»
2012. március 4. vasárnap
Felvidéki Szolidaritás Napja Nagyváradon
Tőkés László EP-képviselő kezdeményezésére az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Bihar megyei szervezete és a Magyar Állampolgárok Klubja a szlovák állampolgárságuktól jogtalanul megfosztott felvidékiek melletti szolidaritásvállalás jegyében hirdette meg a Felvidéki Szolidaritás Napját. Ebből az alkalomból a Nagyvárad-Olaszi református templomban igét hirdetett Kassai Gyula lévai lelkipásztor, azon felvidéki magyarok egyike, akit megfosztottak szlovák állampolgárságától miután hivatalosan is felvállalta, hogy közjogi értelemben is a magyar nemzethez tartozik. Az igehirdető prédikációjában úgy fogalmazott, hogy „a bűn és gyalázat évszázadában számos megaláztatást és jogfosztást megélt felvidéki magyar közösség igaz hittel, bűnbánattal és Istenbe vetett bizodalommal kell elhordozza azt az ítéletet, amelyet az Isten és a világ rá kiosztott”. A lelkipásztor arra hívta fel a figyelmet, hogy nemzetünk egyedül Isten akarata és ereje által szabadulhat meg a megsemmisülés veszélyétől.
Török Sándor, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Bihar megyei elnöke felszólalásában kifejtette: az erdélyi magyarságnak kötelessége szolidaritást vállalni felvidéki nemzettársaival, akik az igazságért vívott bátor küzdelmükkel példát mutatnak polgártársaiknak. Az elöljáró emlékeztetett: „gyáva népnek nincs hazája”, ezért sem szabad szó nélkül tűrni a felvidéki magyarokat ért jogfosztást, mint ahogy Magyarország esetében, az Európai Unió által alkalmazott kettős mércét sem.
A vendégek közül elsőként Fehér István révkomáromi tanár szólt a gyülekezethez. Tisztában volt azzal, hogy milyen következményei lesznek, ha felveszi a magyar állampolgárságot, de egy percig sem habozott, mondotta a földrajz-történelem szakos pedagógus. Ugyanakkor visszaemlékezett, hogy amikor a Ceausescu-diktatúra idején Erdélyben járt, látva az itt élők szívósságát „hitben, magyar tartásban megerősödve” térhetett vissza Felvidékre, ahol akkor még nem volt olyan nehéz a magyar élet, mint napjainkban. Az akkori látogatás emlékét felidézve Fehér István a magyar nemzet egységének és oszthatatlanságának átélt valóságáról is szót ejtett.
Gubík László joghallgató az első szlovákiai magyar volt, aki a nyilvánosság előtt vállalta a magyar állampolgárság felvételét. Személyes hangvételű felszólalásában azt hangsúlyozta, hogy gesztusa csekélységnek bizonyul azon felvidéki magyarok vállalásához képest, akiket a huszadik század vészterhes esztendeiben magyarságuk miatt kényszermunkára hurcoltak, vagyonuktól megfosztottak, vagy deportáltak.
Dolník Erzsébet volt parlamenti képviselő az Európai Unió és a szlovák ügyvezető kormány szégyenének nevezte az állampolgársági „ellentörvényt”, amelynek eltörléséért minden lehetséges jogi eszközzel fog küzdeni a továbbiakban is.
Nemes Csaba, egyházi kapcsolatokért felelős államtitkári főtanácsadó elmondta: „azon kell dolgozzunk, hogy a békéscsabai szlovákok, a Gyulán vagy Méhkeréken élő románok, illetve Rimaszombat vagy Nagyvárad magyarsága egyaránt otthon érezhesse magát szülőföldjén.”
Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke szerint a magyar állampolgárságukat nyíltan vállaló felvidékiek ugyanúgy a magyar történelem részévé váltak, mint ahogy Tőkés László, az 1989-es temesvári népfelkelés hőse, a Felvidéki Szolidaritás Napjának ötletgazdája. „Ilyen felelősségvállásra van szükség ahhoz, hogy a magyarság még legalább ezer évig fennmaradjon” – mondotta az állampolgárságukat elvesztő felvidékiek számára jogi segítséget nyújtó nemzetközi civilszervezet elnöke.
Erdélyi Géza, nyugalmazott felvidéki református püspök arra mutatott rá, hogy az igazságtalanság elleni küzdelemben egymásra talált a felvidéki és az erdélyi magyarság, majd az egybetartozás érzése által erősített harcban a közös imádkozás szerepét hangsúlyozta. „Minden eszközzel harcolnunk kell az ellentörvény visszavonásáért” – mondotta a lelkipásztor. Hozzátette: „beláthatatlan következménnyel járhat ha most némák maradunk.”
Ezt követően Fábián Enikő színművésznő Sütő András: Maradok, másként nem tehetek! című, 1988-ban írt levelét olvasta fel, amelyet az erdélyi író Sinkovits Imréhez írt.
Tőkés László EP-képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke lényegretörő felszólalásában a hitbeli cselekvés fontosságára hívta fel a figyelmet: „a múlt tanulságainak levonásával, hit és szeretet által vezérelt tettekre van szükség”. Annál is inkább, mivel – ahogy a népszámlálási adatok is mutatják – fogyik nemzetünk, hangsúlyozta Tőkés László. „Ne csak prédikáljunk, ne csak szavaljunk, hanem cselekedjünk is” – mondotta a várad-olaszi lelkipásztor, aki ennek szellemében felolvasta azt a Szolidaritási Nyilatkozatot, amelyet az állampolgárságuktól önkényesen megfosztott felvidéki nemzettársaink védelmében bocsátottak ki a Felvidéki Szolidaritás Napja szervezői. A nyilatkozatot eljutattatják a szlovák kormány illetékeseihez is. Az EP-képviselő elmondta: az ellentörvény visszavonása érdekében egy internetes folyamodványt is megfogalmaztak, amelyet bárki aláírhat, aki tiltakozik a szlovák államhatalom kettős állampolgárságot szankcionáló gyakorlata ellen.
Tőkés László tiszteletbeli erdélyi polgárokká fogadta a négy felvidéki meghívottat, valamint Boldoghy Olivér színművészt és az idén századik életétévét betöltő Tamás Ilonka tanítőnőt, akik nem lehettek jelen az ünnepségen.
A rendezvény után Tőkés László meghívottjai társaságában sajtótájékoztatót tartott a Lorántffy Zsuzsanna Egyházi Központban. Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke arról tájékoztatta a sajtót, hogy a Strasbourgi Európai Emberi Jogi Bírósághoz benyújtott beadvány első eredménye, hogy a szlovák kormány pénteken elnézést kért Tamás Ilonkától, illetve lányától, Anikótól amiért megvonták tőlük az egészségügyi biztosítást. Mint ismeretes, a súlyos egészségügyi károsodást szenvedett Tamás Anikó a kórházban szembesült azzal, hogy megvonták biztosítását. A jogász elmondta: Ilonka néni és leánya esetében a szlovák állam több alapvető jogot is megsértett, ezért mintegy hétezer eurós kártérítést követelnek. Lomnici Zoltán bízik abban, hogy Strasbourgban megnyerik Tamás Ilonka perét.
A sajtótákékoztatón szóba került, hogy hamarosan előrehozott parlamenti választásokat tartanak Szlovákiában. Az állampolgárságuktól megfosztott felvidéki vendégek elmondták: bíznak abban, hogy nem fogják őket megakadályozni abban, hogy élhessenek szavazati jogukkal.
Nagyvárad, 2012. március 4.
S Z O L I D A R I T Á S I N Y I L A T K O Z A T
Mellékeljük a Felvidéki Szolidaritás Napja alkalmából megfogalmazott Nyilatkozatot.
S Z O L I D A R I T Á S I N Y I L A T K O Z A T
az állampolgárságuktól önkényesen megfosztott
felvidéki nemzettársaink védelmében
Hitbeli meggyőződésünktől és lelkiismeretünktől indíttatva, ezúton emeljük fel szavunkat a szlovák államhatalom kettős állampolgárságot szankcionáló gyakorlatával szemben, és vállalunk szolidaritást a szlovákiai állampolgárságuktól önkényesen megfosztott felvidéki – magyar – nemzet- és polgártársainkkal.
A hazai és a nemzetközi nyilvánossághoz fordulva, határozottan kiállunk a Szlovákia lakosságának közel 10%-át kitevő, őshonos magyarság emberi méltóságának és alapvető emberi jogainak a védelmében, és visszautasítjuk azt, a kisebbségi közösségi jogaikat is durván sértő diszkriminációt, amely nem csupán az egyetemesen elfogadott európai értékrenddel, hanem a visegrádi együttműködés alapelveivel is szöges ellentétben áll.
Szlovákia hivatalban lévő kormányát, valamint az országos demokratikus választások előtt álló pártjait felkérjük arra, hogy szerezzenek érvényt országuk azon alkotmányos előírásának, mely kimondja, hogy akarata ellenére senkit sem lehet megfosztani állampolgárságától.
Ugyanakkor az egyesült Európa és tagországai polgáraiként, valamint a Kárpát-medencei magyar nemzeti közösség tagjaiként őszinte elismerésünket és elkötelezett támogatásunkat fejezzük ki azon szlovákiai nemzet- és polgártársaink iránt, akik a magyar állampolgárság öntudatos felvétele által – is – nyíltan vállalják gyökereiket és nemzeti önazonosságukat, és a keresztény erkölcsiség, valamint a polgári bátorság szellemében, a megfélemlítő szándékú államhatalmi bánásmód ellenére, következetesen kiállnak alkotmányos jogaik mellett.
Szlovákia adófizető, törvénytisztelő magyar polgárait méltán megilleti a szabad identitásválasztás és a szabad anyanyelvhasználat joga – ezzel együtt pedig a szlovák nemzetiségű polgártársaikkal való teljes jogegyenlőség. Ezek olyan európai alapjogok, melyektől egyetlen nemzet tagját sem szabad megfosztani!
Mindezek tudatában felhívással fordulunk egész Kárpát-medencei magyarságunkhoz, hogy aláírásukkal csatlakozzanak a hátrányos megkülönböztetést és jogfosztást szenvedő felvidéki magyar nemzeti közösségünk védelmében útjára indított, ezen folyamodványunkhoz.
Szlovákia Kormányához, politikai vezetőihez és a szlovák közvéleményhez eljuttatandó közös nyilatkozatunkban ezúton – is – követeljük a szlovák állampolgárság haladék nélküli visszaadását mindazoknak, akiket önkényes egyoldalúsággal megfosztottak ettől. Aláírásunkkal és összefogásunkkal ugyanehhez kérjük a nemzetek Európájának – az Európai Uniónak – a segítségét és támogatását.
Nagyvárad / Oradea / Grosswardein
2012. március 4.
Tőkés László püspök, EP-képviselő
az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke
Lomnici Zoltán elnök
Emberi Méltóság Tanácsa
Nemes Csaba irodavezető, egyházügyi főtanácsadó
Budapest
Nagy József Barna partiumi régióelnök
Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács
Török Sándor elnök
Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Bihar megyei szervezete
Zatykó Gyula partiumirégióelnök
Erdélyi Magyar Néppárt
Csomortányi István szervezési igazgató
Erdélyi Magyar Néppárt
Kristófi Kristóf elnök
Erdélyi Magyar Néppárt nagyváradi szervezete
Kavinszky András elnök
Magyar Állampolgárok Klubja
hírek
2024. november 18. hétfő
Szoboravató beszéd
2024. november 18. hétfő
Tisztelgés P. Kozma Imre előtt
2024. november 17. vasárnap
Nagyváradtól Masikóig, és vissza
2024. november 7. csütörtök
Matematikusból egyetemépítő – in memoriam Kovács Béla
2024. október 28. hétfő
Akik felelősséggel cselekedték a jót
2024. október 25. péntek
„Isten szabadságra teremtett és szabadságra hívott el bennünket”
2024. szeptember 20. péntek
Tanévnyitó a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetemen
2024. szeptember 16. hétfő
A szeretetről és a hitről egy szomorú temesvári évfordulón
2024. szeptember 11. szerda
Temesvári igehirdetés és megemlékezés vasárnap
2024. szeptember 2. hétfő
Könyv a Szent István-díj történetéről