Megnyitó beszédében Tőkés László erdélyi képviselő a tibeti nép iránti szolidaritás szellemében köszöntötte a vendégeket és a közönséget. Felidézte, hogy Tibet ügyében az EP legutóbb 2016 decemberében fogadott el határozatot sürgősségi eljárásban, melyben a kínai kommunista hatóságok által a tibetiek és az ujgurok ellen elkövetett jogsértéseket tárgyalta, nevezetesen a Larung Gar buddhista kolostorközpont módszeres lerombolásának, valamint Ilham Tohti ujgur jogvédő harcosnak az eseteit. „Mai rendezvényünk az emberi jogok iránti elkötelezettségünket, ebben a szellemben pedig a kínai kommunista elnyomás alatt szenvedő kisebbségek iránti kiállásunkat tükrözi” – mondotta. „Református lelkipásztorként alkalmam volt megtapasztalni, hogy mit jelent a kínai kommunista modell, ugyanis közismert, hogy a Ceaușescu román diktátorházaspár kisebbségi, vallási és társadalompolitikájára meghatározó befolyást gyakorolt Mao Ce-tung ún. kulturális forradalma. Évtizedek után kísérteties érzés viszontlátnom-hallanom egy letűntnek hitt korszak régi-új módszereinek a kínai társadalomban való továbbélését” – fogalmazott Tőkés László.

A „világ tetejeként” is ismert nagy ázsiai régiót, Tibetet 1950-ben annektálta a Kínai Népköztársaság, nagy részét később egy névlegesen autonóm tartományba szervezve. Az ötvenes években a tibeti nép fegyveres harcot is folytatott az önrendelkezésért, ám 1959-ben vezetőik indiai emigrációba kényszerültek, élükön a dalai lámával.