2012. június 28. csütörtök
Send this article Print this article

Közös tér - Közös örökség

2012. június 26-án, Brüsszelben, az Európai Parlament székhelyén nyitották meg a Közös tér – Közös örökség című kiállítást, mely a Kárpát-medencei megújuló építészeti örökséget volt hivatott bemutatni.

Marco Scuria, Tőkés László és Piotr Borys


   A magyarhoni Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) jóvoltából megvalósuló vándorkiállítás Sepsiszentgyörgy, Pécs, Budapest, Esztergom és Komárom állomásain át érkezett az Európai Unió fővárosába.
   Megnyitó beszédében Tőkés László európai képviselő házigazdai minőségében köszöntötte a népes közönséget, köztük azt a több mint húsztagú erdélyi látogatócsoportot, mely meghívására érkezett Brüsszelbe. Angol és magyar nyelven elhangzott beszédében kiemelte, hogy ez alkalommal harmadízben kerül sor olyan rangos rendezvényre, mely a Kárpát-medencei magyarság határokon átívelő nemzeti összetartozását jeleníti meg. A magyar szellemi élet nagyságait bemutató 2010-es kiállítást és a 2011-es borászati bemutatót követően a mostani rendezvény határokon túli épített örökségünk térképével rajzolja ki nemzeti összetartozásunk egységét.
   Tamási Judit, a KÖH elnöke a nemzeti örökségvédelem 1998–2006 közötti határon túli szolgálatát ismertette, melynek köszönhetően, viszonylag rövid idő alatt, mintegy 1,5 milliárd forint értékben közel háromszáz történelmi épületet, műemléket és templomot újítottak fel. Ebben kivételes érdemeket szerzett a Teleki László Alapítvány, illetve – a szintén jelen lévő – Sebestyén József restaurátor műépítész. Évekig tartó kényszerű megszakítás (2006–2010) után égető kérdésnek számít a sikerrel elvégzett örökségvédelmi munka folytatása.
   Szilágyi Zsolt kabinetvezető, a kiállítás főszervezője felvezető beszédében közép-európai térségünk kulturális egységének jegyében mutatta be Marco Scurria olaszországi néppárti képviselőt, a Művelődési és Oktatási Bizottság (CULT) koordinátorát, valamint Piotr Borys lengyel képviselőt, a CULT-bizottság tagját, akik az olasz, lengyel és európai kulturális kapcsolatok összefüggésében üdvözölték és értékelték a Kárpát-medencei magyar kiállítást.
  A Brüsszelbe látogató erdélyi utazócsoport délután egy szimpózium keretében ismerkedett az Európai Parlament szerepével és tevékenységével. Santiago Fisas Ayxela spanyolországi katalán képviselő élményszerű módon mutatta be a Parlament és a saját munkáját.
  A látogatócsoport tagjai voltak a Török Apollónia vezette Il Pastor Fido nagyváradi régizene-együttes tehetséges és lelkes muzsikusai, akik a kiállítás-megnyitó alkalmával fejedelemség-korabeli erdélyi zenei műsorukat mutatták be.
   A rendhagyó jellegű kulturális esemény jelképes módon és gyakorlati erővel  utalt reá arra, az idén áprilisban elfogadott országgyűlési határozatra, mely a Kárpát-Medencei Magyar Nemzeti Örökség létrehozásával azt kívánja szolgálni, hogy: „a XX. században a történelem viharai által szétszakított nemzetrészek ismét egymásra találjanak”.
Brüsszel, 2012. június 26.
KÖZÖS TÉR – KÖZÖS ÖRÖKSÉG
Megújuló építészeti örökség a Kárpát-medencében
– Kiállítás –
Brüsszel, Európai Parlament
2012. június 26.
    Megnyitó beszéd
 
   Nagy öröm és ajándék számunkra, hogy Sepsiszentgyörgy, Pécs, Budapest, Esztergom és Komárom után, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH), valamint a Közigazgatási Minisztérium (KIM) ügyszeretetének és támogatásának köszönhetően, ez alkalommal Brüsszelben, az Európai Parlament székhelyén kerülhet sor a Közös tér – közös örökség című, a Kárpát-medencei megújuló építészeti örökségünket bemutató kiállításra.
   Éppen egy esztendeje annak, hogy Németh Zsolt külügyi államtitkár társaságában látogatást tettem az Örökségvédelmi Hivatalban, ahol Tamási Judit elnökasszonnyal megegyeztünk volt az éppen ott megtekinthető kiállítás ide hozatalában. Nemes tervünk – íme – megvalósult, és a mai napon, illetve az elkövetkező időszakban az Európai Parlamentben, majd a brüsszeli Magyar Házban válik lehetővé a határon túlra szakadt magyar közösségek felújított építészeti remekeinek – templomainak és műemlékeinek – a megismerése, illetve nemzetközi téren való megismertetése.
  Ezelőtt egy évvel azt az indítványunkat is közhírré tettük, hogy a Magyar Országgyűlés önálló határozatban foglaljon állást a Kárpát-Medencei Magyar Nemzeti Örökség megalapítása és védelme tárgyában. Az UNESCO égisze alatt működő Világörökség, valamint az Európai Unió által létrehozott Európai Örökség-cím mintája szerint, a határon túlra szakadt magyarság képviseleteit egyesítő Kárpát-Medencei Magyar Autonómia-Tanács (KMAT) tavaly májusban ebben a tárgyban útjára bocsátott kezdeményezése halló fülekre talált a Fidesz- és a KDNP-frakciók politikusai körében, s ennek nyomán, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettesnek, Lázár János, a Fidesz országgyűlési frakciója elnökének és L. Simon László, a Kulturális Bizottság elnökének a határozati javaslata alapján, idén áprilisban az Országgyűlés el is fogadta a Kárpát-medencei magyar nemzeti örökségről szóló határozatát.
  Az elmondottak vonatkozásában elégtétellel állapíthatjuk meg, hogy a szót mindkét esetben tett követte. Mai kiállításunk a vonatkozó országgyűlési határozat gyakorlati megvalósulását jelenti annak az európai kulturális sokszínűségnek a jegyében, mely a sokfelé szakadt és szétfejlődésnek indult magyarság nemzeti integrációjának is természetes keretéül szolgál.
  2010-ben az EP magyar néppárti delegációja a Világraszóló magyarokról szóló kiállításával emlékezett meg a Trianoni békediktátum 90. évfordulójáról. Tavaly júniusi Kárpát-medencei borászati kiállításunk és borbemutatónk – másmilyen viszonylatban – ugyancsak az országhatárokat meghaladó nemzeti értékközösségünket jelenítette meg. És – íme – harmadikként közös építészeti örökségünk reprezentatív kiállítása is Nemzeti Összetartozásunk megkérdőjelezhetetlen valóságát támasztja alá – úgy, amiképpen maga a trianoni emléktörvény fogalmaz, hogy: „a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek”. (2010. évi XLV. törvény 3. cikkelye).
  Trianonról szólva, ez esetben is felvetődik a múlttal való szembenézés kérdése. Ezt szoktuk szorgalmazni a totalitárius diktatórikus rendszerekkel való őszinte szembenézés viszonylatában, de ugyanerre van szükség a világháborúkat lezáró, igazságtalan békeszerződések és ezek lesújtó következményei tekintetében. Mostanság, amikor az Unió népei az Európai Történelem Házának létrehozása által kívánnak szembenézni és megbékélni saját és egymás múltjával, bizton kijelenthetjük, hogy a Benes-dekrétumok ügye vagy a Tito-féle partizánok vajdasági/szerbiai vérengzéseinek tragédiája éppen úgy megkerülhetetlen az egyesülő Európa számára.
  A Kárpát-medencei épített örökségről szóló kiállításunk a maga nemében szintén egyfajta szembenézést jelent a múlttal. Ez a megközelítés viszont végképpen építő és békés jellegű: nem a múltbeli viszályok és megosztó politikák vizsgálatával foglalkozik, hanem a nemzeti értékeknek az európai és a világörökség részeként való felmutatása által kívánja a népek és nemzetek nagy Családját gazdagítani. Helyreállított katolikus, református, unitárius és evangélikus templomaink az egyházi és a politikai ökuménia erőterében ekképpen válnak mindahányan a teremtett világ értékeinek és a népek közötti megbékélésnek az örök szentélyeivé…
Tőkés László 
európai parlamenti képviselő
(Erdély)
 
 
 


www.tokeslaszlo.eu | © Minden jog fenntartva, 2010