2018. szeptember 25. kedd
Send this article Print this article

Énekművész vehette át idén a Tőkés-díjat Kisvárdán

A kisvárdai székhelyű Tőkés László Alapítvány kuratóriuma a 2018-as egyéni díjátadó ünnepséget a helyi református templomban rendezte meg szeptember 23-án délután.



Az 1989-es romániai rendszerváltás előtt kezdeményezett, 1990-ben bejegyzett fundáció alapító okiratának harmadik pontjában a következők olvashatók megjelölt célként: „Egyéni díj adományozása annak a személynek, aki a magyarság helyzetét életművével (tudományos, művészeti, politikai, vallási, humanitárius cselekvések) jelentős mértékben segíti, fejlődését előmozdítja.” A Tőkés László Alapítvány kuratóriuma döntése alapján idén az erdélyi gyökerű Dévai Nagy Kamilla Liszt Ferenc-díjas magyar énekes, előadóművész, tanár, érdemes művész, a Krónikás Zenede alapító igazgatója vehette át a 2018. évi egyéni Tőkés-díjat Lengyel Szabolcs kuratóriumi elnöktől. „Dévai Nagy Kamillát aligha kell bemutatni: csodálatos hangja, fennkölt előadóstílusa, verses dalai révén több évtizede ismert előadóművész, s nagy tiszteletnek örvend határokon belül és a nagyvilág magyarjai között” – írta róla Vincze Péter a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei kisvárosból tudósítva a Szon.hu regionális hírportált.
A díjátadó ünnepség a Himnusz közös eléneklésével kezdődött. A megjelenteket Százvai László, a kisvárdai református gyülekezet vezető lelkipásztora köszöntötte, majd igét hirdetett. Az istentisztelet után a kuratórium egyhangú döntésének ismertetése következett, a díjazott munkásságát, emberi nagyságát Papp Angéla tanár méltatatta. A Kisvárdai Alapfokú Művészeti Iskola Józsa-Vincze Vivien tanár által felkészített tanulói népdalcsokorral köszöntötték a díjat átvevő Dévai Nagy Kamillát, aki köszönetét gitárkísérettel előadott dalcsokorral fejezte ki. A művésznőt Meleg Vilmos nagyváradi színész is köszöntötte az alkalomhoz illő szavalattal. A díjátadó ünnepség a Szózat közös eléneklésével ér véget.
A Tőkés-díj a Györfi Sándor Kossuth-díjas magyar szobrász- és éremművész által készített emlékplakett és a vele járó négyszázezer forint. Először 1991-ben adták át Gelu Păteanu román írónak, műfordítónak, 1996-tól évenként részesítik eme elismerésben a kuratórium által kiválasztottakat. Hölgyet tizenegy évvel ezelőtt díjaztak, Szabó Magda író személyében.
Az ünnepélyen jelen lenni nem tudó Tőkés László az alább olvasható személyes hangú levélben üdvözölte a gyülekezetet és az ünnepeltet:
 
Tisztelt Elnök úr!
Kedves Testvéreim!
Kényszerű távollétemben ezúton üdvözlöm a Nemes Gyülekezetet. Kegyelem néktek és békesség Istentől.
Mindenekelőtt a nevemről nevezett Alapítványnak adom át köszönetemet azért, hogy a nehéz időkben, Erdély iránt táplált határ-talan szeretetből annak idején – Temesváron folytatott elszánt küzdelmünkben – segítségünkre siettek. Illesse elismerés az Alapítókat és a Kurátorokat, hogy másmilyen módon azóta is Kárpát-medencei magyarságunk szolgálatában ténykednek.
Második szavam a mai nap díszvendégéhez és kitüntetettjéhez, Dévai Nagy Kamilla Liszt Ferenc- és Kazinczy Ferenc-díjas énekes előadóművészhez, a Magyar Kultúra Lovagjához szól. Találomra választottam ki néhányat rangos kitüntetései közül, annak érzékeltetése végett, hogy milyen nagy kitüntetés számunkra az Ő kitüntetése.
Erdélyi találkozásaink és közös szolgálataink jutnak eszembe. Miként az Isten szolgája az ő szent Igéjét, azonképpen Dévai Nagy Kamilla is művészetének, dalainak istenes üzenetét vitte el mindenüvé, ahol a köz szolgálatában előadóművészként megjelent. Amiként egyik jeles méltatója jellemezte: „Kamilla varázsa, az egész lényéből sugárzó szeretet, melyet Istenbe vetett hite táplál, nem válogat, jut belőle mindenkinek.”
Megzenésített verseire gondoljunk, melyek művészete kitüntetett darabjai. A nemrégen eltávozott Kányádi Sándor gyermekektől kölcsönzött meghatározása szerint: vers az, amit mondanak. Ezt a gondolatmenetet folytatva azt is mondhatjuk: vers az, amit megénekelnek.
Szívből kívánom, hogy Dévai Nagy Kamilla énekmondó a művészet varázsával, a muzsika szépségével gyönyörködtesse tovább és építse nemzetünket, azon „harmadik kívánsága” szellemében, amelyet ő maga így fogalmazott meg: „Azt szeretném, hogy ez a csodálatos nemzet találjon újból önmagára, ébredjen öntudatára. És tudjuk megfogni mind a tizenötmillióan egymás kezét.”
Így legyen! Isten áldása legyen az egész Gyülekezeten!
 
(Fotó: Friss Média)


www.tokeslaszlo.eu | © Minden jog fenntartva, 2010