»
2011. november 14. hétfő
„Nem csak nyelvében, hanem énekében is él a nemzet”
„Nem csak nyelvében, hanem énekében is él a nemzet” – hangsúlyozta Tőkés László EP-alelnök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke, 2011. november 12-én, a Nagyváradi Asszonykórus fennállásának egyéves évfordulója alkalmából szervezett jótékonysági esten. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület székházában tartott jubileumi ünnepség elején bemutatták a Nagyváradi Asszonykórus megalakulásának körülményeit, valamint az eltelt egy év fontosabb eseményeit. Az énnekkar tagjai tavaly szeptemberben döntötték el, hogy a magyar nemzettudat megerősítése, a népi hagyományok ápolása, a kulturális örökség megóvása, illetve a népzenei értékek népszerűsítése céljából, a Váradi Dalnokok férfikar mintájára megalakítják az asszonykórust. Már az első találkozón húsznál is több énekelni vágyó asszony jelent meg. Ezen a próbán választották meg szakmai vezetőjüket, Kiss Géza kántor-karnagyot, majd szervezési igazgatójukat, Agyagási Ernőt. Népdalok, virágdalok, és egyházi énekek egyaránt szerepelnek folyamatosan bővülő repertoárjukban. Rövid idő alatt bekerültek a köztudatba. A nagyváradi közönség az eltelt esztendőben számos kulturális és egyházi rendezvényen, illetve megemlékezésen hallhatta őket.
A jubileumi ünnepségen köszöntőt mondott Pálfi József, a Nagyvárad-Réti Református Egyházközség lelkipásztora, a Csillagocska Alapítvány elnöke. Beszédében a Csillagocska működésének közösségformáló erejét emelte ki, ugyanakkor kifejezte amiatti örömét, hogy közösségük egyre terebélyesedik. Férfiak, asszonyok és gyerekek a közös éneklés vagy táncolás szeretetének jegyében gyűlnek össze hétről hétre, önmaguk kedvtelésére és a mi örömünkre, fogalmazott a tiszteletes.
Tőkés László EP-alnök, az esemény fővédnöke ünnepi beszédében kiemelte a Trianon után szétvert, majd a kommunizmus idején tovább morzsolódott nagyváradi közösségek újraalakulásának és lelki értelemben vett építkezésének fontosságát. E tekintetben példaértékű lehet számunkra a békediktátum után alapított Királyhágómelléki Református Egyházkerület első püspökének, Sulyok Istvánnak a munkássága, akinek köszönhetően 1935-1936 között felépülhetett az eredetileg református középületnek, kultúrpalotának és ipari iskolának készült mai püspöki palota. Az épületet 1937 februárjában avatták fel, de csak tizenegy évig állhatott a váradi reformátusok szolgálatában, hiszen 1948-ban, a kommunista hatalomátvétellel államosították. Az épületet 2001-ben sikerült visszaszerezni. „Téglát téglára, követ kőre helyezünk, és együtt építjük a közösséget, amit szétvertek Trianon után, majd a kommunizmusban” – mondta az Királyhágómellék egykori püspöke. Ebben kiemelkedő szereppel bír Agyagási Ernő és Pálfi József a népi hagyományok ápolása, illetve a népdalok megismertetése érdekében kifejtett munkássága, mondta Tőkés László. Hozzáfűzte: „nem csak nyelvében, hanem énekében is él a nemzet”
A jótékonysági est keretében fellépett a jubiláló Nagyváradi Asszonykórus, a Váradi Dalnokok férfikar, Tasnádi Ferencz, Tasnádi Melinda, Kiss Lívia, Ozsváth József, a Csillagocska Néptánccsoport, valamint Vincze Zoltán. Az élő zenét a Kovász nótazenekar és a Csillagocska zenekar szolgáltatta.
Nagyvárad, 2011. november 13.
hírek
2024. április 29. hétfő
Dél-afrikai búrok és magyarok érkeztek Erdélybe
2024. április 14. vasárnap
Tőkés Lászlóról a finn fővárosban
2024. április 14. vasárnap
A magyar költészet napján Hűvösvölgyi Ildikó mutatta be Reményik-műsorát Nagyváradon
2024. április 9. kedd
KÖZLEMÉNY: Van esély visszaszerezni a Bihar Megyei Tanács alelnöki tisztségét
2024. március 16. szombat
Petőfivel – Erdélyért és a szabadságért
2024. március 11. hétfő
Az autonómia létkérdés
2024. március 10. vasárnap
Ismét autonómiaköveteléssel ért véget a székely szabadság napja
2024. március 1. péntek
A Mecénás Alapítvány, avagy a korrupció hosszúra nyúló árnyéka a nagyváradi Léda-házon
2024. február 20. kedd
Az év első elnökségi ülése
2024. február 20. kedd
Tőkés László levele Novák Katalinnak