Forró László református lelkipásztor igei köszöntője után Nagy József Barna, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács partiumi régióelnöke üdvözölte a Királyhágómelléki Református Egyházkerület Székházának dísztermében egybegyűlt, több száz érdeklődőt.

  A Kommunizmus Áldozatainak Emléknapja alkalmából szervezett megemlékezés fővédnöke, Tőkés László az EMNT által alapított Néppárt első Országos Küldöttgyűléséről érkezvén elmondta: az új erdélyi magyar politikai szervezet az 1989-es rendszerváltás jegyében alakult meg, azzal a szándékkal, hogy alternatívát nyújtson az erdélyi MSZP-típusú párttal szemben. „Joggal vetődik fel bennünk a kérdés, hogy mikor tudjuk már végre tűzre vetni ezt a bűnös korszakot, mely rossz gyümölcsöt termett és melynek gyümölcsei a mi szánkban is megkeseredtek” – fogalmazott a volt temesvári lelkipásztor a kommunizmus rosszemlékű korszakával kapcsolatosan.

   Felszólalásában állást foglalt az 1989-es népfelkelés forradalmárai mellett, akik huszonkét évvel a rendszerváltozás után igen fonák helyzetbe kerültek. A romániai posztkommunista rendszer előbb kedvezményeket adott, hogy elhallgattassa a rendszer ellenzőit, majd felhígította a forradalmári státuszt azzal, hogy mindenféle kétes hátterű tagnak, volt szekusnak igazolványt adott. Most, amikor a rendszernek már nincs szüksége rájuk, mindent eltörölnek, mondván, hogy túl sok a csaló. „Ez is csak itt, Romániában történhet meg” – véli Tőkés László, aki a napokban Marosvásárhelyen a forradalmár-státusz elismerése érdekében szólalt fel egy, a December 21. Egyesület elnökségével közösen tartott sajtótájékoztató keretében.

   A EP-képviselő kifejtette, hogy a huszadik században visszatérő jelenség az, hogy a szocialisták időről időre rárontanak saját népükre. Ez történt 1956-ban, de 2006-ban is, hangsúlyozta Tőkés László, párhuzamba állítva a két történelmi jelentőségű pillanatot. „Ma már olyan időszakot élünk, amikor a szovjet tankok helyét a baráti bankok vették át” – hangzott el a közismert szójáték, az eszményített unió részéről Magyarországot érő békés, de annál súlyosabb támadássorozat összefüggésében. Az Európai Parlamentben a hatalmukat elveszített posztkommunista magyar pártok politikai összeesküvése áll az ádáz támadás-sorozat hátterében. Sajnálatos, hogy ezt a fajta hazugságbeszédet a romániai MSZP, vagyis az RMDSZ is átveszi, mondotta Tőkés László, utalva a kormánypártnak a rendszerváltás folytatását sürgető Néppárt bemocskolására irányuló hazugságbeszédeire.   

  Az est további részében Horváth Attila, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Állam és Jogtudományi Karának docense, a Civil Jogász Bizottság alapító tagja A Szovjet-típusú diktatúra emberiesség elleni bűnei Magyarországoncímmel tartott előadást. Az előadó megdöbbentő számadatokat ismertetett hallgatóságával a kommunizmus idején, Magyarországon kivégzett, bebörtönzött, meghurcolt áldozatok számát illetően.  

    Juhász Imre, az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Állam és Jogtudományi Karának adjunktusa, a Független Rendészeti Panasztestület elnöke, a Civil Jogász Bizottság alapító tagja értekezésének címe Felelősségre vonás a pártállamban elkövetett emberiesség elleni bűntettekért volt. Véleménye szerint az új magyar Alkotmánnyal sikerült végre lezárni a posztkommunista korszakot. Az Orbán-kormány prioritásai között szerepel a kommunista bűnök elkövetőinek beazonosítása és felelősségre vonása; ennek érdekében emelte a magyar jogrendbe azt a nemzetközi egyezményt, mely szerint az emberiség elleni bűncselekmények nem évülnek el. 

   A Posztkommunizmus és állami erőszak a »rendszerváltozás« utáncímmel az est utolsó előadója Völgyesi Miklós, a Legfelsőbb Bíróság Büntető Kollégiumának emeritus tanácselnöke, a Civil Jogász Bizottság alapító társelnöke, a Balsai Bizottság vezetője tartott előadást. Az elismert szakember arról szólt, hogy 2006-os brutális rendőri fellépés azt bizonyítja, hogy a kommunizmus szelleme még mindig Magyarországon kísért. A balatonőszödi beszéd kiszivárogtatása utáni eseményekért Völgyesi Miklós egyedül Gyurcsány Ferencet és bandáját tette felelőssé, és a vétkesek büntetőjogi felelősségre vonásának fontosságát hangsúlyozta. Nagy József Barna ezzel kapcsolatosan arra hívta fel a figyelmet, hogy a határon túli magyar érdekvédelmi szervezetek közül csak a Bihar megyei RMDSZ látta vendégül Gyurcsány Ferencet.    

   A megemlékezésen bemutatták a Balsai-Jelentés – a 2006. őszi erőszakos rendőri fellépésrőlcímű kötetet, amely tulajdonképpen egy 150 oldalas jelentés a 2006-os őszi eseményekről. Célja az akkori politikai és rendőri vezetés büntetőjogi felelősségre vonása.

   Mély megdöbbenéssel fogadta a közönség a Becsapott országcímű rövidfilmet, amely a 2006 őszi rendőrterrort mutatta be, Matuz Gábor és Siklósi Beatrix rendezésében.
  A megemlékezés a továbbiakban az egyetem udvarán folytatódott, ahol a résztvevők megkoszorúzták a kommunizmus áldozatainak emlékére állított emléktáblát. Veres Kupán Enikő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Szatmár megyei elnöke szívhez szóló beszédet intézett a hallgatósághoz, majd Tőkés László is felszólalt. Arra az időszakra emlékezett, amikor egy Dsida Jenő-versműsor miatt Veres Kupán Enikőt diáktársaival együtt meghurcolták a kommunisták. A diákok akkori bátorsága felgyorsította a dolgok alakulását Temesváron, tette hozzá az EP-képviselő. Végül a katolikus súlypontú Szoboszlay-perről, illetve a Sas Kálmán érmihályfalvi református lelkipásztor nevéről ismeretes peres eljárásról tett említést, valamint szorgalmazta a kommunizmus bűneit elítélő Tismăneanu-jelentés folytatását.

    A megemlékezés színvonalát emelte a Nagyváradi Asszonykórus és a Váradi Dalnokok fellépése. 

                                                                                                           

   A kommunista, majd – őszödi típusú – posztkommunista hazugságbeszéd vonatkozásában tartja szükségesnek Tőkés László ezúton is határozottan cáfolni azt az álságos valótlanságot, melyet 2012. február 13-i, sepsiszentgyörgyi sajtótájékoztatóján Kelemen Hunor pártelnök hangoztatott, mely szerint: „Tőkés László háromszéki látogatása során nagyon határozottan kijelentette (sic!), hogy kizárt dolognak tartja az RMDSZ-szel való összefogást” (lásd Új Magyar Szó, 2012. február 24). Az RMDSZ elnöke azzal tetézi félrevezető kijelentését, hogy Toró T. Tiborral, az Erdélyi Magyar Néppárt elnökével is szembeállítani próbálja az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnökét, az EMNP védnökét, a kommunizmus idejéből örökölt, szokványos megosztó taktikát alkalmazva velük szemben.

   Nos, az RMDSZ-pártelnök hazug állításával szöges ellentétben, Tőkés László kezdettől fogva és a jelen viszonyok között is az erdélyi magyarság demokratikus alapon való összefogásának, ennek megfelelően pedig az egyes pártok közötti együttműködésnek, illetve szabad versenynek az elkötelezett híve – és éppen ennek szolgálatában járt küldetésben Székelyföldön.