2013. december 4. szerda
Send this article Print this article

Elkobzott egyházi ingatlanok: Európa főbürokratái nem segítenek

"Mindezekből kitűnik, hogy jogsérelmeink orvoslására sem idehaza, sem odakünn nincs hajlandóság: az európai intézmények – az EB és az EP – főbürokratái éppen olyan jogi csűrés-csavarással ráznak le és utasítanak el bennünket, mint az egykori kommunista jogbitorlás folytonosságát fenntartó román kormány és igazságügyi hatóságok" – áll Tőkés László nyilatkozatában az elkobzott egyházi ingatlanok tárgyában.



   A kommunizmus idején jogtalanul elkobzott egyházi ingatlanok ügyében az erdélyi történelmi egyházak vezetői – Jakubinyi György római katolikus érsek, valamint Kató Béla református, Bálint Benczédi Ferencunitárius és Adorjáni Dezső Zoltán evangélikus püspökök – folyó év szeptember 25-én memorandumot juttattak el az Európai Bizottsághoz, nevezetesen José Manuel Barroso elnökhöz és Viviane Reding alelnökhöz, jogügyi biztoshoz, abban a reményben, hogy megkeresésük új lendületet ad a jogtalanul elkobzott egyházi tulajdonok visszaszolgáltatása ügyének.
   „A romániai kommunista önkényuralom 2.140 ingatlant kobzott el jogellenes módon a négy magyar történelmi egyháztól. A különböző kormányrendeletek, két hatályos restitúciós törvény és azok számtalan végrehajtási határideje ellenére, az erdélyi magyar történelmi egyházak jogos tulajdonuknak csak mintegy a felét vehették birtokba, tulajdonképpeni használatukba pedig az ingatlanok alig egyharmada került” – fogalmaztak az egyházfők, akik az Európai Unió Alapjogi Chartájának kötelező érvényű rendelkezéseire való hivatkozással nehezményezték a kommunizmus idején elállamosított ingatlanokra vonatkozó, új jogorvoslati törvénytulajdonképpeni jogfosztásait. Az aláírók a vallásszabadság súlyos korlátozásaként értékelték továbbá, hogy a 2013 áprilisában megújított levéltári törvény sem rendelkezik az egyházaktól elkobzott levéltári anyagok visszaszolgáltatásáról, a Székely Mikó Református Kollégium esetére utalva pedig aggodalmuknak adtak hangot amiatt, hogy a már jogosan visszaszolgáltatott egyházi tulajdonokat az „újraállamosítás” veszélye fenyegeti Romániában. 
   November 21-i válaszlevelében Viviane Reding elismerte, hogy az Unió Alapjogi Chartája szavatolja a gondolat-, a lelkiismeret- és a vallásszabadságot, illetve a tulajdonhoz való jogot. Sablonos jellegű, semmitmondó válaszában viszont azt írta, hogy hivatkozási alapként ezek jogilag csak akkor kérhetők számon, hogyha „egy adott jogsértés az uniós irányelvek tagországi végrehajtására, azok belső jogrendbe való átültetésére vonatkozik, következésképpen nincs arra mód, hogy minden, állítólagosan elő­forduló jogsérelem esetében eljárjanak”. Mivel az erdélyi magyar egyházfők éppenhogy az uniós irányelvek romániai jogrendbe való átültetésének elmaradása miatt emeltek panaszt, a Barroso elnök nevében is kitérő választ adó alelnök asszony az Európai Unió működéséről szóló szerződések 345. cikkelyét is idézte, mely szerint az „EU-szerződések nem sérthetik a tagállamokban fennálló tulajdoni rendet.” Reding főbiztos tehát úgy nyilvánította kizárólagos tagállami hatáskörbe tartozónak az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásának kérdését, mintha Románia nem vállalt volna erre kötelezettséget az EU-csatlakozáskor. 
   Válaszának zárórészében Reding biztos a romániai jogrendszer általános hiányosságairól, az igazságügyi reformok folytatásának szükségességéről és a korrupció elleni küzdelem fontosságáról értekezik, illetve arra hívja fel a figyelmet, hogy az EB Együttműködési és Ellenőrzési Mechanizmusa éves jelentések keretében értékeli a román igazságügyi reformok és a korrupcióellenes küzdelem terén elért eredményeket. Tudatja, hogy a soron következő, Romániáról szóló éves jelentést 2014 elején bocsátja ki az Európai Bizottság.
Emlékezetre méltó, hogy restitúciós ügyben megelőzőleg az Európai Parlament Petíciós Bizottsága is semmitmondó jogszerűsködéssel utasította vissza Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság volt elnöke, valamintErdélyi Géza visszavonult felvidéki református püspök és Sándor Krisztina, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács ügyvezető elnöke által benyújtott ingatlanügyi panasztételt.
   Mindezekből kitűnik, hogy jogsérelmeink orvoslására sem idehaza, sem odakünn nincs hajlandóság: az európai intézmények – az EB és az EP – főbürokratái éppen olyan jogi csűrés-csavarással ráznak le és utasítanak el bennünket, mint az egykori kommunista jogbitorlás folytonosságát fenntartó román kormány és igazságügyi hatóságok.
Ennek ismeretében jogos kétséggel várhatjuk az Európai Bizottság 2014 elejére előirányzott, Romániára vonatkozó jelentését, mint amiképpen az erdélyi ingatlan-visszaszolgáltatások ellenőrzésére felállítandó parlamenti vizsgálóbizottság diszkriminatív terve sem ígér számunkra sok jót.
   A jelek szerint az Európai Unió nem csupán tolerálja, hanem – a maga módján – egyenesen támogatja a posztkommunista román kormányzat jogsértő kisebbség- és kisebbségi egyház-ellenes politikáját.
 
Nagyvárad, 2013. december 4. 

hírek

fényképek

Temesvári zarándoklat
10 éves az EMNT
Székelyek Nagy Menetelése
A Magyar Rektori Konferencia plenáris ülése Nagyváradon

videók

Trianonról és az autonómiáról
TEMESVÁR 31. - Tőkés László, az EMNT elnöke
Tőkés László évértékelője a Magyar Televízióban, 2016. jan. 1-jén
Tőkés László brüsszeli felszólalása

ajánlott oldalak

Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács
Székely Nemzeti Tanács
EPP képviselőcsoport az Európai Parlamentben
FIDESZ
Fidesz Európa Parlamenti képviselőcsoportja
Orbán Viktor miniszterelnök honlapja
www.tokeslaszlo.eu | © Minden jog fenntartva, 2010