2009. december 18. péntek

Temesvár rehabilitálása

Tőkés László püspök, EP-képviselő Toró T. Tiborral, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) ügyvezető elnökével közösen 2009. december 18-án sajtótájékoztatót tartott Temesváron, a Református Templompalota Újvárossy Ernő Gyülekezeti Termében.

Toró T. Tibor a temesvári emlékhét főszervezőjeként rövid mérleget vont az eddigi eseményekről. A legláthatóbb jelei a 20. évfordulónak a Tőkés László által kapott díjak sorozata – fogalmazott Toró, majd kronológiai sorrendben felsorolta ezeket: Truman-Reagan Szabadságérem, amelyet az Amerikai Egyesült Államok Szenátusa által alapított a Forradalom Áldozatinak Emlékhelye Alapítvány adott át Washingtonban 2009. június 16-án. A forradalmi emlékév következő elismerése a magyarországi Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat által novemberben átadott Bocskai-díj volt. A forradalom kezdeteként is nyilvántartott napon, december 15-én adta át a temesvári Operában szervezett Gálaesten Eckstein-Kovács Péter elnöki tanácsos a Traian Băsescu román államfő által adományozott Románia Csillaga Érdemrendet. December 16-án az Európai Néppárt ünnepi ülésén Joseph Daul frakcióvezető Tőkés László EP-képviselőt a Robert Schuman-díjjal tüntette ki. Végezetül, 2009. december 17-én, a budapesti Terror Házában Tőkés László Gabriel Andreescuval közösen vehette át a XXI. Szazadi Intézet idén alapított Petőfi-díját a közép-európai népek szabadságáért.

Toró T. Tibor a sajtó képviselőivel ismertette Traian Băsescu elnöki dekrétumát, amelyben az érdemrend indoklásaként az államelnök a temesvári események 20. évfordulóján kifejezi kiemelt elismerését Tőkés László 1989-ben tanúsított bátorságáért és méltóságáért, és azért, hogy személyes példájával elindította a román nép történelmi forradalmát a kommunista diktatúra ellen.

Tőkés László a sajtótájékoztató helyszínéhez kapcsolódva elmondta: megszentelt helyen állunk most, az első mártírról, Újvárossy Ernőről elnevezett gyülekezeti teremben. Újvárossy Ernő volt az, emlékeztetett a püspök, aki a bő két évtizeddel ezelőtti felújítási munkálatokat vezette. Idézte a Románia Csillaga érdemrenden olvasható jelmondatot: „In fide salus” – „Hitben a szabadulás” – tökéletesen leírja a temesvári népfölkelés lényegét.

Az egyházaknak fontos szerepe van a társadalom életében, jelentette ki Tőkés László, és utalt a bukaresti amerikai nagykövet, Mark Gitenstein nemrégiben tett megállapítására, amelyben Martin Luther King küzdelmével és példájával vetette össze a temesvári eseményeket. Az egyház nem viszonyulhat közömbösen a társadalmi valósághoz, nem mehet el szó nélkül a közélet megannyi történése mellett – erkölcsi alapon állva, Isten útmutatását követve igenis részt kell vennie a a mindennapi életünket meghatározó eseményekben és döntésekben.

Mint ahogyan történt Temesváron, 1989-ben is.

A 20. évfordulón a legnagyobb meglepetést a Románia Csillaga Érdemrend jelentette – mondta az egykori temesvári lelkipásztor, hiszen az a mindenkori kormányok radikális attidűdváltását jelzi. Az elmúlt húsz évben elfeledték, háttérbe szorították, legutóbb már el sem ismerték el Temesvár, a temesvári gyülekezet, személyesen az ő, illetve a temesvári lakosság szerepét a forradalom kirobbantásában. Lassan már ott tartottunk, hogy még a tényeket is meghamisították, előbb a kezdődátumot tolták mind hátrébb, később „kifelejtődött” a Mária-téri demonstráció, és ez egészen odáig fajult, hogy a brüsszeli emléknaptárban már csak Ceauşescu kivégzése és Bukarest szerepelt.

Ez a kitüntetés viszont azt jelenti, hívta fel a figyelmet Tőkés László: a román politikum nagyobb része végre elismeri Temesvár kezdeményező szerepét, az országos média kitüntető figyelme pedig mindezt a köztudat részévé tette.

Természetesen a kitüntetések és díjak személyesen is örömet okoznak, jelentette ki az erdélyi magyarok európai képviselője, de ami ennél sokkal fontosabb, megállapítható: sikerült rehabilitálni Temesvár szerepét, a temesvári forradalmat. Efölötti örömének adott hangot a Temesvár Társaság elnöke, Florian Mihalcea is a püspökhöz írt levelében, amelyben többek között a temesvári hős megállapítja: sikerült Európát is idehozni Temesvárra, a megemlékezés európai szintűvé válása egyben azt is jelentette, hogy Európa figyelmét végre sikerült ráirányítani Temesvár szerepére.

Mára közhelyszerű megállapítássá vált, idézte Tőkés, hogy a temesvári forradalmat „ellopták”. Rögtön a kilencvenes évek elején a posztkommunista kormányzatok rejtett ellenforradalmat indítottak, legfájóbb példája ennek az 1990-es, marosvásárhelyi Fekete Március. A volt nómenklatúra által irányított szégyenteljes események azt a célt szolgálták, hogy hátbatámadják a forradalmat, és az 1989-es eszméket. Mert Temesvár szellemének erkölcsi alapzata a szolidaritásban állt. Az volt a csoda, hogy románok, magyarok, németek, szerbek, vallási felekezetre való tekintet nélkül egyként kiálltak mellette, mint ahogyan később Temesvár mellett álltak ki más városok. Ezt a szolidaritást próbálták megsemmisíteni a posztkommunisták– és ez ellen hatott és hat a húsz éven keresztül minden évben rendszeresen megtartott temesvári ökumenikus istentisztelet.

Tőkés László az idei emlékév legnagyobb eredményének azt tartja, hogy a 20. évfordulón újrakezdődött a rendszerváltás, újra életre kelt „Temesvár szelleme”. Talán elmondható, hogy románok és magyarok ismét a barikád ugyanazon oldalán állnak. A Petőfi-díj a közép-európai népek szabadságáért, amelyet Gabriel Andreescuval együtt kapott meg, ezt jelzi. De beszédes a díjadó személye is: Petőfi Sándor a világszabadságért adta életét – mert a szabadság nem választhatja el a népeket, az igazi szabadság egyesíti azokat, jelentette ki a temesvári hős.

Elmondható, hogy ez volt az 1848-as forradalom tragédiája is: a divide et impera, az oszd meg és uralkodj elve mentén szembefordították a népeket, akik pedig a szabadságért küzdöttek.

Tőkés kiemelte: a volt és jelenlegi államfők, vezető politikusok üzenetei – Sólyom László, a Magyar Köztársaság elnöke, Lech Walesa Nobel Béke-díjas volt lengyel államfő, Barack Obama, az Amerikai Egyesült Államok jelenlegi elnöke, James Baker volt amerikai külügyminiszter, Emil Constantinescu, Románia volt elnöke, Orbán Viktor volt magyar miniszterelnök, Marcus Meckel, az NDK egykori külügyminisztere, Jerzy Buzek, az Európai Parlament elnöke, Joseph Daul, az Európai Néppárt frakcióvezetője, Bajnai Gordon jelenlegi magyar kormányfő küldtek üzenetet, vagy személyesen tolmácsolták ünnepi gondolataikat különböző helyszíneken – közvetve vagy közvetlenül nemzetközi szinten is rehabilitálták Temesvár szellemét és Temesvár szerepét.

Az EP-képviselő zárásképp utalt a december 15-én közzétett politikai nyilatkozatára, amelyben a kommunizmus bűneit kivizsgáló nemzetközi büntetőjogi rendszer kialakítását kéri az Európai Uniótól, a „nürbergi per” mintájára egy „temesvári perben”, és örömmel üdvözölte az Európai Néppárt bonni kongresszusán elfogadott, a kommunista jelképek használata ellen tiltakozó határozatát, valamint emlékeztetett az Európai Parlament kommunizmust elítélő határozatára, illetve a legutóbb Kínát emberjogi szempontból elmarasztaló EP-határozatra (mindkét határozat egyik kezdeményezője Tőkés László volt). Mert nem csak a kommunizmus öröksége ellen kell továbbra is küzdenünk, zárta sajtótájékoztatóját az EMNT elnöke, hanem a jelenleg is élő kommunizmus ellen is határozottan fel kell lépnünk. A világ népességeinek nagy része ma is diktatúrában él, emlékeztetett, épp ezért a diktatúra milyenségétől függetlenül tovább kell folytatni „Temesvár szellemében” a harcot. Ezért díjait a temesvári áldozatok emlékének és a még élő hősöknek ajánlotta a püspök.

Végezetül egy konkrét ügy kapcsán emelte fel a szavát: Tóásó Előd szovátai születésű, magyar-román állampolgár még ma is a bolíviai börtönben sínylődik, hatályos bírósági ítélet nélkül. A nemrég újraválasztott Evo Morales diktátor által „megrendezett” mészárlás magyar túlélőjéért is meg kell tennünk mindent, ami erőnkből kitelik – mondta Tőkés László.

Temesvár, 2009. december 18.