»
Az erőszakos áttelepítések alattomos célja a balti országok társadalmi, katonai, politikai és szellemi megsemmisítése volt. 2006-ban a három frissen csatlakozott uniós állam képviselőinek kezdeményezésére a Parlament az áldozatok tiszteletére emléktáblát állított.
2017. június 15. csütörtök
Megemlékezés a balti népek 1941-béli szovjet deportálásáról
Szerdán az Európai Parlament strasbourgi székhelyén a balti országokból történő tömeges deportálásokról tartottak megemlékezést az esemény emlékét megörökítő emléktáblánál. 1941. június 14-vel kezdődően a sztálini hatalom Észtországból, Lettországból és Litvániából mintegy125 ezer embert deportált a távoli Szibériába.
Az erőszakos áttelepítések alattomos célja a balti országok társadalmi, katonai, politikai és szellemi megsemmisítése volt. 2006-ban a három frissen csatlakozott uniós állam képviselőinek kezdeményezésére a Parlament az áldozatok tiszteletére emléktáblát állított.
Tunne Kelam észt néppárti képviselő megnyitóbeszédében felelevenítette, hogy a Szovjetunió 1940 júniusában szállta meg országát, majd egy évvel később ezen a napon kezdődtek el a deportálások. Az elhurcoltaknak fele része meghalt, és sohasem térhetett haza. „Ma Észtország – az én hazám – ismét szabad. Az Európai Uniónak a szabadság, a demokrácia és a jogállamiság szellemében erkölcsi kötelessége megemlékezni az áldozatokról, annak érdekében, hogy hasonló tragédiák soha többé ne fordulhassanak elő” – mondotta az egykori antikommunista szabadságharcos.
Antonio Tajani, az EP-elnöke, valamint Manfred Weber néppárti frakcióelnök elismerésüket fejezték ki a balti államok iránt a szabadság melletti kiállásukért, mely által maguk is hozzájárultak ahhoz, hogy ma az Unió szabad és független államok közössége legyen. „Meg kell emlékeznünk a totalitárius rendszerek által elkövetett múltbéli bűnökről, azért, hogy gyermekeink és unokáink szabadságban, békében és reménységben éljenek” – mondta a parlament elnöke.
A továbbiakban több európai képviselő szólalt fel a tragikus esemény és az áldozatok emlékére és tiszteletére. Tőkés László erdélyi képviselő a kommunista diktatúra elnyomottjainak sorsközösségében fejezte ki szolidaritását a szovjet birodalom által bekebelezett balti népek iránt, az elnyomott magyarság sorsát állítva párhuzamba a baltiak sanyarú történelmével.
Sandra Kalniete lettországi képviselő maga is Szibériában született, ahová családját kitelepítették. Saját élettapasztalatából kiindulva tett bizonyságot a békét és a népek közösségét megtestesítő, egységes Európa mellett.
Végezetre a három balti ország európai képviselői helyezték el az emlékezés virágait az emléktáblánál.
(Tőkés László nyilatkozata a Dokumentumok rovatban található.)
(Tőkés László nyilatkozata a Dokumentumok rovatban található.)
hírek
2025. április 18. péntek
Húsvéti üdvözlet
2025. április 14. hétfő
A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) XXXV. Közgyűlése – Beregszász, 2025. április 12.
2025. április 9. szerda
ÖSSZETARTOZÁS ÉS KIREKESZTÉS
2025. március 29. szombat
Köszöntőbeszéd az Erdélyi Magyar Szövetség Küldöttgyűlésén
2025. március 29. szombat
Marosvásárhely „fekete márciusa”
2025. március 27. csütörtök
NYILATKOZAT – Harmincöt évvel a marosvásárhelyi fekete március után
2025. március 23. vasárnap
Tisztújítás volt az EMSZ-ben
2025. március 23. vasárnap
Kriza János-emlékév
2025. március 23. vasárnap
Hogyan tovább, erdélyi autonómia? – Számbavétel és kiútkeresés
2025. március 22. szombat
Tőkés Lászlót újraválasztották az EMNT elnökének