Bedő Árpád, a KMAT titkára nyitóbeszédében elmondta: tavaly ősszel határozták el, hogy konferenciasorozatot rendeznek a Kárpát-medence különböző pontjain annak érdekében, hogy a széles közvéleményt is tájékoztassák – történészek és szakértők bevonásával – a száz évvel ezelőtt történtekről. Elhangzott: eddig Pécsett és Temerinben tartottak hasonló konferenciát, az elkövetkezőkben pedig Balassagyarmaton, Temesváron és Budapesten is megszervezik az eseményt más-más előadók bevonásával.Felszólalása végén Bedő felolvasta Tőkés Lászlónak, az EMNT és a KMAT elnökének az üdvözlőlevelét, aki brüsszeli programja miatt nem vehetett részt a konferencián. Üzenetében az európai parlamenti képviselő elmondta: „Jelképesnek tartom a helyszínt és az időpontot. Konferenciánkra éppen a tordai vallásbéke 450. évfordulója alkalmából meghirdetett vallásszabadság esztendejében és az éppen ennek tiszteletére alapított Vallásszabadság Házában kerül sor, ezáltal is a jelképiség erejével hirdetve, hogy a hagyományos erdélyi tolerancia, a felekezeti szabadság és az egyházi önrendelkezés szellemében Románia államalkotó erdélyi magyar közösségét, vele együtt pedig az anyaországtól elszakított többi Kárpát-medencei magyar nemzetrészt is teljes joggal megilleti a közösségi önrendelkezés joga. Autonómiatanácsunk a száz éve lezajlott impériumváltozás Kárpát-medencei stációit végig követve éppen ezen meggondolásból választotta vezérgondolatául a Válasz Trianonra: az autonómia! jelmondatát.”

A tartalmas szakmai előadások sorát Vallasek Júlia egyetemi docens (BBTE, Magyar Filológia Intézet) nyitotta meg, aki kortárs magyar szerzők irodalmi értékű műveit vizsgálta a tekintetben, hogy azokban milyen módon jelenik meg a Trianon okozta trauma, valamint az 1918–1920-as történelmi események.

Ezt követően Fodor János egyetemi tanársegéd (BBTE, Kolozsvári Magyar Történeti Intézet) adott elő, aki az impériumváltás főbb eseményeit mintegy összegezve beszélt az 1918-as eseményekről, átfogó képet adva a kor politikai-katonai helyzetéről, valamint a béketárgyalások menetéről.

Ehhez kapcsolódva Lönhárt Tamás további részleteket árult el az impériumváltás körülményeiről, kiemelve a partiumi és erdélyi közösségeket ért atrocitásokat, a különböző nemzeti tanácsok létrejöttét és tevékenységét, a nagygyűlések jelentőségét, valamint a legitim erőszakra sikerrel igényt tartó erőszakszervezetek megalakulását – egy széteső és újraalakuló világrendben. 

Benkő Levente történész Benedek Elek közéleti szerepvállalásáról tartott előadást, hangsúlyozva: a többnyire meseíróként ismert Benedeknek komoly publicisztikai munkássága is volt, a közélet aktív szereplőjeként pedig korának politikai helyzete is foglalkoztatta. Hunyadi Attila Gábor egyetemi adjunktus (BBTE, Kolozsvári Magyar Történeti Intézet) a párizsi békekonferencia kulisszatitkairól is beszélt, külön kiemelve Mária királyné levelezéseit és diplomáciai tevékenységét, mellyel aktív alakítója volt a tárgyalások kimenetelének. Lakatos Artúr kutató, történész a tanácsköztársaság erdélyi perspektíváit ismertette, a konferencia utolsó előadójaként pedig Szász István Tas orvos, közíró tartott részletes előadást a szász közösség 880 éves erdélyi történelméről.

Az esemény végén elhangzott: a szervezők a tervezetteknek megfelelően folytatják a konferenciasorozatot, melyről minden részletes információt idejében közölnek majd a nyilvánossággal is.

A kolozsvári konferencia videófelvétele elérhető az EMNT Facebook-oldalán: https://www.facebook.com/emnt.org/ – közölte az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács sajtóirodája.