Tudnivaló, hogy az Európai Parlament már jóideje és ismételten azon elvárásának adott hangot, hogy a Külügyi Szolgálat az eddiginél nagyobb figyelmet szenteljen a vallásszabadság kérdésének, különös tekintettel a világszerte felerősödött, elsősorban is a keresztények ellen irányuló vallásüldözésekre. Az emberi jogok és a demokrácia – tavalyi – helyzetéről szóló, nemrégen elfogadott EP-Jelentés tételes módon is szorgalmazta az EKSZ vallás- és lelkiismereti szabadságra vonatkozó iránymutató dokumentumának az elkészítését.

   A DROI-bizottság mai ülésén Charles-Michel Geurts, az EKSZ illetékes emberi jogi szakosztályának a helyettes vezetője ismertette a dokumentumtervezetet. Előterjesztésében rámutatott, hogy az EU felfogása szerint a vallás- és lelkiismereti szabadság az emberi jogok fogalomkörébe tartozik, és azoknak egy sajátos alesetét képezi. Az Unió mindenütt és mindenkinek a lelkiismereti és vallási szabadságát egyaránt védelmezi, anélkül, hogy részrehajló volna egyik vagy másik vallás és felfogás iránt. Ennek értelmében az Iránymutató politikai eszköz kíván lenni a vallási diszkriminációt szenvedő emberek védelmében, valamint a vallási és lelkiismereti természetű konfliktusok megoldása érdekében.

   Hozzászólásában Tőkés László, az emberi jogi bizottság tagja felidézte azokat az időket, amikor még a kelet-közép-európai, volt kommunista országokban – ezenképpen Ceauşescu Romániájában is – intézményes elnyomás sújtotta az egyházakat, illetve a vallásos embereket. Ennek kapcsán fontosnak ítélte, hogy saját hitelessége érdekében az EU tagországain belül is következetesen kiálljon a lelkiismereti és vallásszabadság mellett. Utalva a legutóbbi, pakisztáni keresztyének elleni terror-cselekményekre, az európai képviselő azt javasolta, hogy a Külügyi Szolgálat önálló kategóriaként kezelje a keresztény-ellenességet, mivel a világban előforduló vallásüldözéseknek mintegy a háromnegyed részét a keresztények elleni erőszakos cselekmények teszik ki. Hasonlóképpen javasolta, hogy az Unió külön is legyen tekintettel a még létező kommunista országokban – köztük Kínában, Észak-Koreában és Kubában – érvényben lévő, hivatalos állampolitikai rangon álló ideológiai ateizmusra, mely „törvényes” alapon diszkriminálja az egyházakat és a hívő embereket.

   A Külügyi Szolgálat dokumentum-tervezetének előkészítését politikai, polgári és egyházi konzultációk egész sorozata előzte meg. Az Unió tagországai szintén kivették a részüket belőle. A tervezet további megvitatása és módosítása nyomán az Iránymutatót április második felében fogják véglegesíteni és elfogadni az Európai Tanácsban. Az ügy fontosságára való tekintettel, az emberi jogi bizottság önálló jelentés készítését irányozta elő a dokumentum tárgyában.