Az egyetemi székházként szolgáló református püspöki palota dísztermében a legnépesebb Közgazdaságtudományi Kar hallgatói, oktatói, a hozzátartozók, barátok és érdeklődők gyűlhettek össze. Innen aztán a bölcsészeti és művészeti karok társaságával közösen vonultak át a nagyvárad-újvárosi református templomba, ahol ünnepi istentiszteletreés tanévzárásra került sor. A menet élén Tőkés László, a PKE Alapítók Tanácsának elnöke, János Szabolcs rektor, Pálfi József szenátusi és Tolnay István igazgatótanácsi elnök haladt, mögöttük a kari vezetők, oktatók és hallgatók.

A Királyhágómelléki Református Egyházkerület előző püspöke hirdetett igét a Zsoltárok könyve 127. részének öt verse alapján. Tőkés László előbb azt a történelmi kontextust vázolta röviden, amelyben a 2014-2015-ös egyetemi tanév zárását tartják, kerek évfordulók mentén. Az egy évszázada elkezdődött nagy világégés súlyos veszteségeit csak tetézte a 95 évvel ezelőtti, máig ható trianoni tragédia, aztán a második világháború rettenete, benne az idegen földön való értelmetlen áldozatvállalással és a gépesített népirtással, majd pedig jött a gyalázatos kommunista diktatúra, amitől valóságos isteni csoda szabadította meg 25 évvel ezelőtt népünket, közösségeinket és egyházainkat. Prédikációjában többször is visszaidézte az alapigét: „Ha az úr nem építi a házat, hiába dolgoznak azon annak építői.” Ennek jegyében emlékeztetett: az építkezés, ha nehézségekkel is, de megindult, és mai napig tart. Negyedszázada alakult meg a Partiumi Keresztény Egyetem elődje, a Sulyok István Református Főiskola, tizenöt éve pedig maga az univerzitás.

Az idézett zsoltár másik két salamoni bölcsessége is figyelemre méltó: „ha az Úr nem őrzi a várost, hiába vigyáz az őriző”, illetve „ímé, az Úrnak öröksége, a fiak; az anyaméh gyümölcse: jutalom.” Az igehirdető előbb az őrzők feladatáról és felelősségéről, majd pedig a szülők és gyermekek, elődök és utódok közti viszonyrendszerről szólt, a jelen és a jövő sorskérdéseit taglalva, az útkezdő ifjak dilemmáit felidézve, az esélyeket latolgatva, kijelentve: Isten áldása, kegyelme és gondviselő szeretete nélkül semmi sem sikerülhet. Hozzá kell fordulnunk akkor is, amikor korunk legnagyobb kihívásaival szembesülünk: az aggasztó demográfiai folyamatokkal, önsorsrontással, elvándorlással, asszimilációval, a „belső Trianonnal”.

Az igehirdetést követően Tőkés László a szószékről köszöntötte az egyetemi hallgatók, oktatók, meghívottak, a szülők, rokonok és ismerősök ünneplő gyülekezetét, majd politikai és társadalmi tisztségeiből adódóan röviden beszámolt az egész erdélyi magyar nemzeti közösséget érintő fejleményekről, az autonómiaküzdelem jelen állásáról.

Az ünnepség érdemoklevelek átnyújtásával, a végzősök elbúcsúzásával és az utánuk jövők búcsúztatójával, az egyetem kulcsának és a Váradi Biblia hasonmás kiadásának átadásával-átvételével, majd pedig a római katolikus, unitárius és református egyház lelkészeinek áldását követő himnuszénekléssel ért véget.