Tőkés László megemlékező beszédében előbb arra tért ki, hogy nemzetközi téren mennyire körülményes és nehézkes az ítélkezés a kommunizmus fölött, mivel mindmáig kettős mérce használatos a nácizmus és a kommunizmus megítélése tekintetében, holott ez utóbbi sokkal hosszabb ideig és sokkal több áldozatot követelve sújtotta Európa népeit, sőt a világ jelentős részén, több országban mindmáig tovább él és szedi áldozatait. „Nem kis elégtétellel és büszkeséggel gondolok vissza 2009 áprilisára, amikor is – hosszú vajúdás után – az Európai Parlament történelmi jelentőségűnek nevezhető határozatban mondott ítéletet a XX. század totalitárius önkényuralmi rendszerei, köztük a kommunista diktatúra fölött” – mondotta, majd hozzátette: „Mai megemlékezésünkön hasonló elégtétellel és büszkeséggel állapíthatjuk meg, hogy Magyarország élen járt ezen a téren, amikor is Európát jócskán megelőzve február 25-ét a kommunizmus áldozatainak emléknapjává nyilvánította, Európa élő lelkiismerete lévén ebben az ügyben.”

Erdélyi EP-képviselőnk a romániai magyarság múltjáról és jelenéről szólva rámutatott, hogy „Romániában még mindig várat magára az igazi és tényleges rendszerváltozás, s az erdélyi magyarok továbbra is egy alapvetően nacionálkommunista természetű, többségi nemzetállami politika foglyaiként és áldozataiként kénytelenek megharcolni szabadságukért, emberi és nemzeti jogaikért, közösségi önrendelkezésükért – a puszta túlélésért.” Ezért is jelentheti ki, hogy „Magyarország helyzete számunkra már-már irigylésre méltó, hiszen meggyőződésem szerint itt már 2010-ben sikerült végérvényesen megszabadulni a kommunizmus visszahúzó örökségétől, és a soron következő választások minden bizonnyal visszafordíthatatlanná teszik a hosszan elnyúló demokratikus rendszerváltozás folyamatát”.

 Tőkés László azzal zárta beszédét, hogy a kommunizmus áldozatainak emléknapja méltó alkalom arra, hogy köszönetet mondjon mindazért, amit a nemzeti összetartozás és a határok fölötti nemzetegyesítés politikájának keretében Magyarország megtett és megtesz a határon túli magyarságért. Külön is méltatta azt a kitartó testvéri szolidaritást, amit Budafok-Tétény – ez a „kisváros a nagyvárosban” – Erdély, Székelyföld és Partium iránt mindenkor tanúsított.

A továbbiakban a meghívott közméltóságok alkalmi beszédei hangzottak el, majd átadták a Hazáért Érdemkereszt kitüntetést Németh Zsolt országgyűlési képviselőnek. A megemlékezés, amelyen közreműködött Györffy Gergely hegedűművész, koszorúzással zárult a Városház téri 56-os emlékműnél, melyen részt vettek a díszvendégek, az önkormányzati vezetők, több kerületi állami, egyházi és civil szervezet képviselői, valamint a politikai pártok kerületi képviselői.