Fellobbant a reményt jelképező második adventi gyertya lángja is a váradi Szent László téren

Ismét szép számban gyűltek össze a nagyváradiak advent második vasárnapján a Szent László-plébániatemplom előtt felállított koszorúnál.

Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, az Erdélyi Magyar Néppárt helyi szervezetei és a Szent László Egyesület által rendezett eseményt Moldován Gellért Lajos városi néppártelnök nyitotta meg, aki örömét fejezte ki a megjelentek nagy száma miatt, és annak a reményének adott hangot, hogy a közösen meggyújtott gyertyák fénye útmutató lesz Krisztus születése felé, olyan, mint a betlehemi csillag lángja, mely a bölcseket vezette a Megváltóhoz.

Ezt követően igei szolgálatot végzett Tőkés László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület előző püspöke, az EMNT országos alapító elnöke, aki felelevenítette dési és temesvári szolgálati helyeinek karácsonyi emlékeit, a kommunista diktatúra idején tiltott közös betlehemezéseket. Felidézte a Szent László-templom elpusztításának kísérletét, amit a váradiak közösségi összefogása akadályozott meg. A diktatúra 1989-ben megbukott, és a turulmadár is visszakerült azóta az őt megillető helyre, „visszaszállt” a nagyváradi városháza homlokzatára.

A püspök utalt Jézus megszületésének történelmi körülményeire, arra, hogy Heródes gyilkos indulattal kémlelte Jézus jövetelének idejét. Párhuzamot vont a zsidó nép és a magyarság történelmi hányattatásai közé, eljutva egészen a nyolcvanas évek kommunista hétköznapjainak reménytelennek tűnő időszakához. „A tilalom idején átéreztük, hogy nem volt helye Jézusnak az istentelen társadalomban”, de elérkezett 1989 történelmi adventje és karácsonya is, és akkor Krisztussal együtt eljött a szabadság. Majd így folytatta: „Az istentelen diktatúráktól mentsen meg az Isten, de vannak nemcsak véres kezű, kegyetlen diktatúrák, hanem hellyel-közel érzékeljük a vértelen diktatórikus rendszerek nyomását is, melyekből manapság is ízelítőt nyerünk itt, Európában. Újkori istentelenségnek lehetünk a tanúi: egykor a kommunista ideológia nevében, mostanság a nyugati liberális fősodornak és globalista uralkodó irányzatoknak az árnyékában, szekularizált istennélküliségben vagyunk kénytelenek megérezni, hogy miképpen törekszenek sötét globális erők arra a lélekgyilkosságra, amely kiöli a lelkünkből a hitet, a szeretetet, és törölni akarja hagyományainkat is. Harminc esztendő után ki hitte volna, hogy visszatérő veszedelemmel kell szembenéznünk egy olyan korban, amikor sokszorosan több ember hal meg a keresztény hitéért világszerte, mint egykor a véres római birodalomban a keresztényüldözések idején. Amikor deviáns érzékenyítő propagandával akarják kivetkőztetni gyermekeinket természetes életrendjükből és lelkivilágukból. Már a karácsony elnevezés is szúrja a szemét Európa bürokratáinak, és Mária és József neve is maholnap tilalmi listára kerül.”

Tőkés László végül felidézte a 2004-es kettős állampolgárságról szóló magyarországi népszavazást és annak előzményeit. „Nagyon szomorú, hogy akkor a testvér kopogtatott az ajtón, és a krisztusi parancs ellenére nem engedték be. Ezt mulasztotta el a megvezetett magyarság jelentős része” – fogalmazott.

Az igei szolgálatot közös ima követte, majd az áldás és a második adventi gyertya meggyújtása követezett. Az eseményen adventi énekek előadásával közreműködött a Váradi Dalnokok dalárda, Márkus Zoltán karnagy vezetésével.