Előterjesztése bevezetéseképpen, erdélyi képviselőnk az Európai Unióval és intézményeivel szembeni általános bizalmatlanság felerősödéséről szólt, mely sajátlagos módon az európai felsőoktatási politika, nevezetesen a bolognai folyamat iránt is megnyilvánul. Ezt figyelembe véve, az Európai Parlament is komoly felelősséggel tartozik aziránt, hogy egész tevékenységével és döntéseivel az Unió hitelét helyreállítani igyekezzék.

    A kulturális bizottság előzőleg szavazta meg Luigi Berlinger Az uniós intézmények hozzájárulása a bolognai folyamat megszilárdításához és előrelépéséhez című jelentését. Erre visszautalva, Tőkés László annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a CULT-bizottság, illetve az Európai Parlament helyes úton jár, amikor egymást követően ilyen fontos felsőoktatási indítványokat fogad el, és kiemelt módon az európai felsőoktatásra összpontosít. Milan Zver szlovén képviselő ugyanebben az összefüggésben emlékeztetett Schmitt Pál volt bizottsági alelnöknek az egyetemek és vállalkozások közötti párbeszédről szóló, 2010-béli jelentésére.

  Jelentése ismertetéseképpen Tőkés László a mellékelt tartalmi és probléma-összefoglalót adta elő (lásd mellékelve). A problémakör kontextusában azokról a kihívásokról beszélt, amelyek Európa és a modern világ jelenlegi válságában továbbgondolásra és cselekvésre késztetik az Uniót, a tagországokat és az akadémiai szférát. Ezek között is kiemelt figyelmet érdemel a fiatalok körében fennálló magas munkanélküliség. Említésre méltó ugyanis, hogy az alacsonyabban képzettek 15%-os arányával szemben a felsőfokú végzettséggel rendelkező fiatalok között a munkanélküliek aránya csupán 5–6%-ot tesz ki. Ezen túlmenően az a feladat is a felsőoktatásra vár, hogy a magasan képzett fiatalság jelenlegi 26%-os arányát 2020-ra a munkaerőpiacon 35–40%-ra emelje. Mindez az Európai Felsőoktatási Térség számára azért is rendkívül nagy kihívást jelent, mivel az egyetemi oktatás terén kontinensünknek nagy lemaradást kell behoznia – tekintettel arra, hogy a világ 500 legrangosabb felsőoktatási intézményének a körébe csupán 200 európai egyetem tartozik bele, ezek között pedig egyetlen kelet-közép-európai tanintézet sem található.

   Ez utóbbi vonatkozásban erdélyi képviselőnk elengedhetetlenül  fontosnak ítélte a posztkommunista országok egyetemi rendszerének a fejlettebb nyugati akadémiai szférához való felzárkózását. Ezen a téren továbbra is egy „virtuális vasfüggöny” választja el a Nyugatot és a Keletet, melynek lebontása közös felelősségünk – hangsúlyozta az előadó. Ebben a viszonylatban az egyetemi mobilitás kívánalma is átértékelődik, hiszen mind az érintett országoknak, mind az Uniónak közös érdeke, hogy az Erasmus-program jóvoltából magas képzettséghez jutott fiatalok utóbb hazájukba térjenek és ezáltal segítsék elő hátrányos helyzetű társadalmaik európai felzárkózását, az egyes tagállamok között fennálló, szakadéknyi egyenlőtlenségek kiküszöbölését.

   Doris Pack elnökasszony és a vita résztvevői őszinte elismeréssel méltatták a jelentéstévő munkáját és előterjesztését. A frissen újraválasztott bizottsági elnök rámutatott, hogy a bolognai folyamat nemcsak a kelet-közép-európai országokat, hanem a nyugati akadémiai szférát is próbára tette. A hozzászólók egyetértettek abban, hogy egy versenyképes, tudásalapú társadalom kialakítása megköveteli az oktatás, a kutatás és az innováció „háromszögének” a kiegyensúlyozott érvényesülését, valamint a mennyiséggel szemben – és azzal együtt – a minőségre való törekvést.

A módosító javaslatok február 2-i határidejét és a tervezet szövegének a véglegesítését követően a jelentés bizottsági szavazására február végén fog sor kerülni. A parlamenti vitát és a végszavazást várhatóan április folyamán, Strasbourgban tartják.

 

·         Az EP álláspontjának kialakítása a 2011. szeptember 20-i \"Az európai felsőoktatási rendszerek által az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés terén tett hozzájárulás növelése\" című Bizottsági közleménnyel kapcsolatban.

·         Magas fiatalkori munkanélküliségi ráta egyes tagországban.

·         A munkaerőpiaci szükségleteknek nem megfelelő képességek és képzettségek

·         Europe 2020 stratégia célja: a fiatalok 40%-a befejezett felsőoktatási agy azzal egyenértékű végzettséggel rendelkezzen 2020-ig - jelenleg csak 26%-uk rendelkezik!

·         Túl kevés európai felsőoktatási intézmény tálalható meg a világelsők között.

 

·         A Berlinguer jelentést egészíti ki (a mai nap folyamán szavaztunk róla), mely \"az uniós intézményeknek a Bolognai Folyamat megszilárdításához és előrelépéséhez való hozzájárulásáról\" szólt.

·         (1) A felsőoktatási intézményeknek igazodniuk kell a megváltozott körülményekhez

o       A változó hallgatói bázis és a „nem tradicionális” tanulók igényeinek figyelembevétele

o       Tagországok: Rugalmas átjárhatóság biztosítása egyes felsőoktatási típusok és pályák között.

o       A felsőoktatásba való folyamatos befektetések és innovatív támogatási módok szükségessége.

·         (2) A felsőoktatásból kikerülő fiatalok munkaerőpiacra való belépésének megkönnyítése

o       A felsőoktatási intézményeknek a tanterveiket a munkaerőpiaci igényekhez kell igazítaniuk

o       A diplomások foglalkoztatási mutatóinak figyelemmel kísérése megmutatja majd, hogy ez mennyire működik

·         (3) A felsőoktatási intézmények együttműködése külső partnerekkel

o       Helyi önkormányzatokkal, civil szervezetekkel es az üzleti élet szereplőivel való regionális kooperáció elősegíti a fejlődést.

o       Jelentős egyenlőtlenségek a tagországok között regionális elkötelezettséget és a tudástranszfert illetően.

o       Közös tanterv kidolgozása a Felsőoktatási intézmények és az üzleti élet szereplői által.

(4) A mobilitás előmozdítása az Európai Felsőoktatási Térségben

o       Erasmus mesterképzési mobilitási rendszer segíti a mobilitást; fontos a korrekt és átlátható hozzáférési lehetőségek

o       A mobilitás egyenlőtlenségeket hozhat létre a tagállamok között, amit kezelni kell.

o       Az oktatás, szakképzés és kutatás költségvetési előirányzatának növelése üdvözlendő.
Brüsszel, 2012. január 24.