Az emlékünnepség a Schlauch-kertben (mai nevén Petőfi park) található Bethlen-szobornál kezdődött, amelyet 2003-ban Tőkés László akkori királyhágómelléki püspök kezdeményezésére állították. Török Sándor, az EMNT Bihar megyei elnöke a felavatás napjára emlékezvén felidézte: Kós András szobrászművész alkotását 62 évig nem lehetett felállítani, de a kitartásnak meglett az eredménye, és ma már méltó helyen emlékezhet a nagyváradi magyarság a nagy fejedelemre. Szobraink azt jelképezik, hogy itt múltunk van, és jövendőnk is lesz – fogalmazott Török Sándor.

   Tőkés László EP-képviselő, az EMNT elnöke elmondta: megható érzésekkel gondol vissza arra a napra, amikor mintegy háromezer nagyváradi magyar közösségében Orbán Viktor, Magyarország jelenlegi miniszterelnöke – sok más illusztris vendég jelenlétében – felavatta Bethlen Gábor szobrát. Istennek különleges kegyelme, hogy az 1941-ben készített alkotása avatóján személyesen az akkor 89 éves Kós András is részt vehetett – hangzott el. A volt püspök kitért arra is, hogy a szoborállítás nem volt akadálymentes, mivel a kizárólag magyarul feltüntetett igeszakasz és jelmondat – Ha Isten velünk, kicsoda ellenünk? – bántotta a román hatóságok szemét.

   A koszorúzást követően az emlékünnepség a Partiumi Keresztény Egyetem Bartók-termében folytatódott, ahol Nagy József Barna, az EMNT partiumi elnöke köszöntötte az egybegyűlteket. Kifejtette: az erdélyi magyar történelem legnagyobb alakját tisztelhetjük az erőskezű, tekintélyelvű, de Erdélyt feltétel nélkül szerető fejedelem személyében. A felszólaló meggyőződése szerint „Bethlen Gábor nélkül ma nem beszélhetnénk Erdélyről”.

Az előadások sorát Tőkés László nyitotta meg Hitünk hőse Bethlen Gábor című értekezésével. „Hit által omlottak le Jerikó falai” – idézte a Bibliát az előadó, kifejtve: hit által tudunk győzelemre jutni a legreménytelenebb helyzetekben is. A győzelem titka a hit és az Isten erejébe vetett bizodalom, amely Bethlen Gábor életében is megmutatkozott. A nagy fejedelem esetében nem demagógia hitről beszélni, hiszen közismert tény, hogy ő huszonhatszor olvasta el a Szentírást. Erdély megmaradásának talán utolsó órájában rendelte el az isteni gondviselés Bethlen Gábort nekünk, aki az akkori idők sorscsapásaival megküzdve jóra fordította népe sorsát, tündérkertté változtatva fejedelemségét. Tőkés László rámutatott arra, hogy Bethlen Gábor mindig is egyesíteni akarta a nemzetet, és ez nyilvánul meg a mai magyar kormány nemzetpolitikájában is. Példaértékkel bír ebben a folyamatban is Bethlen Gábor hite – hangsúlyozta a lelkipásztor. Kiemelte Várad szerepét Bethlen Gábor életében, aki az itteni vár kapitánya volt, és szerepet játszott erődrendszerének kialakításában. „Országunk fő védháza Várad volt az ő idején, és ilyen bástyákra van szükségünk ma is ahhoz, hogy méltó örökösei legyünk a nagy fejedelemnek” – mondotta Tőkés László.

Soós József gyantai lelkipásztor Bethlen Gáborról mint református fejedelemről beszélt, akinek az életében fontos szerepe volt a hitnek. Erdélyt ő tette fel Európa térképére, ami annak is köszönhető, hogy zseniális diplomata volt. A magyarság iránti szeretet és elkötelezettség volt jellemző életére, és neveléséből adódóan minden erénnyel bírt, amely egy jó reformátusra jellemző. Az előadó felelevenítette: Bethlen Gábor nemcsak a református, hanem a más felekezetek lelkipásztorait és családtagjaikat is nemesítette, ezáltal bevonva őket a hadrendbe, aminek köszönhetően átütő ereje volt seregének.

   János Szabolcs, a Partiumi Keresztény Egyetem rektora, irodalomtudós Bethlen Gábor jellemét a kortársak írásainak tükrében elevenítette fel, kiemelve: alakja köré még életében kultusz teremtődött. Az írások biblikus magasságba emelik a „hit hősét” – tudhattuk meg János Szabolcs számos példával illusztrált előadásából.

   A szimpóziumon Mihály Erzsébet, a Bethlen Gábor Alapkezelő támogatásfinanszírozási igazgatója az intézmény munkájáról, valamint a budapesti Magyarság Házáról beszélt, mely az egységes magyar nemzet bemutatását, értékeinek, hagyományainak megismertetését tűzte ki célul.

   Végül Mihálka Nándor történész a váradi várban végzett Bethlen korabeli építkezésekről beszélt, a folyamatban lévő régészeti feltárások tükrében. Képekkel illusztrált beszámolójából a fejedelemség kori építkezési szokásokról hallhattunk.

A szimpózium emelkedett hangulatához nagyban hozzájárult a köröstárkányi gyermekzenekar szolgálata, akik Szakács Zoltán lelkipásztor vezetésével és szakszerű magyarázataival kísérve Bocskai István és Bethlen Gábor korából származó műveket adtak elő, nagy sikerrel.

 

partiumi sajtószolgálata