Az Érmindszenten 100 ezer euróból felújított és minap átadott Ady-emlékházak kapcsán Tőkés László kifejtette, hogy az uniós alapokból finanszírozott HU-RO-program keretében elvégzett munkát értékelni kell, de nem lehet szó nélkül hagyni, hogy Kelemen Hunor miniszterelnök-helyettes és kultuszminiszter fellépése az avatóünnepségen államfő-jelölti kampányának képezi a részét. Az RMDSZ elnöke úgy méltatta Ady Endre életművét, úgy nevezte Őt a magyar nemzet büszkeségének és a világörökség részének, hogy közben semmit sem tett annak tisztázása érdekében, hogy pártjának Bihar megyei vezérkara miként sáfárkodott az Ady-kultusz javára 2002-ben kiutalt magyar kormánytámogatással. Amint az ismeretes, az első Orbán-kormány idején, a Széchenyi Terv keretében a Királyhágómelléki Református Egyházkerület 320 millió forint, azaz 1,1 millió euró pályázati támogatást nyert el egy Érmindszenten felépülő Ady-központ céljaira. Az időközben hatalomra jutott szocialista Medgyessy-kormány a pénzt nem utalta át a pályázónak, hanem az, máig tisztázatlan körülmények között, a bihari RMDSZ-klán Mecénás elnevezésű pártalapítványához került, amely a tervezet eredeti rendeltetésétől eltérően, egy gyűlés- és báltermet húzott fel a váradi strand mellett. A fellengzősen „Ady Endre Kulturális Centrumnak” elnevezett hodályt sok huzavona után, nemrégen a helyi önkormányzatnak játszották át, cserébe az ún. Léda-házért. Az ingatlantranzakció során derült ki, hogy a magyarországi közpénzből épült ominózus centrum alig 300 ezer eurót ér, míg az érte kapott, máig kihasználatlanul álló Léda-házat mintegy 280 ezer euróra becsülik. Kelemen Hunor érmindszenti kampányolása egy 100 ezer eurós emlékház-felújítás látványos ünneplésével igyekszik elfeledtetni az ennek tízszeresét – 1,1 millió eurót – felemésztő nagyváradi Ady-központ fiaskóját, illetve a pályázati összegből kézen-közön eltűnt, mintegy 800 ezer eurós hiányt – vonta le a következtetést Tőkés László. A pénzmosás, korrupció és sikkasztás alapos gyanúja beleillik a romániai összképbe, szélesebb összefüggésben pedig alátámasztja az Európai Uniónak a romániai korrupció elleni, ismételt fellépését, nevezetesen országunk monitorozásának a fenntartását, valamint schengeni csatlakozásának a késleltetését.

Mindezeket szem előtt tartva, erdélyi képviselőnk újólag felszólítja a Bihar megyei RMDSZ-t, hogy számoljon el: mire költötte a 2002-ben megkaparintott 320 millió forintot; a párt országos vezetőségét pedig arra, hogy vizsgálja ki: a bihari RMDSZ égisze alatt működő Mecénás Alapítvány mire költötte az eredeti támogatási összegből hibádzó, mintegy 800 ezernyi eurót. Kelemen Hunort ugyanakkor arra szólítja fel, hogy ne asszisztáljon tovább párttársai, nevezetesen Kiss Sándor, Szabó Ödön, Lakatos Péter és Biró Rozália korrupciós ügyeihez.
 

 

Tőkés László ezzel együtt tisztelettel szorgalmazza, hogy a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség vizsgálja ki Fodor József vikárius szerepét a magyar kormánytámogatás eltérítésében és hűtlen kezelésében. Az érintett egyházi elöljáró amúgy magától is színt vallhatna az Ady-központ kérdésében.

Az EMNT és az EMNP mindezen túlmenően megfontolás tárgyává teszi, hogy a Román Állami Számvevőszékhez és az Országos Korrupcióellenes Igazgatósághoz forduljon a Mecénás Alapítvány ügyleteinek átvilágítása céljából, hiszen az alapítvány közpénzeket is forgat. Tőkés László kiemelte: Romániának, a többségi nemzetnek és az itteni magyar közösségnek egyaránt elemi érdeke a korrupció visszaszorítása, a hiteles, törvénytisztelő, korrupciómentes társadalom megteremtése, miközben ez az Unió által előírt kötelezettségnek is számít. Elengedhetetlen a közélet megtisztítása a korrupt politikusoktól. Ez az elvárás nem ismer etnikai különbségtételt, következésképpen az RMDSZ-re is érvényes. Végül, de nem utolsó sorban EP-képviselőnk az ún. kettős elszámoltatást sürgette, nevezetesen azt, hogy az adományozó a magyarországi elszámoltatást a határon túli támogatások felhasználására is terjessze ki, konkrét módon pedig az Ady-központ botrányos ügyét is tisztázza.

Csomortányi István a maga során egy újabb korrupciógyanús ügyről számolt be, amely Szabó Ödön parlamenti képviselő nevéhez kötődik. A bihari RMDSZ ügyvezető elnöke néhány év alatt szép vagyonra tett szert, családjának egyik ingatlanszerzése pedig különösképpen felháborító, mivel egyháztanácsosi minőségében egyik rokona, illetve a saját maga számára szerezhette meg a Szent László plébánia kántori lakását. Az esetet részletező közleményben leírtak – pártszimpátiától függetlenül – nemcsak az RMDSZ-re, de az egész magyar közösségre vetnek rossz fényt. Ráadásul az is köztudott Nagyváradon, hogy Szabó Ödön „bevándorlóként” akkor szerzett értékes belvárosi lakosztályt, amikor Biró Rozália mostani szenátor volt a város ingatlanügyekért felelős alpolgármestere. A sajtótájékoztatón az is elhangzott, hogy bár a HU-RO Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program az évek során számos értéket teremtett, elgondolkodtató, hogy nevezett Szabó Ödön jó ideig személyesen, azaz anyagilag is érdekelt volt e programok egy részének lebonyolításában.