2011. október 20. csütörtök
Send this article Print this article

Közmeghallgatás a totalitárius rendszerek büntetteiről

Október 19-én délután, Brüsszelben került sor az Európai Parlamentben a néppárti frakció által szervezett, „Az európai totalitárius rendszerek által elkövetett bűntettek emlékezete” című közmeghallgatásra.



 
   A rendezvényt a frakció az Európai Bizottság azonos című, 2010-es jelentése, valamint az Európai Tanács 2011 júniusában, e tárgyban megfogalmazott következtetései nyomán kezdeményezte, megbízott felelősének pedig Sandra Kalniete lett néppárti képviselőt, az Európai Történelmek Megbékélése Munkacsoport vezetőjét nevezte ki. Bevezetőjében Kalniete asszony Viviane Reding alapjogi biztos 2011. augusztus 23-án, az Emlékezet Európai Napján elhangzott nyilatkozatát idézte, mely szerint minden önkényuralmi rendszer az emberi méltóság és az alapjogok megtagadásán alapszik. Ezen a napon Európa valamennyi polgárának vissza kell emlékeznie a totalitárius rezsimek áldozataira, hiszen ez az emlékezet közös európai hagyatékunk és örökségünk. Ezt követően Kalniete asszony annak fontosságát emelte ki, hogy az illetékes európai intézmények uniós szintű jogi eszközt hozzanak létre a totalitárius rendszerek bűntetteinek megtorlására, valamint az áldozatok kárpótlására.
   Jerzy Buzek EP-elnök videoüzenetben üdvözölte a konferencia résztvevőit, azt hangsúlyozva, hogy bár napjainkra Európa-szerte megszűntek a megfélemlítésre épülő önkényuralmi rendszerek, visszatérésük megelőzésének leghatékonyabb eszköze az emlékezés, valamint a múltban elkövetett rémtettek iránti társadalmi tudatosság felkeltése. 
   A közmeghallgatást Doris Pack német néppárti képviselő, az EP Kulturális és Oktatási Bizottságának (CULT) elnöke nyitotta meg. Beszédében elmondotta, hogy a megbékélés, mely egy igen bonyolult és összetett folyamat, az európai egységet munkálja. Ugyanakkor ez minden polgár aktív részvételén és szerepvállalásán alapszik, leghatékonyabb és legfontosabb eszközei pedig az oktatás, a jövő nemzedékeknek ebben a szellemben való nevelése.
   Az első ülésszak vezetője, Simon Busuttil máltai néppárti képviselő annak kérdését vetette fel, hogy az önkényuralmi rendszerek által elkövetett bűntettek elítélésében a jelenleg érvényben lévő jogi keretnek milyen hiányosságai vannak. A felszólalók, Aristotelis Gavriliadis, az Európai Bizottság politikai szakértője, Carlos Closa Montero, a Közpolitikai Intézet képviselője, valamint Ineta Ziemele, az Európai Emberi Jogi Bíróság főbírája a rendelkezésre álló uniós szintű jogi eszközöket mutatták be, valamint egy új jogi eszköz megalkotásának a lehetőségeit vették számba.
   A második ülésszak azon uniós szintű eljárások és módszerek bemutatásával foglalkozott, amelyeknek célja az európai emlékezet megőrzése és fenntartása oktatási és levéltári programok révén. Levezető elnöki minőségében Tőkés László erdélyi képviselő nyitóbeszédében mindenekelőtt a közmeghallgatás kezdeményezését, személy szerint Sandra Kalniete asszonyt üdvözölte. A Bizottság jelentését idézve, mindenekelőtt azt hangsúlyozta, hogy „a fájdalmas múlt emlékezete és az elkövetett bűncselekmények tudatosítása Európa népeit egymáshoz közel hozza”. E téren határozott előrelépésként értékelte a magyar és lengyel EU-elnökség munkásságát. Magyarország kezdeményezésére az EU igazságügy-miniszterei közös állásfoglalásban emlékeztek meg a totalitárius rendszerek által elkövetett bűncselekmények áldozatairól, míg a lengyel elnökség időszakában, 2011. augusztus 23-án a Varsói Nyilatkozatot tették közzé, amelyben a kommunizmus bűneit ítélik el. További konkrét eredményként könyvelte el az Európai Emlékezet és Lelkiismeret Platformjának 2011. október 14-i megalakulását Prágában, a Visegrádi Országok miniszterelnökeinek – köztük Orbán Viktor magyar kormányfőnek – a jelenlétében. Ezzel együtt meleg szavakkal méltatta a Monica Macovei román néppárti képviselő által, a megelőző napon szervezett példaértékű kiállítást, amely fényképek, térképek, leírások és tárgyi emlékek révén állít emléket mindazoknak, akik az erdélyi Máramarossziget szörnyűséges börtönében a kommunizmus áldozataivá váltak, valamint annak a kitartó küzdelemnek, amelyet a kommunista-ellenes nemzeti erők folytattak a zsarnokság ellenében. Az időszerűség jegyében Tőkés László arról is említést tett, hogy az EP-ben szintén október 18-án került sor a Balti Államok függetlenségének, illetve a szovjet fennhatóság felszámolásának huszadik évfordulója alkalmából szervezett közmeghallgatásra. Ineta Ziemele bírónő beszédére visszautalva, nyomatékosan felhívta a figyelmet arra, hogy Romániában 1989-ben több mint ezer áldozata volt a poszt-kommunista terrornak, azonban a tettesek – több, mint száz rendőrségi és katonatiszt – mind a mai napig büntetlenek. Beszédében arra is rávilágított, hogy az 1990. júniusi „bányászjárások” esetében hasonló a helyzet: két évtized alatt sem az elkövetőket nem vonták felelősségre, sem a több mint ezer áldozat nem részesült semmilyen kártérítésben. Dan Voinea főügyész tanúvallomása nyomán Sorin Ilieşiu román filmrendezőt, emberi jogi aktivistát idézte, aki az 1989. decemberi tömeggyilkosságokat „posztkommunista genocídiumnak” minősítette, mely megköveteli a megfelelő, uniós szintű jogi rendezést. „Adtál a Téged félőknek zászlót, melyet felemeljenek az igazságért” – idézte Tőkés László a Zsoltárok könyvét (60,6), jelképes értelemben Európa zászlója alá hívván az igazságkeresőket.
   Vinko Gorenak szlovén országgyűlési képviselő, a Belügyi, Politikai és Jogi Bizottság elnöke, országa levéltárainak a helyzetéről számolt be, szikár realizmussal mutatva rá, hogy a levéltári anyagok sajnálatos módon csupán az erre vonatkozó 2011-es népszavazást követően váltak nyilvánossá és elérhetővé a kutatók és a nagyközönség számára.
   Zofia Woycicka lengyel tudományos kutató, az Európai Történelem Háza projekt szakértői csoportjának tagja, a Hans Gert Pöttering volt EP-elnök kezdeményezésére létrejött nagyszabású terv kivitelezésének jelenlegi állapotáról és fejleményeiről számolt be.
   Szilágyi Zsolt, az Európai Emlékezet és Lelkiismeret Platformjának elnökségi tagjaként, hozzászólásában együttműködést ajánlott az Európai Történelem Háza által létrehozandó kiállításokhoz, és indítványozta, hogy az Európai Bizottság ne csupán a sztálinizmus idejére vonatkozó kutatásokat támogassa, hanem a kommunista diktatúra egész időszakára terjedjen ki a támogatandó pályázatok köre.
   A Marco Scurria olasz néppárti képviselő által elnökölt harmadik ülésszak, a közmeghallgatás témájához kapcsolódó EU-s pénzforrásokat és ezek legmegfelelőbb felhasználásának lehetőségeit vizsgálta. Pavel Tychtl, az Aktív Európai Emlékezet Program politikai szakértője az Európa a Polgárokért című támogatási alapot mutatta be, míg Daniel Herman, a csehországi Totalitárius Rendszerek Vizsgálata Intézetének igazgatója arról számolt be, hogy a Platformhoz tartozó szervezetek milyen akadályokba ütköztek az európai támogatások megszerzésére benyújtott pályázatok során. Igor Dzialuk lengyel helyettes igazságügyi államtitkár a kutatások mellett az áldozatokkal és az ő leszármazottaikkal való törődés fontosságát emelte ki, a magyar EU-elnökség idején elfogadott, 2011. júniusi állásfoglalást is méltatva egyben.
   Ha nem teljes az emlékezet, megismétlődhetnek a szörnyűségek, úgy, ahogy azt a századforduló idején a Balkáni Háborúban is megtapasztalhattuk – hangzott el a tanácskozás végső tanulságaként.
Brüsszel, 2011. október 19.
 


www.tokeslaszlo.eu | © Minden jog fenntartva, 2010