A krími tatárok jogairól

1. 2010. március 17-én, Leonidas Donskis litván EP-képviselő támogatásával, valamint a Képviselet Nélküli Nemzetek és Népek Szervezetének (UNPO) együttműködésével nagy érdeklődés övezte, nyilvános közmeghallgatásra került sor az Európai Parlamentben a jogfosztott krími tatárok ügyében, Mustafa Dzsemilev ellenzéki tatár vezető, a Krími Tatár Nép Végrehajtó Testületének („Mejlis”) elnöke részvételével. A Mejlis a tatárok parlamentjeként működő Kurultáj alárendeltségébe tartozik, sokat szenvedett, jeles vezetője pedig egyben az ukrán parlamentnek is a képviselője.

Dzsemilev és az általa vezetett küldöttség a délután folyamán látogatást tett Tőkés László erdélyi képviselőnél, és tájékoztatást nyújtott az elnökválasztás utáni ukrajnai helyzetről, valamint nemzeti közössége állapotáról.

A Krími-félsziget lakosságának mintegy 17%-át teszik ki a maradék, illetve a hírhedt 1944-es sztálini deportálásból („sügrün”) 1989 tán visszatért tatárok. Az abszolút többségbe került orosz betelepültek a szovjet uralom idején a lakosságnak mintegy a 20%-át kitevő ukránokat is nagy mértékben magukhoz asszimilálták. A megtépázott, megtizedelt tatárokat mind a mai napig súlyos diszkrimináció sújtja – mind az ukrán állam, mind a többségi oroszok részéről. Szülőhazájukba való visszatelepedésüket „kommunista módszerekkel” gátolják, korlátozzák; ingatlan-tulajdonaikat nem kapták vissza; nyelvi és vallási jogaik teljes körű gyakorlása mindmáig nem lehetséges. Említésre méltó, hogy Közép-Ázsia egyes – volt szovjet – országaiban, többségükben Üzbegisztánban jelenleg is mintegy 150 ezer krími tatár él, az egykor deportáltak és leszármazottjaik.

A találkozón Szilágyi Zsolt EP-kabinetvezető is részt vett. A tatár küldöttek európai képviselőnk támogatását kérték ahhoz, hogy az Európai Unióban a kommunizmus áldozataiként számon tartott, több millió ukrán halálra éheztetése, a holodomor mellett a krími tatár közösség deportálását, a sügrünt is emberiség-ellenes bűntettként ismerjék és ítéljék el.

Tőkés László mélységes együttérzéséről és cselekvő szolidaritásáról biztosította a vendégeket. Helyzetük és kérésük kapcsán beszámolt  a kommunizmus áldozataival szembeni igazság- és jóvátétel érdekében folytatott tevékenységéről és az ezen a téren elért eddigi eredményekről. Szilágyi Zsolt volt parlamenti képviselő a romániai kisebbségi helyzetről, a hazai tatár közösségről nyújtott tájékoztatást. A vendégek a székely autonómia iránt kivételes érdeklődést tanúsítottak.

2. Szintén a délutáni órákban ülésezett az Európai Parlament Emberi Jogi Bizottsága (DROI), melynek napirendjén ez alkalommal, az ún. Kérdések Órája keretében Tőkés László képviselőnknek az ukrajnai emberi, illetve kisebbségi jogok tiszteletben tartásával kapcsolatos írásbeli kérdésfelvetése is szerepelt (lásd mellékelve).

Szóbeli előterjesztésében Tőkés László rámutatott, hogy az EU Keleti Partnerségének országegyüttesébe tartozó – volt szovjet – államok általában és egészében véve igencsak hadilábon állanak az emberi és a kisebbségi közösségi jogokkal. Időszerű példaként említette meg a fehéroroszországi lengyelek, valamint a krími tatárok durva elnyomatásának esetét. Én viszont ez alkalommal az ukrajnai magyarokra, románokra és bolgárokra kívánom felhívni az Európai Bizottság, valamint a DROI-bizottság szíves figyelmét, akiknek ügye már-már elsikkad a hatalmas orosz kisebbség, illetve a meghatározó ukrán–orosz ellentét mentén – mondotta képviselőnk. A hátrányos megkülönböztetés ellen Cristian Preda román EP-képviselővel együtt lépünk fel – tette hozzá, hangsúlyosan kiemelve a kisebbségi és egyházi oktatás elsorvasztására irányuló ukránosítási törekvéseket. Elismerve ugyan a keleti partner-államok EU számára való fontosságát és gazdasági súlyát, mindazáltal arra szólította fel az EB és az EP vezetőit, hogy emberi és kisebbségi jogi kérdésekben ne tegyenek engedményeket Ukrajnának és társainak.

Szokványosan általános válaszában David Geer európai bizottsági főtisztviselő azon „közös értékekről” szólt, melyek a partnerségi és együttműködési viszonyban álló Ukrajnát az EU-val összekapcsolják. Mintegy magyarázkodásképpen azt hangsúlyozta, hogy mind a kétoldalú tárgyalások alkalmával, mind a keleti partnerség keretében, minden adandó alkalommal felvetik az emberi jogok kérdését. Az Ukrajnával való társulási viszony küszöbön álló megkötése szintén jó alkalomnak kínálkozik ezen ügy érvényesítésére.

3. Az Emberi Jogi Bizottság (DROI) mai ülésén újbólcsak nagy fontosságú közmeghallgatásra került sor a tömeges atrocitások és emberi jogi visszaélések megelőzése tárgyában – az EU külpolitikája területén. Az előterjesztések, a hozzászólások és a vita rendjén a tömeggyilkosságok, az etnikai tisztogatások és az emberiségellenes bűncselekmények szélsőséges esetei is felvetődtek, kiváltképpen a harmadik világ, Afrika, Ruanda (stb.) vonatkozásában.

A felszólaló EP-képviselők, valamint az illetékes EB-tisztviselők és az emberi jogi aktivisták aggasztó képet rajzoltak a tömeges erőszak terén fennálló nemzetközi helyzetről. A megoldást és a megbékélést keresve, az Európai Közösség határozott és kellő időben történő, következetes fellépését szorgalmazták.

Tőkés László erdélyi képviselő – egyebek mellett – azt hangsúlyozta ki, hogy a genocídium a mi európai világunkban sem puszta elvontság, hanem a kommunizmus egyik súlyos örökségének számít. Az 1989-es romániai népfelkelés 20. évfordulója, valamint az 1990-béli marosvásárhelyi Fekete Március kapcsán elmondta, hogy az egykori tömeges gyilkosságok elkövetőinek azonosítása és felelősségre vonása – két évtized után – még mindig nem történt meg, és ugyanez a helyzet az 1990 júniusi és az azt követő ún. bányászjárások szervezőivel és tetteseivel. Közel másfélezer halálos áldozat gyilkosai ma is háborítatlanul közöttünk járnak Romániában – állapította meg képviselőnk, elismerését fejezve ki a közmeghallgatás szervezői iránt. Hasonló elismeréssel szólt arról, hogy több éves előkészítő munka nyomán Budapesten rövidesen létrehozzák A Tömeggyilkosság és Tömeges Erőszak Nemzetközi Megelőzését Szolgáló Alapítványt (Foundation for the International Prevention of Genocide and Mass Atrocities).

Heidi Hautala finn elnökasszony zárszavában az egyes politikai csoportokat bírálta amiatt, hogy a világ különböző részein bekövetkező tömeges erőszakkal szembeni cselekvő felelősségvállalás elől hajlamosak kitérni. Az Európai Közösségnek egyre inkább felelős módon kell szerepet vállalnia a válság- és konfliktuskezelésben – mondotta. Helyzetkövető (am. „reactive”) magatartás helyett a megelőző (am. „preventive”) diplomácia eszközeire van szükség – ez a végkövetkeztetés vonható le az elhangzottakból.

A DROI-Bizottság heti tanácskozás-sorozata bővített elnökségi üléssel zárult, mely az esztendő hátralévő részének a munkaprogramját készítette elő. Az előző napi közmeghallgatásra visszautalva, Tőkés László a krími tatárok ügyét javasolta a bizottság napirendjére, a közelgő EU–Kína csúcstalálkozó vonatkozásában pedig Tibet és a Hszincsián–Ujgur Tartomány emberi-kisebbségi jogi helyzetének a kitűzésével egészítette ki a munkatervet. A bolíviai emberi jogi helyzet kitűzése függőben maradt.

Végül, de nem utolsósorban erdélyi képviselőnk ünnepi jókívánságát fejezte ki a – jelen lévő – litván képviselőknek országuk szovjet uralom alóli felszabadulásának 20. évfordulója alkalmából, melyről a tegnapi napon ünnepélyes keretek között emlékeztek meg az Európai Parlamentben.

Brüsszel, 2010. március 18.

Tőkés László
EP-képviselő
Sajtóirodája