sajtószoba » A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) XXXV. Közgyűlése – Beregszász, 2025. április 12.
2025. április 14. hétfő
Send this article Print this article

A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) XXXV. Közgyűlése – Beregszász, 2025. április 12.

A KMKSZ 35. Közgyűlésére ünnepélyes keretek között a beregszászi II. Rákóczi Ferenc Főiskola reprezentatív külsejű átriumában került sor.



A Gulácsy Géza alelnök irányításával lezajlott tanácskozás az ukrán és a magyar himnuszok eléneklésével vette kezdetét, majd a helybéli magyar színház művésze – a háborús viszonyokhoz illeszkedve – Babits Mihály Húsvét előtt című versét adta elő. Az évfordulói kongresszus jelmondata egy Radnóti Miklós-versidézet volt: „Mert egyszer béke lesz. / Oh, tarts ki addig lélek, védekezz!”
A napirend első pontjában Brenzovics László videón elmondott elnöki beszámolója hangzott el. A KMKSZ elnöke azért nem lehetett jelen, mivel hazaárulással és szeparatizmussal való alaptalan megvádoltatása után magyarországi emigrációba kényszerült.
Az elnöki helyzetjelentés az általános ukrajnai viszonyokat három, „d” betűvel kezdődő kifejezéssel jellemezte, a következők szerint: depopuláció, dezindusztrializáció és dezintegráció. Ezek szerint az ukrán állam egykori 52 milliónyi lakosságának közel fele részét mára már elveszítette, a szovjet birodalomból örökölt, viszonylag fejlett ipara megsemmisült, valamikori izmos társadalma pedig szétesett.
Brenzovics László elismerését és köszönetét fejezte ki az öt területi és 110 helyi szervezetnek és ezek 34 ezernyi hűséges tagjának hősies helytállásukért, és – egyebek mellett – köszönetet mondott Magyarország Kárpátaljának nyújtott hathatós politikai, erkölcsi és anyagi támogatásáért.
A közgyűlés a meghívott vendégek – köztük Tőkés László EMNT-elnök – köszöntőbeszédeivel folytatódott. A rendes napirend lezárása után kitüntetések átadására, zárónyilatkozat elfogadására és a Szózat eléneklésére került sor. Alább a püspök elhangzott szavai olvashatók.
 

 
K ö s z ö n t ő b e s z é d
a KMKSZ 35. közgyűlésén
 
Közel tizenkét esztendeig az Európai Parlament képviselőjeként fejtettem ki tevékenységemet. Ferenc Viktória kárpátaljai EP-képviselő köszöntő szavai hallatán hadd jegyezzem meg, hogy ezekben az években komoly erőfeszítéseket tettünk a külhoni magyarság jogainak védelme és kivívása érdekében – nem sok eredménnyel. Látnivaló, hogy sem akkoriban, még kevésbé a jelenlegi viszonyok között az Európai Unió nem sok érdeklődést tanúsított az őshonos nemzeti kisebbségek ügye iránt.
Amióta az Európai Parlamentből visszavonultam, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöki munkájára összpontosul a figyelmem. A Tanács nevében köszöntöm a KMKSZ küldöttgyűlését és fejezem ki együttérzésemet, valamint jókívánságaimat a Szövetségnek, vele együtt pedig háborúságot szenvedő kárpátaljai magyarságunk irányában. Bámulatos teljesítmény az Önök részéről, hogy 35 év után a KMKSZ a független Ukrajna legrégebbi bejegyzett szervezete, mely időben még a mi hosszú életű erdélyi érdekvédelmi szövetségünket is megelőzi. Példamutató számunkra az az 1991-ben megrendezett népszavazás, melyben Önök – az együtt élő nemzetiségekkel együtt – Kárpátalja tartomány különleges státusza, valamint a beregszászi járás autonómiája mellett tették le szavazatukat. Az aztán megint más kérdés, hogy politikai akaratnyilvánításukat utóbb az ukrán hatalom semmibe vette – mint ahogyan három évtized után a mi erdélyi autonómiaköveteléseinknek sincsen foganatja.
Az EMNT köszöntésével együtt ezennel erdélyi magyarságunk és országunk román népének a szolidaritását is fontosnak tartom tolmácsolni, hiszen Kárpátalján mindkét nép kisebbségi közösségei megszenvedik a kegyetlen ukrajnai háborút. Idegenbe szakadt Testvéreinknek a béke mihamarabbi beköszöntését kívánjuk.
A magyar országgyűlés határozata értelmében ez a nap – április 12-ike – a felvidéki erőszakos kitelepítések emléknapja. Kárpátaljai nemzettársaink mostani tragédiája – elvándorlása és megfogyatkozása – alighanem a felvidéki magyarságunk egykori megpróbáltatásaihoz hasonlítható. Valamikor a kárpátaljai menekülteknek is egy hasonló emléknapot kell szentelnünk.
Annak idején mérsékelt bizakodással fogadtuk azt a 2023 decemberében elfogadott kisebbségi törvényt, mely a Velencei Bizottság ajánlásait figyelembe véve enyhíteni látszott a kisebbségeket megnyomorító megszorításokon. Utóbb azonban kiderült, hogy a valóságban érdemi előrelépés nem történt. Sőt idén márciusban a KMKSZ, az UMDSZ és a KMPSZ közös nyilatkozatban volt kénytelen az ukrajnai Legfelső Tanácshoz fordulni az előkészületben lévő újabb anyanyelvi és oktatásügyi korlátozások bevezetése ellen.
Megrendüléssel olvastam Zán Fábián Sándor kárpátaljai református püspök legutóbbi interjúját, amelyben kijelenti, hogy: „Túlélőképességünk határán állunk.” Húsvét közeledtén fájdalommal látjuk, hogy kárpátaljai Testvéreink keresztútjárása tovább tart – mind egyéni, mind családi, mind történelmi értelemben. Kálváriátok nem ért véget. Kereszthordozásotok a II. világháború gyászos eseményeit, a malenkij robot korszakát idézi. Hiányzó férfiak: menekültek és rejtőzködő katonakötelesek, túlterhelt feleségek és édesanyák, magukra maradt gyermekek és öregek, időről-időre kiújuló magyarellenesség szegélyezi keresztutatokat. És megkettőződő nyomorúság a keleti ukrán menekültek által, akik szülőföldjüket s ezzel együtt szinte mindenüket elvesztették.
Ebben a mélységes nyomorúságban hitetek és helytállásotok vigasztal és kölcsönöz erőt. A KMKSZ szolgálatával együtthatóan egyházaink missziója is bámulatra méltó. Zán Fábián Sándor tanúsítja, hogy lelkipásztoraink közül senki sem hagyja oda a nyáját: „mindenki Kárpátalját választja”. Látása kész hitbeli bizonyságtétel: „Olyan közösséget látok, amelyért érdemes itt maradni, minden nap megküzdeni. Nemcsak azon dolgozunk, hogy túléljünk, hanem azon is, hogy terveink legyenek: engem ez, a jövőbe és növekedésbe vetett bizonyosság éltet.”
Tisztelt Közgyűlés! Szeretett magyar Testvéreim!
Jelek szerint a békekötés közelebb van minden eddiginél. Magyarország hajlíthatatlan kiállása ügyetek mellett ígéretes. Az ukrán hatalom engedékenységre hajló ígérgetései is jó irányba fordulhatnak. Christophe Kamp, az EBESZ kisebbségügyi főbiztosa ezekben a napokban első ízben tett látogatást Ukrajnában. Az európai integráció forrponton van. Remélni merjük, hogy az utóbbi másfél évtized „szűk esztendei” után megtörik a jég, és a kárpátaljai magyarok szenvedései nem bizonyulnak hiábavalónak. Ennek lehetne biztató előjele, hogyha húsvét szent ünnepére elnémulnának a fegyverek.
Talán Hérodotosztól származik az a bölcs gondolatpárhuzam, mely szerint: „Balga az, aki a háborút akarja a béke ellenében. Békében a fiak temetik az apákat, háborúban az apák a fiakat.” – Ne így legyen! Hő imát rebegjünk a harctéren elhulló fiakért. „Ne ölj!” – mondja az Úr a Tízparancsolatban. „Ti pedig így imádkozzatok” – tanítja Jézus a Miatyánkban: „Szabadíts meg a gonosztól!” Ámen. Így legyen!
Isten áldása legyen népünkön!
Isten áldja meg a Közgyűlés tanácskozásait!

Tőkés László
    

www.tokeslaszlo.eu | © Minden jog fenntartva, 2010