagygyűléseket rendezünk, nem fognak komolyan venni” – utalt a pénteki sepsiszentgyörgyi, SZNT és MPP által szervezett önkormányzati nagygyűlésre. „Az autonómia benne van a programokban, és főképpen kampány idején sokszor emlegették. De nekem ilyenkor mindig Petőfi Sándor jutott eszembe: megint beszélünk, csak beszélünk, a nyelv mozog, s a kéz pihen: de mi nem kofák vagyunk, hanem a hősök nemzete. Nevezzük nevén a gyermeket: nemzeti felemelkedést akar a magyarság, demokratikus intézményrendszert és széles körű önrendelkezést” – fogalmazott az erdélyi EP-képviselő.

Sepsiszentgyörgyön az elmúlt 20 év március 15-ei ünnepségeket idézte fel Antal Árpád András, Sepsiszentgyörgy polgármestere, aki szerint az „elmúlt húsz évben éltünk jót és rosszat, megtapasztaltuk, hogy milyen felemelő együtt lenni, de éreztük a bőrünkön a testvérviszály átkát is”. Antal Árpád András bejelentette, március 15-én indították útjára az aláírásgyűjtő akciót, amelyben kérik, hogy a hadügyminisztérium szolgáltassa vissza Sepsiszentgyörgy városának az eltulajdonított és militarizált területeket. „Merjünk elég bátrak, elég okosak és elég elszántak lenni ahhoz, hogy sorsunkat magunk alakíthassuk” — zárta beszédét Sepsiszentgyörgy polgármestere.

Támogatni kell ezt a kezdeményezést, no meg azt is, hogy a most hazahozott ágyú ne kerüljön vissza Bukarestbe – hangsúlyozta Tőkés László európai parlamenti képviselő, aki arról is szólt, mennyi mindent elvettek tőlünk, egyházainktól, értékeink sokasága került Bukarestbe. Felhívta a figyelmet: ,,az autonómia és a szabadság rokon értelmű szavak”, ,,az autonómia eszköz a szabadság útjának megtalálására. Ezért ragaszkodunk hozzá, és ezért nem szabad elprédálni az önrendelkezés ügyét.” Kiemelte: az Európai Unióban magyar unióra van szükség, az európai népek integrációjának előfeltétele a magyar integráció, ezért össze kell fognunk. Fontos határozatokat hozott a Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlés, de ,,a majdani székelyföldi parlamentet, a valós önkormányzati nagygyűlést kizárólag együtt tudjuk megszervezni, félre kell tenni a csoportérdekeket, egyetlen szervezetnek sincs joga kisajátítani az autonómia ügyét” – hangsúlyozta. A háromszékiek segítségét kérte, ne engedjék szétszakadozni a frontokat, a pártokat. ,,Fogjunk össze, és gyakoroljon nyomást a magyarság, hogy vezetői, képviselői ne kétfelé húzzák a szekeret, hanem haladjunk egy irányba, ez pedig az önrendelkezés Erdély és Székelyföld számára" – zárta nagy tapssal kísért beszédét Tőkés László.

Nagyvárad, 2010. március 16.