»
Az EP-képviselő a sajtótájékoztató elején elmondta: a két nemzeti tanács együttműködése sikeres, hiszen az utóbbi időben többször is közösen léptek fel az erdélyi magyarság jogérvényesítése és az autonómiamozgalom érdekében. Az EMNT elnöke felidézte: az Európai Parlament plenáris ülésén felszólalásában tiltakozott a Székely Nemzeti Tanács által szervezett Székely Szabadság Napja elnevezésű tüntetés és felvonulás betiltása ellen. Ugyancsak az SZNT és az EMNT közti stratégiai szövetség jele, hogy a két szervezet március 27-én közös felhívásban indított adománygyűjtést a háború sújtotta kárpátaljai magyarság megsegítésére. Tőkés László kijelentette: folytatják az együttműködést, és június 3-án Marosvásárhelyen együttes ülést tart a két szervezet. Az EMNT elnöke szerint az SZNT-vel való együttműködés a romániai magyarság többszintű autonómiájának megvalósítását szolgálja, melyhez szorosan kapcsolódik az SZNT által képviselt személyelvű autonómiakoncepció képviselete is. „Az integrált autonómiakoncepció keretében szeretnénk együttműködni, a különböző tervezetek pedig kiegészítő viszonyban vannak. Minél erősebbek az autonómiatervezetek, annál hangsúlyosabb lesz az székelyföldi autonómia ügye is” – jelentette ki Tőkés László. Az EMNT elnöke beszámolt a Szili Katalinnal való egyeztetésről is: az Országgyűlés volt elnöke – Orbán Viktor miniszterelnök felkérésére – az autonómiakoncepciók kidolgozásában működik közre, és az autonómiaigények minél szélesebb körű megjelenítéséért dolgozik.
2015. március 30. hétfő
„Közösen vállalkozunk a politikai önvédelemre”
Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke és Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke közös kolozsvári sajtótájékoztatójukon számoltak be a két szervezet eddigi együttműködéséről ma délelőtt. Az EMNT és az SZNT vezetői elmondták: folytatják az autonómiaküzdelmet, és közösen készülnek a politikai önvédelemre.Az EP-képviselő a sajtótájékoztató elején elmondta: a két nemzeti tanács együttműködése sikeres, hiszen az utóbbi időben többször is közösen léptek fel az erdélyi magyarság jogérvényesítése és az autonómiamozgalom érdekében. Az EMNT elnöke felidézte: az Európai Parlament plenáris ülésén felszólalásában tiltakozott a Székely Nemzeti Tanács által szervezett Székely Szabadság Napja elnevezésű tüntetés és felvonulás betiltása ellen. Ugyancsak az SZNT és az EMNT közti stratégiai szövetség jele, hogy a két szervezet március 27-én közös felhívásban indított adománygyűjtést a háború sújtotta kárpátaljai magyarság megsegítésére. Tőkés László kijelentette: folytatják az együttműködést, és június 3-án Marosvásárhelyen együttes ülést tart a két szervezet. Az EMNT elnöke szerint az SZNT-vel való együttműködés a romániai magyarság többszintű autonómiájának megvalósítását szolgálja, melyhez szorosan kapcsolódik az SZNT által képviselt személyelvű autonómiakoncepció képviselete is. „Az integrált autonómiakoncepció keretében szeretnénk együttműködni, a különböző tervezetek pedig kiegészítő viszonyban vannak. Minél erősebbek az autonómiatervezetek, annál hangsúlyosabb lesz az székelyföldi autonómia ügye is” – jelentette ki Tőkés László. Az EMNT elnöke beszámolt a Szili Katalinnal való egyeztetésről is: az Országgyűlés volt elnöke – Orbán Viktor miniszterelnök felkérésére – az autonómiakoncepciók kidolgozásában működik közre, és az autonómiaigények minél szélesebb körű megjelenítéséért dolgozik.
A kolozsvári sajtótájékoztatón Tőkés reagált a román belügyminisztérium azon stratégiai dokumentumára is, melyben az autonómiatörekvéseket xenofób, rasszista és intoleráns tevékenységnek titulálják. „Azzal, hogy a belügyminisztérium kriminalizálja az autonómiatörekvéseket és a regionalizáció tervét, vészesen közel kerül ahhoz, hogy már-már terrorizmussal vádolják mindazokat, akik a lehető legdemokratikusabb eszközökkel próbálják megvalósítani az autonómiát. Hogy mindennek gátat szabjunk, közösen vállalkozunk a politikai önvédelemre” – nyilatkozta Tőkés László, aki a közzétett stratégiai dokumentum visszavonását kéri. Tőkés arról is beszámolt, hogy a közelmúltban találkozót kért Klaus Johannis román államfőtől, aki udvariasan visszautasította, ám a közeljövőben az EMNT küldöttsége találkozik az államelnöki hivatal képviselőjével. „Johannis elnök úr maga is egy kisebbségi nemzet tagja, mégis úgy tűnik, nem támogatja az autonómia ügyét. Ugyanakkor minden lehetőséget ki kell használnunk, hogy jogos követeléseinket a legfelsőbb szinteken is képviselni tudjuk, így a nemzetközi fórumokon – személyesen az Európai Unió Régiók Bizottságában is – képviselni fogjuk jogos követeléseink ügyét” – mondta Tőkés László.
Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke elmondta: a két nemzeti tanácsnak közös gyökerei vannak, hiszen 2003-as alapításuktól kezdve közös célkitűzéseik mentén, hasonló értékek alapján végzik munkájukat. Az SZNT elnöke példátlannak nevezte, hogy a román hatóságok bűnügyi jelenségként kezelik egy közösség önrendelkezési igényét. Emlékeztetett: közel ötven székelyföldi önkormányzat nyilvánította ki – határozat formájában – jogos igényét az autonómiára, s e határozatok elsőszámú címzettje Románia kormánya volt, a nemzetközi szervezetek pedig tájékoztató jelleggel kapták meg azokat. „Elfogadhatatlan, hogy demokratikus jogokért küzdő személyeket vegzáljanak, s törekvéseiket kriminalizálják” – mondta Izsák, aki a sajtóból értesült arról, hogy feltehetőleg ellene is eljárást indítottak a hatóságok. „Nem félek az esetleges vizsgálatoktól, hiszen meggyőződésem, hogy az autonómia demokratikus érték, amit a hatóságok támadásai sem gyengíthetnek. Az általunk felvetett problémákat nem rendőrségi eszközökkel, hanem párbeszéddel oldhatjuk meg” – jelentette ki az SZNT elnöke. A sajtótájékoztató végén Izsák hozzátette: „A román belügyminisztérium és a román kormány árt leginkább Románia tekintélyének. Tőkés László és jómagam Románia tekintélyét próbáljuk megvédeni, mikor kiállunk alapvető jogaink mellett.”
Kolozsvár, 2015. március 30.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács sajtóirodája
NYILATKOZAT
A román belügyminisztérium a saját honlapján tette közzé március 23-án a 2015-2020-as időszakra vonatkozó közrendvédelmi és közbiztonsági stratégia tervezetét, alig tíz napot szánva a törvény által előírt közvitára, mielőtt a kormány a dokumentumot elfogadná. A kormányhatározat nyomán jogszabállyá váló „stratégia” a polgárok biztonságát fenyegető veszélyek között első helyen említi „a rasszizmust, idegengyűlöletet, szélsőségességet és az intolerancia minden más formáját, amely etnikai autonómia elérését célozza egyes térségek vagy régiók számára”. Magyarán a dokumentum a közbiztonsági veszélyforrások közé sorolja az etnikai autonómia követelését.
Már önmagában az elképesztő, hogy ilyen fogalmakat, mint rasszizmus, xenofóbia, extrémizmus, intolerancia társít az etnikai autonómiához a román közigazgatási és belügyi tárca közvitára bocsátott dokumentuma. Tovább mazsolázva a húszoldalas stratégiában – amely szó alapesetben a valami/valaki elleni küzdelem „gondosan megtervezett menetét” jelenti –, elfajult tüntetésekről, bűnözők számának növekedéséről, térségi instabilitásról olvasunk, amelyek szintén nagyon kedvezőtlen szövegkörnyezetbe helyezik az autonómia ügyét. Érdekes adalékként kapcsolódik mindehhez a legnagyobb romántitkosszolgálat, a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) minapi évértékelő gyűlése, amelyen az intézmény megalakulásának 25. évfordulóját is megünnepelték, Klaus Johannis államelnök részvételével. Az általunk, erdélyi magyarok által is megválasztott államfő erkölcsi-politikai támogatásban részesíti – és ezt találom én súlyosabbnak – a titkosszolgálatot, kijelentve, hogy a SRI „végképpen szakított a múlttal”, és messzemenő „professzionalizmussal” tűnik ki, akár az észak-atlanti szövetség viszonylatában is. Aggasztó, hogy új elnökünk mögéje-melléje áll annak a szervezetnek, amely tulajdonképpen a Ceauşescu-féle titkosszolgálati hagyományokat folytatja – gondolunk itt arra, hogy pont a marosvásárhelyi fekete március ürügyén hívták létre, átmentve a Securitate akkori állományának és módszereinek nagy részét.
Nem lehet nem észrevenni, hogy a mostani román hatóságok tulajdonképpen az autonómiát besorolják a terrorizmusellenes fellépés jólfésült szövegkörnyezetébe, azaz kriminalizálják azt. Kriminalizálnak egy olyan demokratikus intézményt, amely évezredes múltra tekint vissza világszerte – különösképpen Európában –, és az Európai Unió tucatnyi államában is jól működő demokratikus intézményként létezik. Ráadásul a szász eredetű román államfőnek különösképpen emlékeznie kellene az erdélyi szász közösség több évszázados, háborítatlan autonómiájára.
Erről a kriminalizálási kísérletről mielőbb tudomást kell szereznie az Európai Parlamentnek, sürgősen kifogást kell emelnünk az ellen, hogy Románia megsérti a jogállamiság és az önrendelkezés elveit, súlyos mértékben korlátozza a közösségi és önkormányzati jogokat, továbbá megfenyegeti azokat a közösségeket, önkormányzatokat és szervezeteket, amelyek az autonómiáért küzdenek. Megengedhetetlen, hogy egy EU-tagország kormánya rasszistának, idegengyűlölőnek, intoleránsnak minősítse azokat, akik síkra szállnak az autonómiáért, miközben az Európa Tanács éppen a Románia közigazgatási átszervezése keretében előterjesztett, a Székelyföld létrehozására vonatkozó önkormányzati indítványok ügyével foglalkozik.
Megítélésünk szerint a belügyminisztérium szóban forgó stratégiatervezetét átdolgozás végett azonnal vissza kell vonni, mert ebben a formában még közvitára sem alkalmas.
Kolozsvár, 2015. március 30.
Tőkés László
EP-képviselő
hírek
2024. november 18. hétfő
Szoboravató beszéd
2024. november 18. hétfő
Tisztelgés P. Kozma Imre előtt
2024. november 17. vasárnap
Nagyváradtól Masikóig, és vissza
2024. november 7. csütörtök
Matematikusból egyetemépítő – in memoriam Kovács Béla
2024. október 28. hétfő
Akik felelősséggel cselekedték a jót
2024. október 25. péntek
„Isten szabadságra teremtett és szabadságra hívott el bennünket”
2024. szeptember 20. péntek
Tanévnyitó a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetemen
2024. szeptember 16. hétfő
A szeretetről és a hitről egy szomorú temesvári évfordulón
2024. szeptember 11. szerda
Temesvári igehirdetés és megemlékezés vasárnap
2024. szeptember 2. hétfő
Könyv a Szent István-díj történetéről