Gyökeres változásokra van szükség az erdélyi magyar politikai és közéletben

November 14-én délelőtt sajtótájékoztató helyszíne volt az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács nagyváradi elnöki hivatala, ahol az EMNT október 26-i Országos Küldöttgyűlésén újraválasztott Tőkés László elnök és Sándor Krisztina ügyvezető elnök fogadta a magyar és román média képviselőit.

Előbb az ügyvezető elnök számolt be röviden a küldöttgyűlés döntéseiről, amelyeket egy annak idején kiadott zárónyilatkozat is tartalmazott. Bejelentette, hogy a tegnapi nap folyamán immár minden fontos romániai politikai közszereplőhöz, de elsősorban a parlamenti képviselettel rendelkező politikai erőkhöz eljuttatták a küldöttgyűlésen elfogadott előterjesztést, amely az 1989. évi temesvári népfelkelés törvényhozási határozatban történő méltatására kéri és szólítja fel az erre jogosultakat, tekintettel a rendszerváltó eseménysor közelgő 30. évfordulójára.

A továbbiakban Sándor Krisztina az EMNT eddigi és ez utáni prioritásairól beszélt, kitérve az erdélyi irodahálózat működésére, szolgáltatásaira, eredményeire, a szervezet által lebonyolított és tervezett akciókra, rendezvényekre, különös tekintettel a fentebb említett jeles évfordulóra és az aköré elképzelt, szervezés alatt álló változatos jubileumi eseményekre. Külön kiemelte az újabb román–magyar értelmiségi konferenciát, amelyet egy öt évvel ezelőtt megkezdett sorozat részeként ezúttal Temesváron fognak megrendezni november 29-én, a két meghatározó erdélyi nemzeti közösség együttélésének és együttműködésének lehetőségeit és módjait kutatva a közös kulturális térben. Végül tájékoztatta az újságírókat az idén tavasszal elindított, a kereskedelmi és szolgáltatói szférát érintő kétnyelvűsítési kampány állásáról és etapjairól, hiszen európai elvárás és iránymutatás készteti nemcsak a hatóságot, hanem az üzleti szférát is arra, hogy a polgárt, a fogyasztót az anyanyelvén szólítsa meg, mert az igényli is ezt.

Tőkés László a romániai államfő-választás kampányát és első fordulóbeli eredményét értékelve egy nyilatkozatban fogalmazta meg véleményét. (Ezt szintén csatoljuk jelen közleményünkhöz.) Egyetértett az Erdélyi Magyar Néppárt hét eleji közleményében megfogalmazottakkal, miszerint az elmaradt magyar összefogás következményeként a Kelemen Hunorra leadott szavazatok száma és aránya távolról sem tükrözi az erdélyi magyar közösség valódi erejét. Az RMDSZ kampányát semmitmondónak találta, ezért sem meglepő, hogy a magyarlakta vidékeken az országos átlagnál is lagymatagabb volt a voksolási kedv. Különösen az aggasztó, hogy a romániai magyarság kétharmadát immár nem lehet az urnákhoz citálni, még a nemzetféltő húrokat pengető magyarországi média bevonásával sem. Ennek a magyarságon belüli többségnek elege van az RMDSZ-féle „állampártiságból”, kizárólagosságból és politikai szélkakaskodásból, abból, hogy Kelemenék mindennemű feltételek nélkül képesek odaállni egyik vagy másik, korrupt vagy inkompetens, posztkommunista és magyarellenes román formáció, koalíció, struktúra mögé. Az öncélú, pártérdekű árnyékpolitizálás helyett újfajta magyar egységre, a magyar sorskérdések és sérelmek bel- és külhoni felvállalására és képviseletére, a közösen kidolgozott megoldások szorgalmazására, a közösségi önrendelkezés kikövetelésére és kiteljesítésére volna szükség. A jelöltek sorát is nézve a román államfő-választás másodlagos kérdés volt és maradt, a jövő évi önkormányzati és törvényhozási választásokra kellene koncentrálni, a Székely Nemzeti Tanács európai polgári kezdeményezésének támogatására és a folyamatosan elmaradó erdélyi magyar egyeztetés és összefogás megvalósítására. Nyilatkozatában Tőkés László így fogalmaz: „Az előttünk álló helyhatósági és parlamenti választásokra nézve gyökeres változásokra van szükség a magyar politikai és közéletben. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és az Erdélyi Magyar Néppárt készen áll, hogy cselekvő módon kivegye a részét ebből.”

Mintegy mellékesen említette meg az EMNT elnöke, hogy a román sajtóban a napokban úgy futtatták meg a nevét, mint aki eleve ellenezné azt, hogy az erdélyi magyarok egy román nemzetiségű elnökjelöltet támogassanak a sajátjukként. A média szerint Kelemen Hunor a kiváló költőt és közéleti személyiséget, Mircea Dinescut Tőkés László ellenszegülésére hivatkozva beszélte le arról, hogy a magyarok államfő-jelöltjének jelentkezzen. A püspök abszurdnak nevezte a felvetést, mert egyfelől vele erről az RMDSZ elnöke soha nem konzultált, másfelől ha valakit, akkor éppen az egykori antikommunista harcostársat, Dinescut tudná támogatni, akit mindmáig nagyra tart elvhűsége okán is.

Újságírói kérdésre Tőkés László végül rámutatott, hogy a választásokon való részvétel alkotmányos jog, ezzel a magyarok is éppúgy élhetnek, mint Románia más állampolgárai, de ami az elnökválasztás második fordulóját illeti, ő maga jó szívvel egyik jelöltet sem tudja támogatni.