MÁÉRT: A magyarság ereje a történelemből és az összetartozásból fakad

Plenáris ülést tartott október 16-án a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) a budapesti Várkert Bazárban. Az 1999-ben létrejött MÁÉRT a határon túli magyar közképviseletek és a magyarországi politikai erők konzultatív, ugyanakkor intézményes keretek között működő, évente egyszer Budapesten plenáris ülést tartó szervezete. A tegnapi tanácskozáson meghívottként ott volt Tőkés László püspök, az Erdélyi Magyar Nemzxeti Tanács elnöke is.

A plenáris ülés elején felszólalt Orbán Viktor magyar miniszterelnök, aki egyórás beszédében nemzetpolitkai, kül- és belpolitikai, gazdaság- és geopoltikai kérdésekre egyaránt kitért. Az ülés végén egyhangúlag fogadták el a részvevők a XXIII. MÁRT zárónyilatkozatát, erről sajtótájékoztatón számolt be Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes és Nacsa Lőrinc államtitkár.

Elhangzott: „2010 óta minden magyar közösséget elértünk, nemcsak a Kárpát-medencében, hanem a nagyvilágban is, valamilyen programunkkal, valamilyen támogatásunkkal. Minden magyarlakta települést elértünk valamilyen programunkkal, támogatásunkkal a Kárpát-medenceiben, és minden kárpát-medencei magyar ember elértünk valamilyen programunkkal vagy támogatásunkkal.”

2010 óta, mióta az ő felelősségi területe a nemzetpolitika, 10 ezer beruházást hajtottak végre külhonban. 6.500 magyar intézmény és szervezet működéséhez járultak hozzá – mondta Semjén Zsolt. A MÁÉRT évente száz nemzeti jelentőségű intézményt támogat, hogy finanszírozásuk kiszámítható legyen. „Örömmel jelentettem, hogy csak külhonban 700 óvodát és bölcsődét újítottunk föl, és több mint 150 vadonatúj bölcsődét és óvodát építettük. Az egész Kárpát-medencében 4000 templomot tataroztunk, és 200 újat építettük" – tette hozzá.

Semjén Zsolt a magyar nemzetpolitika nagy teljesítményének nevezte, hogy 230 ezer külhoni magyar gyermek jár magyar iskolába. „A Határtalanul program keretében minden magyar iskolába járó gyerek járt egyszer, intézményes formában, tanulmányi kiránduláson a határokon túl. Összeszámoltam, összesen 10 ezer tanulmányi kirándulást finanszíroztunk, aminek keretében 600 ezer gyerek jutott el intézményes formában külhoni magyar közösségbe” – mondta a tárca nélküli miniszter, hozzátéve: 12 ezer határon túli pedagógussal, 200 egészségügyi szakemberrel, 200 újságíróval állnak hálózatszerű kapcsolatban, illetve 3000 vállalkozóval. Szintúgy támogatták a diaszpórában élők hétvégi iskolai tanárainak akkreditált képzését Magyarországon.

Ami a határon túlra irányuló családi támogatásokat illeti, Semjén elmondta, 2010 óta 70 ezren igényeltek anyasági támogatást, és ugyanennyien babakötvényt.

Az egyik legnagyobb innováció a gazdaságfejlesztés terén volt. „Mert szép dolog, hogyha az előzőek alapján az adott hülhonban élő magyar meg tudja őrizni az identitását, de hogyha nem tud megélni a szülőföldjét, akkor el fog vándorolni onnan, és ez a terület kiürül. Ezért tehát örömmel jelentem, hogy összességében 250 milliárd forintot fordítottunk gazdaságfejlesztésnek hülhonban, ami azt jelenti, hogy 62 ezer nyertes pályázat volt” – mondta. Ez az összeg azonban megtérül. Semjén szerint „minden egyes forint, amit befektettünk külhonban, az az adott nemzetrésznél két forint növekedést eredményez. És a magyar gazdasága is visszahat, mert ez végeredményben egy magyar gazdasági expanzió, és minden egyes külhonban befektetett forint 50 fillér növekedést eredményez a magyarországi gazdaság tekintetében is. Tehát ez egy abszolút értelmes gazdasági expanziót jelent az egész magyar gazdaság számára.”

A miniszterelnök-helyettes tájékoztatása szerint 1,2 millió külhoni magyar vette fel a magyar állampolgárságot. „Aki magyar állampolgár akart lenni, az a magyar állampolgár lehetett. És összességében pedig azt tudom mondani önöknek, hogy mi a keretet és a vásznat adjuk, de a festményt a külhoni magyarság festi” – tette hozzá.

A továbbiakban hangsúlyozta, a MÁÉRT minden részvevője, beleértve az ellenzéki pártokat is, elutasítja azokat a politikai törekvéseket, amelyek meg akarják vonni a szavazati jogot a külhoni magyarságtól. „Nem gondoltam volna, hogy 2004. december 5. évek a nemzetáruló jellege még egyszer elterjed Magyarországon, de sajnos, van még olyan politikai párt, amelyik zászlajára tűzte, hogy elvegye a szavazati jogot a határon túli magyarságtól” – tette hozzá. (Az már a sajtóbeszémolókból derült ki, hogy a magyarországi parlamenti pártok közül a Demokratikus Koalíció, a Mooemntum és a Párbeszéd nem vett részt az idei plenáris ülésen.)

Szintúgy egyetértés mutatkozott a Brenzovics László kárpátaljai magyar vezető melletti kiállásban, az Ukrajnában ellene folyó koncepciós eljárás miatt, illetve szintén elítélték azokat az ukrán próbálkozásokat, hogy a legitim, választói támogatással bíró KMKSZ helyett kamuszervezeteket ültetnek a magyarok képviselőiként állami tesületekbe.

Nacsa Lőrinc nemzetpolitikáért felelős államtitkár elmondta, nemzetpolitikai törekvéseik arra irányulnak, hogy a nemzeti összetartozás élménye egy természetes érzés legyen. „Az elmúlt 15 évben a nemzetpolitikának az egyik legnagyobb sikere, hogy elértük azt, hogy Magyarországon ez az érzés már a mindennapok része. És igen, vannak politikai pártok, akik ez ellen dolgoznak. Igen, vannak politikai erők, amelyek ezt nem tartják, fontosnak. De a magyar közösségi jelentős része azt gondolja, hogy egy a nemzet, és az állam határai nem azonosak a nemzet határaival” – fogalmazott az államtitkár, hozzátéve: olyan Magyarországot építünk, amely felelősséget tud viselni a kisebbségben és a diaszpórában élő magyarokért.

„Mi nem egy brüsszeli nemzetpolitikát szeretnénk, amely a Minority Safe Pack-et vagy egyéb kezdeményezéseket a sarokba söpört és kidobott a kukába. Mi a szuverenista nemzetpolitikát szeretnénk a jövőben is folytatni. Ez is lesz a tétje a jövő évi választásoknak” – zárta szavait az államtitkár.