2012. december 10. hétfő
Send this article Print this article

Mindszenty József hercegprímásra emlékeztek Nagyváradon

Mindszenty József hercegprímás születésének 120. évfordulójára emlékeztek Nagyváradon advent második vasárnapján. Igét hirdetett Tőkés László volt királyhágómelléki püspök, európai parlamenti képviselő, majd Schmidt Mária történész, a Terror Háza Múzeum főigazgatója tartott előadást.



Tőkés László azt az igét olvasta fel, melynek alapján 1956. nov. 4-én Ravasz László püspök hirdetni kívánta az igét a budapesti, Kálvin-téri református templomban. A prédikáció azonban az akkori forradalmi viszonyok miatt nem hangozhatott el. Az igehirdető felidézte: az evangélikus egyház püspöke, Ordass Lajos az egyházi iskolák bezárásakor úgy fogalmazott: "Arasszal méri a mérföldeket és a múló pillanatokat az, aki csak a mára gondol". Párhuzamba állítva az akkori, vészes időket és napjainkat, az igehirdető rámutatott arra, hogy a magyarság sorsképlete ma is ugyanazzal a két szóval írható le: küzdelem és építés.
Ezután a Nagyvárad-Olaszi Református Egyházközség énekkara szolgált, Kiss Huba Ernő kántor-karnagy vezetésével.
A megemlékezést szervező Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács nevében Török Sándor megyei elnök köszöntötte a meghívottakat, aki részleteket olvasott fel Mindszenty József 1956. november 3-án, a Magyar Rádióban elhangzott beszédéből.
Schmidt Mária Nemzetünk lelkiismerete című előadásában rámutatott: a nácizmus és a kommunizmus egyaránt ellenségnek tekintette a kereszténységet. 1948 tavaszán a kommunisták nagy erőfeszítéseket tettek az állam és az egyház szétválasztása érdekében: az év októberében egyezményt írattak alá az egyházakkal, de így is tovább tartottak a letartóztatások. A református egyház két jeles képviselője, Ravasz László és Révész Imre püspökök felemelték szavukat a kommunista diktatúra atrocitásai ellen, sőt Ravasz László memorandumban is összefoglalta véleményét a református egyház helyzetéről, rávilágítva: "... a jobboldali fasizmust a baloldali fasizmus váltotta fel". Az előadó beszélt arról is, hogy a kommunista úthenger egyetlen egyházat és vallást sem kímélt: a magyar zsidóság közösségét elszigetelték a nemzetközi zsidó szervezetektől, koncepciós perek sora folyt a főrabbik ellen, akik gyakran emigrációba, vagy öngyilkosság elkövetésére kényszerültek. A katolikus egyházban ketten mutattak példát nemzetük és honfitársaik iránti önfeláldozásban: Márton Áron és Mindszenty József püspökök.
Márton Áron 1944-ben, egy templomi ünnepély alkalmával összegyűlt tömeg előtt emelte fel a szavát a zsidóüldöztetés és deportálás ellen. „Ezt a földet elhagyni nem szabad, mert ez a miénk. Mi nem vagyunk itt idegenek, mi otthon érezzük itt magunkat, még akkor is, ha ez másoknak nem tetszik” – hangzott el az idézet. A katolikus elöljáró kemény ellenállást tanúsított a kommunista román kormány intézkedéseivel szemben, és kiállt görög katolikus testvérei mellett is.
Hasonlóképpen cselekedett Magyarország utolsó hercegprímása, Mindszenty József is, aki fellépett az emberellenes ideológiákkal szemben, és ezért a kommunista diktatúra számára kínos, legyőzendő ellenféllé, Magyarország "lelkiismeretévé" vált. Hitt az imádság erejében, és tiltakozott a felvidéki magyarság deportálása ellen is. Mindemellett hatalmas tömegeket mozgósított, és a kereszténység gyakorlására buzdított. A diktatúra akkori vezére, Rákosi Mátyás koncepciós pert indított ellene, aminek nyomán életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték. '56-ban kiszabadult, de ahogyan az ország, ő is újra elvesztette szabadságát. 1975. május 6-án hunyt el Bécsben, emigrációban – zárta előadását Schmidt Mária. 
Az előadást követően Ifj. Kristófi János Zsigmond egyetemi docens Liszt: Most mondjunk hálaszót című korálművét adta elő orgonán.
A templomi ünnepély végén Tőkés László szólt a gyülekezethez, rámutatva arra: sajnos ma is előfordulnak besúgók az egyházon belül, méghozzá magas beosztásban. Mindig voltak árulók, akik a szolgálat helyett a rendszer kiszolgálóivá váltak. Ezért sem szabad megfeledkeznünk azokról a példaképeknek számító egyházi kiválóságokról, akik életük kockáztatásával is Istent és hazájukat szolgálták – összegzett Tőkés László.
 
Nagyvárad, 2012. december 9.
 



www.tokeslaszlo.eu | © Minden jog fenntartva, 2010