»
2011. október 26. szerda
Verespatak sorsa itthon, és nem az EP-ben fog eldőlni
Emlékezetes, hogy tavaly májusban az Európai Parlament elsöprő többséggel szavazta meg azt a határozatot, mely a ciánalapú bányászat általános tilalmának elrendelését indítványozta az Európai Bizottságnál. Az Áder János és Tőkés László európai képviselők kezdeményezésére született határozat azonban nem bír kötelező erővel a Bizottságra, mely azóta sem szerzett érvényt az európai törvényhozás ajánlásainak.
Tekintettel arra, hogy a verespataki bányaterv révén Románia közvetlenül is érintett a ciántechnológiával történő nemesfémbányászat ügyében, és az utóbbi időben igencsak kiéleződött a harc a verespataki bánya engedélyezésének kérdésében – Tőkés László erdélyi képviselőnk személyes találkozót kezdeményezett Janez Potočnik környezetvédelmi biztossal, azon erőfeszítések részeként, melyek a rendkívüli katasztrófaveszélyt hordozó arany- és ezüstbánya megnyitását kívánják megakadályozni.
Szerda délután európai képviselőnk Szilágyi Zsolt kabinetfőnök társaságában fogadta az európai biztost és munkatársát. Tőkés László rövid felvezetőjében a megelőzőleg teljességgel előreláthatatlan csernobili atom-, tiszai cián- és kolontári vörösiszap-szerencsétlenségek elrettentő példájával érvelt a ciánalapú bányászat európai szintű betiltása mellett, másfelől a japán atomerőmű-katasztrófa nyomán született németországi atomerőmű-tilalom példájának követését ajánlotta az Európai Bizottság számára. Az Ad Astra Egyesület és a Roşia Montana Kulturális Alapítvány által az EP Petíciós Bizottságához benyújtott petíció kapcsán rámutatott arra, hogy a romániai közvélemény túlnyomó többsége, valamint a civil szervezetek sokasága, az egyházak és a tudományos világ élesen ellenzik a korrupció gyanúját is felvető bányavállalkozás tervét – az Unió támogatása nélkül azonban nem képesek gátat vetni a gátlástalan és nyereségvágyó gazdasági és politikai bányalobbi előrenyomulásának.
Szilágyi Zsolt Magyarország, Csehország és Németország estetét ajánlotta a biztos figyelmébe, mely országokban tilos a ciántechnológia bányászati alkalmazása. Mint mondotta, üdvözlésre méltó, hogy a nagybányai katasztrófa nyomán az EB megszigorította az európai bányászati irányelveket, mindazáltal a verespataki bányaberuházás tervezett méretei, illetve a földrengések romániai gyakorisága komoly aggodalomra és elővigyázatosságra adnak okot.
Janez Potočnik válaszában föltétlen rokonszenvéről biztosította a társadalmi közügy érdekében elkötelezetten kiálló civilszervezeteket és állampolgárokat, mindazáltal a legnagyobb sajnálattal tette nyilvánvalóvá, hogy az egyes tagországok egymással ütköző érdekei, másfelől pedig a tagállami kompetenciák elve alapján az Európai Bizottság nem képes és nem jogosult arra, hogy a bányászati ciántechnológiát általános érvénnyel betiltsa. Egyet tehetnek – és ezt fokozatosan, lépésről-lépésre meg is teszik –, hogy az európai bányakitermelés olyan jogi szabályozási rendszerét hozzák létre, mely a lehető legbiztonságosabbá teszi a bányászatot, illetve minimálisra csökkenti a kitermelés veszélyeit és a szerencsétlenségek kockázatát.
Mindent egybevetve, Tőkés László EP-alelnök végezetül arra kérdezett rá, hogy a jelen viszonyok között, odahaza mit is mondhatna a Verespatak miatt aggódó és kétségeskedő közvéleménynek. A környezetvédelmi tárca európai biztosának válasza tömören a következőkben foglalható össze:
· Semmiféle döntés vagy közbeavatkozás nem várható az Európai Bizottságtól. Verespatak sorsa otthon – Romániában – fog eldőlni, és kizárólagosan a hazai döntéshozók felelősségén múlik.
· Az EU illetékességi körébe kizárólag az európai szintű törvényi szabályozás tartozik – ennek életbe léptetése viszont szintén kifejezetten a tagországok egyéni felelőssége.
· Akárhogyan is történne, abban biztosak lehetünk – zárta szavait a biztos –, hogy az EB illetékes hatóságai az európai direktívák betartására szigorúan oda fognak figyelni.
A verespataki bányaberuházáson túlmenően Janez Potočnik arra hívta fel a figyelmet, hogy a tagországoknak nagyobb figyelmet kellene szentelniük a már létező – kibányászott és technológiai – hulladékokban fellelhető színesfémek újrahasznosítására. Példa gyanánt a kiselejtezett mobiltelefonokat említette, melyek minden negyven darabjából egy-egy gramm mennyiségű arany nyerhető vissza.
A várhatóan tovább gyűrűző és komoly indulatokat gerjesztő verespataki bányaügy következő fontos állomásának az EP Petíciós Bizottsága küldöttségének 2011. november végén esedékes romániai látogatása számít. A továbbiakra nézve annak lehetősége is felvetődik, hogy jövő év elején a környezetvédők egyre erősödő tábora a polgári kezdeményezés eszközének igénybevételével próbálja elérni a ciánalapú bányászat betiltását.
Strasbourg, 2011. október 25.
hírek
2025. március 12. szerda
Nemzetközi politikai erők a székelyek önrendelkezési küzdelme mellett
2025. március 11. kedd
In memoriam Chrudinák Alajos
2025. március 10. hétfő
„Éljen a székely szabadság!”
2025. február 25. kedd
Ma is a kommunizmus átkos örökségével viaskodunk
2025. február 24. hétfő
Csángó Bál volt a fővárosban
2025. február 24. hétfő
Évértékelőt tartottak Budapesten
2025. február 11. kedd
Az európai emberjogi bírósághoz fordul a román–magyar szolidaritási egyesület
2025. február 5. szerda
Könyv Trumpországról – váradi bemutató
2025. február 2. vasárnap
Beiktatták az Erdélyi Református Egyházkerület új püspökét
2025. január 25. szombat
IGEHIRDETÉS – Szepsi, 2025. január 19.