2018. június 23. szombat
Send this article Print this article

A vallásszabadságról Nagyváradon: konferencia, kiállítás, könyvbemutató

A 6. Szent László Napok keretében egy kiállítással és könyvbemutatóval egybekötött konferencia domborította ki a 450. évvel ezelőtt kihirdetett erdélyi vallási tolerancia történelmi jelentőségét.



 A nagyváradi várban június 22-én megtartott, A vallásszabadság erdélyi hídja az európai szakadék fölött: Torda, 1568 című rendezvényen Hermán M. János ny. ref. lelkipásztor, teológiai professzor, egyháztörténész főszervezőként köszöntötte a meghívott előadókat és az érdeklődő közönséget. Szabó László lelkipásztor, a Magyar Unitárius Egyház fejlesztési előadó-tanácsosa a konferenciaterem előterében berendezett informatív, kétnyelvű (magyar és román) kiállításról beszélt, amely egy nagyobb, Unitarizmus: múlt és jelen című reprezentatív, képi-szövegi megjelenítésű, illetve digitalizált prezentációnak a része. A kétrészes anyag pannóinak azon sorozata jutott el Váradra, amely a jeles évfordulóhoz kötődő konferencia témáját illusztrálta: a Vallásszabadság és unitarizmus című összeállítás a tordai ediktumot megelőző történelmi-politikai konstellációt, az 1568. évi országgyűlést, a korszakalkotó vallásügyi törvényt, annak örökségét és a 450 éves – többnyire – békés felekezeti együttélést domborítja ki. Az örökség rendjén irányul – természetszerűleg – kiemelt figyelem az egyetlen magyar alapítású egyházra, az unitáriusra, amely a létrejöttét köszönheti a tordai országgyűléseken végbement törvényalkotási folyamatnak. A tárlatnyitón Brugós Anikó, Szilágyi Ágnes és Márkus Zoltán alkalmi énekes-hangszeres triója szolgált népdalzsoltárokkal.


A konferencia a Győzhetetlen én kőszálom című kuruc dal – amely II. Rákóczi Ferenc imájaként is ismert – eléneklésével kezdődött. Elsőként Tőkés László európai parlamenti képviselő, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület korábbi püspöke osztotta meg gondolatait a jelenlévőkkel, bevezetőjében kiemelve: az 500. éves reformáció emlékévének keretében nemzetközi téren is több fontos eseményre került sor a tavaly, ideértve az Európai Parlamentet is mint helyszínt. Ennek folytonosságában ünnepeljük idén a vallásszabadság esztendejét és az unitárius egyház születésnapját. Illendőnek tartják ezen évforduló előtt tisztelegni a Szent László Napok keretében is, hiszen a történelemben ritkán fordul elő, hogy egy partikuláris esemény olyan egyetemes rangra emelkedjék, mint a vallásszabadságról szóló tordai ediktum. „E korszakos fontosságú törvény egyszerre tekinthető kimagasló transzilvanikumnak és hungarikumnak, ezzel együtt pedig európai és univerzális értéknek” – mondotta a püspök, aki rávilágított: míg a magyarság „ajándéka” a keresztény világnak a pálos rend volt, addig Erdélyé a vallásbéke és az unitárius egyház.
A tordai momentumot eredményező történelmi eseményeket vizsgálva az előadó kiemelte: az 1568-ban törvénybe iktatott vallási tolerancia a természetes jogfejlődés, a párbeszéden, egyeztetésen és kölcsönös tiszteleten alapuló, a fokozatosság jegyébe lezajlott folyamat kikristályosodása volt, ami nem csupán a lelkiismereti szabadságról, hanem a közösségek önkormányzati jogáról is szólt. Ezen a konfrontációt mellőző úton volt lehetséges eljutni „Erdély aranykorához”. Nem a vallásszabadságot- és békét megvalósító „3 natión és 4 confessión” múlott, hogy a nagyhatalmi mesterkedések folytonos szabadságharcokra, nemzeti ellenállásra és függetlenségi háborúkra késztették a magyarságot. Az önkényuralmakkal szembeni küzdelmekhez az erdélyi tolerancia egyfajta lelki és jogi erőforrást is biztosított – vélte Tőkés László, rámutatva: a sors iróniája folytán éppen Erdély és az azt bekebelező Románia vált a 20. századi, újkori vallási és nemzeti intolerancia terepévé, amelyen burjánzott a kommunista ateizmus, a pánortodox és pánromán kizárólagosság – máig hatóan. Az elnyomás és önfeladás ellen hitbéli identitásunk erejével küzdhetünk – ez az elmúlt négy és fél évszázad egyik fő üzenete. Európai képviselőnk végül a földrészünkön és a nagyvilágban terjedő újkori totalitárius vallási rendszerről, a politikai iszlámról, illetve a keresztényüldözésekről is szólt, valamint a liberális, baloldali szekuláris intoleranciáról, amelyek együtt hatva veszélyeztetik Európának és nemzeteinek a jövőjét. Így válik világossá, hogy mennyire egzisztenciális ügy a vallásszabadság – mondotta Tőkés László.
 

 
Hoppál Péter, az előző magyar kormány kultúráért felelős államtitkára, az új Országgyűlés kulturális bizottságának alelnöke személyes vonatkozásokat is tartalmazó köszöntésében méltatta a Szent László Napok szervezőit, valamint magát a konferenciát, a témaválasztást és az előadókat. Pécsiként kitért előadásában a magyar reformáció egyes baranyai előzményeire és történéseire, korabeli aspektusaira, a tordai vallásbékéhez kapcsolódókra is. Kidomborította az egyházi élet akkoriban kibontakozó demokratizmusát, az egyéni és közösségi lelkiismereti szabadság meggyökeresedését és hagyománnyá válását, a tordai ediktum globális dimenzióit. Mint mondotta: a vallási türelmetlenségtől izzó Európában Erdély jó időre a felekezeti béke szigete lett, ennek tiszteletére és emlékezetére nyilvánította idén február 20-án a Magyar Országgyűlés a vallásszabadság napjává január 13-át, tudniillik ezen a napon fogadta el az 1568-as erdélyi országgyűlés Tordán a toleranciatörvényt.
Szabó László előadó-tanácsos elsőként azokról a tévhitekről beszélt, amelyek ezzel a dátummal, illetve az unitárius egyházzal kapcsolatban (pl. a csíksomlyói búcsú ürügyén) terjengnek régóta. A továbbiakban a tordai országgyűlés vallási, hitéleti vonatkozású határozatainak közvetlen körülményeit vázolta, pontosította, ezek utóhatásait is körvonalazva. Előadásában meggyőző erővel mutatott rá, hogy milyen nagybecsű szellemi és anyagi kincsek örökösei vagyunk mindnyájan itt, Erdélyben és szerte a Kárpát-medencében.
Hermán M. János az erdélyi, majd hollandiai működése során végzett kutatásaiból merítve tartott élvezetes, példázatos előadást az európai protestantizmus kibontakozásáról, annak németalföldi fejleményeiről, illetve összmagyar és erdélyi kihatásairól, vonatkozásairól. A nyugat- és közép-európai békés-békétlen történések, jelenségek párhuzamában domborította ki a tolerancia-intolerancia dichotómiáját. Adatgazdag előterjesztésében kitért a tordai ediktum nemzetközi visszhangjaira, ismertségére. Végül pedig bemutatta az általa szerkesztett, kimondottan erre az alkalomra időzített kiadványt, amelynek címe megegyezik a lezajlott rendezvényével. A kis kötet előszavát Tőkés László jegyzi „A te hited megtartott téged” (Mt 9,22) címmel, és tartalmazza Csetri Elek A vallásszabadság kinyilvánítása Erdélyben, Torda – 1568 című tanulmányát, Csohány János Vallási türelem a magyar törvényekben című összegző dolgozatát, valamint a fentebb említett 2018. évi I. törvényt.


hírek

fényképek

Temesvári zarándoklat
10 éves az EMNT
Székelyek Nagy Menetelése
A Magyar Rektori Konferencia plenáris ülése Nagyváradon

videók

Tőkés László évértékelője a Magyar Televízióban, 2016. jan. 1-jén
Tőkés László brüsszeli felszólalása
Tőkés László portré az EuroparlTV-n
Tőkés László I.

ajánlott oldalak

Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács
Székely Nemzeti Tanács
EPP képviselőcsoport az Európai Parlamentben
FIDESZ
Fidesz Európa Parlamenti képviselőcsoportja
Orbán Viktor miniszterelnök honlapja
www.tokeslaszlo.eu | © Minden jog fenntartva, 2010