Előadásának középpontjában az európai művelődési politika elméleti és gyakorlati kérdései állottak, különös tekintettel az Európában élő nemzeti kisebbségeket érintő kérdésekre. Tőkés László elismeréssel szólt az európai soknyelvűségről, ugyanakkor rámutatott arra, hogy sok esetben elválik egymástól az elv és a gyakorlat, hiszen míg például az európai soknyelvűség stratégiájának kidolgozásában szerepet vállaló Leonard Orban volt román biztos az EP-ben markánsan képviselte a többnyelvűség politikáját, addig idehaza nem tudta alkalmazni a saját maga által meghirdetett nyelvi alapelveket. Erdélyi képviselőnk sikeresnek nevezte az Unió Európa Kulturális fővárosa programját, amelynek segítségével számos európai város – közöttük az erdélyi Nagyszeben, vagy az anyaországi Pécs – tette magát ismertté a tagállamok lakóinak körében. Tőkés László megemlítette: éppen a napokban tért haza a régi portugál fővárosból, Guimarãesból, mely idén viseli ezt a címet. 

   Az EP-képviselő kiemelte: a magyar EU-Elnökség idején sikerült elérni az Európai örökség cím bevezetését, amely az UNESCO világörökségével párhuzamosan a sajátos európai értékek megőrzését és tudatosítását tűzte ki célul. Ennek alapján született meg a magyar nemzeti örökség védelmét szolgáló országgyűlési határozat, amelyet idén fogadott el az Országgyűlés, és amelynek eredményeképpen a határon túli magyar kulturális régiók értékei is bekerültek az össznemzeti magyar értékek tárába. A magyar EU-Elnökség alkalmat teremtett arra, hogy az európai kultúrpolitika terén hangsúlyosabbá váljon a magyar szerepvállalás, különösen a határon túli magyar kulturális értékek európai szintű védelme. 

  Előadásának végéhez közeledve Tőkés László a moldvai csángó magyar közösség kultúrájának védelmét hangsúlyozta. Az első világháborút lezáró trianoni békediktátum óta vértelen genocídium folyik, melynek következtében a magyarság egyik legősibb kultúráját hordozó etnikai közösségének nyelve és identitása tűnik el a világ történelmi színpadáról, fogalmazott erdélyi képviselőnk európai védelmet sürgetve a csángó magyarok védelmében. 

 Az irodalmi találkozó keretében Tőkés László mellett előadást tartottak: Pomogáts Béla irodalomtörténész, Tőzsér József, a Pallas–Akadémia Kiadó vezetője, illetve Kozma Mária főszerkesztő, Horváth Béla irodalomtörténész, a Pécsi Tudományegyetem dékánja, Dénes László költő, kiadóvezető, Major Enikő dékán, Papp Für János költő valamint Oláh József költő. A három nap során ugyanakkor számos könyvbemutatóra is sor került. 

  A Partiumi Írótábor a hagyományoknak megfelelően díjátadással zárult. Az idei irodalmi kitüntetést Oláh János költő, író vehette át Barabás Zoltántól, a Partiumi Írótábor főszervezőjétől. 

 Ködöböcz Gábor irodalomtörténész, az Agria kulturális folyóirat főszerkesztője Oláh János munkásságának méltatásakor az archaikus léttörvények tiszteletét, a tradicionális életrend megbecsülését, a megtartó hagyomány folytonosságát emelte ki rámutatva a szerző változatos élmény- és érzékenységformákat tárgyiasító sokoldalúságára.