2018. június 20. szerda
Send this article Print this article

Az Európai Parlament Külügyi Bizottsága küldöttségének rendkívüli látogatása Örményországban

Annak nyomán, hogy idén áprilisban-májusban „bársonyos forradalomnak” nevezett kiterjedt tömegmegmozdulások zajlottak le Örményországban és hoztak gyökeres változásokat politikai helyzetében, az Európai Parlament Külügyi Bizottságának (AFET) egy népes küldöttsége látogatott június 18-án Jerevánba, David McAllister bizottsági elnök vezetésével.



A kilencfős delegáció tagjaként Tőkés László EP-képviselő, az örmény országjelentés raportőre egy év leforgása alatt másodszor utazott a dél-kaukázusi ország fővárosába. A külügyi missziós út közvetlenül megelőzi az EU és Örményország között létrejött ún. Átfogó és Megerősített Partnerségi Megállapodás (CEPA) európai parlamenti ratifikációja, valamint a hozzá kapcsolódó országjelentés tárgyában júliusra kitűzött strasbourgi végszavazást.
A helyszíni látogatás célja az volt, hogy az országban végbement forradalmi változásokat követően hiteles képet nyerjenek az örményországi politikai helyzetről, továbbá hogy a változott körülmények között hozzájáruljanak az EU–örmény kapcsolatok megerősítéséhez, és támogatásukról biztosítsák az országban zajló demokratikus átalakulásokat. A delegáció többpárti reprezentatív összetétele (néppártiak, szocialisták, konzervatívok, liberálisok, zöldek – öt tagországból) az EP teljeskörű támogatását volt hivatott kifejezésre juttatni a történelmi-politikai fordulópontjára érkezett, Európa keleti határvonalán elhelyezkedő volt szovjet köztársaság iránt.
A sürgősség jegyében sorra került, rendkívüli látogatás egyetlen napra szorítkozó, zsúfolt programja keretében az EP küldöttjeinek alkalmuk volt találkozni Nikol Pasinján demokratikus népakaratból frissen megválasztott miniszterelnökkel, továbbá Ara Babloján parlamenti házelnökkel, Armen Asotján külügyi bizottsági elnökkel és Zohráb Mnacakanján külügyminiszterrel, valamint a parlamenti pártok, a minisztériumok és a civil szervezetek képviselőivel.
Valamennyi megbeszélés központi témáját képezték a szükségessé vált előrehozott választások. Amint egyik parlamenti képviselő rámutatott: az új miniszterelnök közakaratból történő kinevezésével a belpolitikai válság mindaddig nem érhet véget, amíg a rendszerváltoztató erők a nemzetgyűlésben nincsenek többségben. Pasinján kicsiny pártszövetsége, a Kiút Szövetség és támogatóik kisebbségben vannak a parlamentben, ahol a fontos pozíciók többségét változatlanul az Örmény Republikánus Párt politikusai töltik be, akikkel szemben a Szerzs Szargszján volt államelnököt, illetve miniszterelnököt megbuktatott népharag és utcai tüntetések kirobbantak. A jelenlegi felemás helyzetet csak az előrehozott választások oldhatják fel és meg, éppen ezért a legsürgősebb feladat jelen pillanatban egy új választási törvény kidolgozása és elfogadása, ennek nyomán pedig a választások mihamarabbi kitűzése – mondották egybehangzóan a különböző pártvallású tárgyalópartnerek, akik valamennyien számítanak az EU ebben nyújtott segítségére és támogatására, valamint majdani választási megfigyelőik jelenlétére.
A megbeszélések során rendkívüli élességgel vetődött fel a főképpen a republikánus párthoz kapcsolódó korrupció leküzdésének kérdése, ami a Pasinján-kormány programjának is prioritása. Ebben a vonatkozásban a miniszterelnök komoly kritikát fogalmazott meg az Unió iránt, amely úgymond „rejtett konszenzussal” járult hozzá ahhoz, hogy az előző hatalom idején a valós korrupciós helyzetet ignorálják.
McAllister külügyi bizottsági elnök és delegációvezető az EP elismerését fejezte ki az országban végbement békés és demokratikus átalakulások, az örmény demokrácia megerősítése iránt, és a rendszerváltó folyamat európai támogatásának módjáról és lehetőségeiről kérdezte a kormányfőt. A pártok és az egyes politikusok között egyetértés mutatkozott az ország Európa-barát külpolitikája, illetve a demokratikus átalakulások folytatása tekintetében, valamint – konkrét módon – olyan fontos kérdésekben, mint: a partnerségi egyezmény (CEPA) életbe léptetése, a demokratikus reformfolyamat felgyorsítása, a választási rendszer átalakítása, az igazságszolgálás reformja és a hegyi-karabahi válság békés megoldása. A közös nemzeti ügyek, illetve az ország demokratizációja és modernizációja ügyében a – vesztes – republikánusok is meglepő rugalmasságról és együttműködési készségről tettek tanúbizonyságot. Az Európai Néppárt politikai családjába tartozó Republikánus Párt képviselőjeként Armen Asotjánkülügyi bizottsági elnök testvérpártjaik segítsége iránti igényét fejezte ki az átalakulások és a reformok rendjén, a demokratikus többpártrendszer, illetve a politikai pluralizmus megőrzésének fontosságát hangsúlyozva.
Tőkés Lászlóerdélyi képviselő hozzászólásaiban elismerését fejezte ki aziránt, hogy az éles konfliktusok és a radikális kormányváltozás ellenére a szembenálló pártoknak és feleknek sikerült a békés átmenetet és a politikai folytonosságot biztosítaniuk, és továbbra is készek együttműködni a belpolitikai válság megoldása, a jogállamiság, a demokrácia és az emberi jogok tiszteletben tartása érdekében. Pasinján miniszterelnökhöz intézett szavaiban méltatta, hogy újságírói múltjának köszönhetően a szólásszabadság híveként állott a forradalom élére. Párhuzamot állítva Romániával rámutatott arra, hogy a volt kommunista országokban közel három évtized után is folytatni kell a demokratikus rendszerváltozást – és ezen a téren az örmény miniszterelnök és országa jó példával jár elöl. Örményország – rövid ideig tartó – függetlenségének a centenáriuma alkalmából (1918–2018) Isten áldását kérte az örmény népre és társadalomra.
Suren Krmoján igazságügyi miniszterhelyettessel a nap folyamán elmélyült eszmecserére került sor a korrupcióellenes küzdelem tárgyában. Az örmény politikus elégtétellel újságolta, hogy befejezés előtt áll a büntető törvénykönyv revíziója, és kormánya eltökéltségét fejezte ki a korrupcióellenes törvények kidolgozása vonatkozásában. Tőkés László a posztkommunista rendszerek sajátosságaként jellemezte a korrupció társadalmainkban való eluralkodását, és a jelenlegi romániai belpolitikai válsággal példázta a jelenséget. Ezen túlmenően csodálkozását fejezet ki amiatt, hogy a Nemzetgyűlés épületében az 1918-as kezdetektől napjainkig valamennyi házelnök fényképe ott szerepel, beleértve az egykori leninista, sztálinista és az összes szovjet parlamenti elnök arcképét. Ennek kapcsán erdélyi képviselőnk a kommunista múlttal való szembenézés, illetve a kommunizmus bűneivel kapcsolatos igazságtétel ügyében érdeklődött. Válaszában a miniszterhelyettes azokkal az időszerű gondokkal és kihívásokkal magyarázta a kérdés – nyilvánvaló – elhanyagolását, amelyek megoldása háttérbe szorítja a történelmi-társadalmi igazságosság ügyét. Valamikor szerepelt ugyan egy lusztrációs törvényjavaslat a parlament napirendjén, de ebből végül is nem lett semmi – tette hozzá.
Az EP küldöttségének késő estébe nyúló programja egy ünnepélyes fogadással zárult, melyet Piotr Switalski, az EU jereváni kirendeltségének vezetője adott a vendégek tiszteletére.


hírek

fényképek

Temesvári zarándoklat
10 éves az EMNT
Székelyek Nagy Menetelése
A Magyar Rektori Konferencia plenáris ülése Nagyváradon

videók

Tőkés László évértékelője a Magyar Televízióban, 2016. jan. 1-jén
Tőkés László brüsszeli felszólalása
Tőkés László portré az EuroparlTV-n
Tőkés László I.

ajánlott oldalak

Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács
Székely Nemzeti Tanács
EPP képviselőcsoport az Európai Parlamentben
FIDESZ
Fidesz Európa Parlamenti képviselőcsoportja
Orbán Viktor miniszterelnök honlapja
www.tokeslaszlo.eu | © Minden jog fenntartva, 2010