Magyar bírálatok az EP-ben – Tőkés László nyilatkozata

Amint azt az MTI is hírül adta, élesen bírálták magyar európai parlamenti képviselők a nyáron módosított szlovákiai államnyelvtörvényt az Európai Parlament plenáris ülésén, hétfőn Strasbourgban. Az új összetételű EP első érdemi munkanapján, napirend előtti felszólalásában Schmitt Pál (Fidesz), a képviselőtestület alelnöke úgy fogalmazott, Szlovákiában olyan atrocitás érte az EU egyik hivatalos nyelvét, a magyart, amely teljes mértékben ellentmond az európai szellemiségnek. Tabajdi Csaba, az MSZP delegációvezetője szerint Pozsony súlyos jogsértést követett el, márpedig „az EU hitelességét kezdi ki, ha csak az unión kívüli jogsértések esetén emeli fel a szavát”. Írásban beadott hozzászólásában többek között Gyürk András és Gál Kinga Fideszes képviselők is szóvá tették a sérelmeket. Ebbe a sorba illeszkedik Tőkés László erdélyi magyar EP-képviselő ugyancsak írásban benyújtott Felszólalása, valamint az e kérdéskörben kibocsátott Nyilatkozata:

N Y I L A T K O Z A T

Az MSZP politikai évadnyitóján Bajnai Gordon miniszterelnök „magyar sikerként” könyvelte el a szlovák államnyelvtörvény ügyében tartott, 2009. szeptember 10-i találkozót, mely ugyanakkor a szlovák fél számára sem jelentett „kudarcot”.

A kormányfő állításával szöges ellentétben, szeptember 11-i tanácskozásukon a Kárpát-Medencei Képviselők Fórumának határon túli résztvevői a szécsényi találkozó kimenetelét szinte teljes egyöntetűséggel szlovák sikerként, illetve magyar vereségként értékelték.

Ezúttal is beigazolódott, amit Kövér László, a Fidesz–MPSZ választmányi elnöke ekképpen fogalmazott meg: „Külügyminisztérium látszólag van, de magyar külpolitika nincsen”. A két szocialista utódpárt Közös nyilatkozata alapján megállapítható, hogy a még hivatalban lévő magyar kormány a kommunista internacionalizmus kádári örökségének az egyenes folytatásaképpen hagyja cserben a szorongatott határon túli magyarságot, és mond le a külpolitikai nemzeti érdekérvényesítés elemi eszközeiről és lehetőségeiről.

A Bajnai–Fico paktum ráadásul szembe megy a négypárti közös országgyűlési állásfoglalással, valamint a Szili Katalin elnök asszony vezette négypárti parlamenti küldöttség két héttel ezelőtti, európai missziójának célkitűzéseivel.

Eme kirívó eset élesen rávilágít a – posztkommunista – pártérdekeknek alárendelt nemzeti érdekérvényesítés kudarcos voltának okaira és hátterére. A kommunista vétetésű honi hazugságpolitika nemzetköziesedésének lehetünk tanúi, amikor is a magyar és a szlovák utódpárt „elvtársi testvériességgel” működik együtt az Európai Parlament Szocialista Frakciójában, ezzel összhangban pedig – és az európai fórumok elvtelen engedékenységét kihasználva – a valós problémákat elkendőző egyezséget köt a nemzeti önazonosságában veszélyeztetett felvidéki magyarság feje fölött és annak rovására.

Bajnai és Fico testvérpárti egyetértéssel „szólítják fel Magyarország és Szlovákia minden polgárát… a türelemre és a kölcsönös megértésre” (1. pont), és szentül megfogadják, hogy „határozott intézkedéseket tesznek a szélsőséges jelenségekkel és csoportokkal szemben” (6. pont) – ezzel szemben viszont képmutató módon hallgatják el és hitelesítik azt a körülményt, hogy ama bizonyos „szélsőségesek” a Ian Slota vezette Szlovák Nemzeti Párt alakjában éppenséggel a szlovák kormányban foglalnak helyet; „szélsőséges jelenségeknek” pedig éppen a Malina Hedvig megveretése, a Benes-dekrétumok parlamenti megerősítése, a dunaszerdahelyi erőszakos oszlatás, az Orbán Viktor elleni boszorkányüldözés, Sólyom László államfő Szlovákiából történt botrányos kiutasítása, nem utolsósorban pedig az egyre szélesebb körben gyűrűző szlovák tilalmi nyelvtörvény számítanak.

Minderről a Közös nyilatkozat érdemben semmit sem mond, hanem a magas szintű  kétoldalú találkozó hamis üzenetével legitimálja az intoleráns, soviniszta és nacionalista Fico-kormányt azáltal, hogy a Bajnai-kabinet vele együtt „lép fel az idegengyűlölet, az intolerancia, a sovinizmus és a nacionalizmus, az erőszak minden megjelenési formájával szemben” (6. pont).

Minderre a nyilatkozat 11. pontja teszi fel a koronát, amikor is a volt szovjet tábor hangulatát idézve irányozza elő a szégyenletes szlovák–magyar államközi alapszerződés közelgő 15. évfordulójáról való „méltó megemlékezést”.

A Malina Hedvig arcán éktelenkedő ütések a felvidéki magyarság arculcsapását jelentik. A szlovák nacionalizmus a krisztusi szenvedéstörténet képlete szerint igyekszik az áldozatból tettest kreálni. Az utódállamok Trianon óta – többé-kevésbé – ugyanezt a „receptet” alkalmazzák egész határon túlra szakadt magyarságunk ellenében.

Az előbbihez hasonlóan, Sólyom László kiutasíttatása által maga a nemzet szenvedett megaláztatást – ami semmiképpen sem intézhető el „a látogatásának körülményei miatti” álszent sajnálkozással, valamint azzal, hogy: „A Felek megerősítik elkötelezettségüket a személyek szabad mozgására vonatkozó EU-alapelv mellett” (3. pont).

A volt kommunista országok európai polgáraiként és elnyomott kisebbségi közösségeiként végképp nemet kell mondanunk a hatalmi cinizmus és a kommunista arrogancia tovább folytatódó politikai kurzusára.

Az „egymás belügyeibe való be nem avatkozás” kommunista elvével szakítva, továbbra is teljes joggal tarthatunk igényt az Európai Uniónak a szlovák államnyelvtörvény, a szlovák–magyar kapcsolatok ügyében és a Kárpát-medencei magyarság védelmében való fellépésére és közbenjárására.

Strasbourg, 2009. szeptember 14. 

Tőkés László 
EP-képviselő

Melléklet:

Írásbeli felszólalás a Bajnai Gordon–Robert Fico találkozó,
illetve a szlovákiai nyelvtörvény tárgyában
Európai Parlament, Strasbourg, 2009. szeptember 14.

Robert Fico szlovák és Bajnai Gordon magyar szocialista miniszterelnökök múlt heti találkozója semmit sem oldott meg a jogfosztó és diszkriminatív szlovák államnyelvtörvény ügyében. A kommunizmusból örökölt hazugságpolitika szellemében a két kormányfő ugyan elítélte a „szélsőséges jelenségeket és csoportokat” – ezzel szemben viszont tény, hogy magának a szlovák kormánynak alkotó tagja a Ian Slota vezette szélsőséges Szlovák Nemzeti Párt, a Fico-kormány pedig maga az, amely a szélsőségesen magyar- és kisebbség-ellenes nyelvtörvényt megalkotta.

A Nyelvi Charta értelmében és az itteni EP-gyakorlat szellemében: a nyelvi sokszínűség Európa közös kincse. Tűrhetetlen és tarthatatlan, hogy egyes tagországokban ezt nem tartják tiszteletben, hogy – például – Szlovákiában súlyos pénzbírság jár a magyar nyelv használatáért.

Kérjük, hogy az Európai Bizottság határozottan lépjen fel az EU normáival ellentétes szlovák nyelvtörvény visszavonása érdekében, továbbá pedig hogy az Európai Parlament határozati formában foglaljon állást ebben az ügyben.

Illesse köszönet Jerzy Buzek elnök-urat elvszerű állásfoglalásáért, mellyel a kisebbségek jogait védelmezi.

Strasbourg, 2009. szeptember 14.

Tőkés László 
EP-képviselő