Jelentés az EU és Moldova társulásáról

Az Európai Parlament 2014. november 12-13-i, brüsszeli miniplenáris ülésén – egyebek mellett – a Moldovai Köztársaság ügye szerepelt napirenden. A csütörtök délelőtti vitát követően a Parlament nagy szótöbbséggel megszavazta az Európai Unió és a Moldovai Köztársaság közötti társulási megállapodás megkötéséről szóló jelentéstervezetet.

Amint az közismert, az Unió és Moldova közötti társulási és szabadkereskedelmi megállapodást idén júniusban írták alá Brüsszelben. Ezt követően az Európai Parlament Külügyi Bizottsága (AFET) külön jelentéstervezetben foglalkozott az egyezménnyel, teljes támogatásáról biztosítva a volt szovjet tagállam felzárkózását. A dokumentum hangsúlyozza, hogy a megállapodás aláírása és ratifikálása nem tekinthető önmagában való célnak, hanem egy szélesebb folyamat részét képezi. Tekintettel arra, hogy az Ukrajnát sújtó jelenlegi válság az EU és Moldova közötti kapcsolatokra is kihat, a dokumentum megszavazása különleges jelentőséggel bír mindkét fél számára, és jelentős előrelépésnek számít a kétoldalú kapcsolatok erősítése és elmélyítése terén.

Tőkés László, a Fidesz–KDNP erdélyi képviselője több módosító indítványt nyújtott be az AFET jelentéstervezetéhez, melynek jelentéstévője Petras Austrevicius lett néppárti képviselő volt. Képviselőnk indítványaiban sürgette az Európai Bizottságot, hogy nyújtson segítséget a moldovai kormányzati szerveknek az emberi jogi sérelmek kezelésében, valamint hogy szorosan működjön együtt a civil társadalommal az emberi jogok védelmében. A kormány viszonylatában viszont azt szorgalmazta, hogy a kisebbségi jogok védelmében nyújtson jogi garanciákat, továbbá valamennyi kisebbségi közösséggel folytasson intézményes párbeszédet. A posztszovjet térségben uralkodó jelenlegi viszonyokra, valamint a fenyegető ukrajnai válság kihatásaira való tekintettel erdélyi képviselőnk a lehető legkonkrétabb formában igyekezett a szövegtervezetbe beiktatni a fennálló problémákat – köztük is mindenekelőtt a Dnyeszter-menti elnyomott románok, valamint az önállósodásra törekvő gagauzok és a moldovai orosz, ukrán és bolgár kisebbségek ügyét, annak tudatában, hogy az orosz posztkommunista birodalmi befolyás céljai elérésére előszeretettel használja fel az „etnikai kártyát”. Az EP-jelentésekre jellemző kompromisszumkereső minimalizmus és általánosságokra szorítkozó problémakerülés azonban a szövegből rendre kigyomlálta a konkrét megnevezéseket, illetve módosításokat – úgyhogy ezen vonatkozások megfogalmazására végül is csak a jelentés napirendi vitájában nyílott lehetőség.

Megemlékezve a 75 évvel ezelőtti Molotov-Ribbentrop-paktum gyászos következményeiről, valamint a berlini falnak a totalitárius szovjet uralom végét jelző leomlásáról (1989), erdélyi képviselőnk az európai értékek közösségében és egységében jelölte meg a Moldovai Köztársaság és a kelet-közép-európai térség jövendőjének útját, ezen belül pedig az itt élő kisebbségi közösségek – románok, magyarok, oroszok, krími tatárok és gagauzok – helyzetének a távlati megoldását.

A vitában felszólaló román EP-képviselők természetszerűen Moldova román voltára helyezték a hangsúlyt, és a román testvéri szolidaritás szellemében biztosították támogatásukról a szovjet hatalmi befolyást megszenvedő szomszédos állam európai csatlakozását.

Michael Gahler néppárti árnyékjelentés-tévő annak a reményének adott kifejezést, hogy a 2014. november 30-i moldovai választások az Európa-barát politikai erők győzelmét fogják eredményezni.

Johannes Hahn csatlakozási biztos zárszavában külön is kitért a Dnyeszter-menti térség helyzete megoldásának és sajátos – autonóm – státusza biztosításának a fontosságára, és a Keleti Partnerség országai között kiemelt módon méltatta Moldova ez idáig elért eredményeit.

H o z z á s z ó l á s

a Moldovai Köztársaság európai integrációjára vonatkozó

állásfoglalási indítványhoz

Lengyelország 75 évvel ezelőtti szovjet inváziójára emlékezve történelmi tisztánlátással állapíthatjuk meg a totalitárius szovjet birodalom felelősségét a II. világháború kirobbantásában, az igájába hajtott népek és országok kegyetlen elnyomatásában és Európa végletes megosztásában.

A berlini fal 25 évvel ezelőtti lerombolása az ukrajnai válság tanulságaival együtt mementóként figyelmeztet és indít bennünket arra, hogy miképpen Ukrajna, azonképpen a Moldovai Köztársaság esetében is az európai egység és szolidaritás, a demokrácia, a jogállamiság, a nemzeti szuverenitás, az emberi és a kisebbségi kollektív jogok európai értékközösségében és egységében keressük jövendőnk útját.

A moldovai románok, oroszok és gagauzok, valamint az ukrajnai/kárpátaljai magyarok és a krími tatárok számára egyaránt az egyesült Európa jelentheti a megoldást.

Szavazzuk meg tehát a társulási megállapodást!

Brüsszel, 2014. november 13.

Tőkés László

EP-képviselő