Fordulat a már-már elfeledett Tóásó-ügyben

Tavaly novemberben a dél-amerikai ország, Bolívia diktátora, Evo Morales egy elcsalt választás után megbukott és elmenekült az országból. Azóta ideiglenes elnök vezeti az országot Jeanine Ánez személyében, aki a felsőház ellenzéki elnöke volt. 2020 májusára írták ki az új elnökválasztást, amelyen a jelenleg a baloldali argentin kormány védelmét élvező Morales nem is indulhat. A jelek szerint fordulat következett be az immár 11 éve tartó úgynevezett terroristaügyben is, amelynek magyar érintettjei is vannak.

2009 tavaszán a rendőrség rajtaütött egy bolíviai szállodában egy állítólagos terrorista csoporton, lelőve a magyar–horvát–bolíviai állampolgár Rózsa-Flores Eduardót, az erdélyi Magyarosi Árpádot és az ír Michael Dwyert. A román–magyar állampolgár Tóásó Elődöt és a horvát–bolíviai állampolgár Mario Tadicot bebörtönözték, és elindult egy hosszú és bonyolult eljárás szeparatizmus és Morales elleni merényletkísérlet vádjával, melynek során gyakorlatilag megsemmisítették a bolíviai ellenzéket. Sokan elmenekültek az országból, mások szintén börtönbe kerültek. Tóásó Tadiccsal együtt vizsgálati fogságban volt éveken keresztül, ugyanis az eljárást elhúzta a bolíviai hatóság, így akartak beismerő vallomást kicsikarni. Végül Tadic és Tóásó is vádalkut kötött, így szabadulhattak 2015-ben, hogy aztán a magyar Baptista Szeretetszolgálat segítségével kimeneküljenek az országból. Az ügy azonban nem zárult le, az utolsó két politikai elítélt csak Morales bukása után szabadult ki a börtönből.

Tőkés László erdélyi EP-képviselő először 2011. június 15-én terjesztette az Európai Parlament Emberi Jogi Bizottsága elé a Bolíviában megölt, illetve bezárt európaiak ügyét a Kínzás Áldozatai Támogatásának Nemzetközi Világnapja alkalmából tartott rendkívüli közmeghallgatáson. Mintegy két hónappal a két túlélő kiszabadulása után pedig EP-képviselőnk meghívására Tóásó Előd az Európai Parlamentben rendezett közmeghallgatáson számolhatott be dél-amerikai fogságáról és viszontagságairól. A 2015. június 29-i rendezvényen Lukács Csaba újságíró, aki a Baptista Szeretetszolgálat önkénteseként minden évben meglátogatta Tóásót, arra hívta fel a figyelmet, hogy az Európai Unió már csak a Bolíviának nyújtott jelentős pénzügyi támogatás fejében is joggal várhatja el az országtól a demokrácia szabályainak, az emberi jogoknak és az igazságszolgáltatás függetlenségének a betartását. Ha egy magyar gazdától az EU szigorúan számon kéri a szakmai feltételek betartását, miért nem teszi ebben az esetben ugyanezt például Bolíviával? – tette fel a jogos kérdést. A világnak meg kell tudnia, hogy ama bizonyos 2009. márciusi rajtaütés alkalmával Rózsa-Florest, Dwyert és Magyarosit a bolíviai kommandósok valójában egyszerűen kivégezték, majd a hotelben található helyszíni nyomokat szégyentelenül meghamisították. A tulajdonképpeni cél az volt, hogy a regnáló államfő elleni nemzetközi összeesküvés leleplezését mutassák be és „inszcenálják” a nyilvánosság előtt. Ennek felhasználásával utóbb a „bennszülött szocialista” Morales két választást is megnyert – mondta a fejleményeket éveken át követő publicista.

A 24 évesen meggyilkolt írországi fiatalember édesanyja, Caroline Dwyer is ott volt a brüsszeli közmeghallgatáson, ahol sírva követelte, hogy az elkövetők bíróság előtt feleljenek tetteikért. A gyászoló anya az akciót túlélő két áldozathoz hasonlóan nemzetközi független kivizsgálást követelt fia ügyében.

Tóásó Előd arról számolt be, hogy kiszabadulása után több száz beadványt írt különféle nemzetközi szervezeteknek, amelyek ügyének kezelését még a bolíviai ombudsman kivizsgálása és interpretációja nyomán is jogsértőnek minősítették. A nagyra duzzasztott „összeesküvési perben” Moralesék összesen 37 vádlottat, helyi ellenzékieket, üzletembereket és másokat vonultattak fel. Többüknek sikerült az országból kimenekülniük, de 22 embert sokáig börtönben vagy házi őrizetben tartottak. Tóásó fényképekkel és bizonyítékokkal támasztotta alá, hogy a letartóztatásuk után megkínozták és hamis tanúvallomásra akarták kényszeríteni őket.

Tőkés László EP-képviselő vázolta azokat a lépéseket, amelyeket ő és egyes néppárti képviselőtársai tettek az európai fórumokon ez ügyben, már akkor, 2015-ben leszögezve: mind az ENSZ-nek, mind az EU-nak el kell követnie mindent a bolíviai emberiségellenes bűncselekmények feltárása és az igazságszolgáltatás, valamint az áldozatok rehabilitálása érdekében.

Aznap este a brüsszeli Magyar Házban is tartottak nyilvános fórumot, ahol az érdeklődők kötetlen formában ismerkedhettek meg az ominózus bolíviai történet újabb részleteivel.

Öt évnek kellett eltelnie, hogy végre fordulat történjen Tóásóék ügyében: a bolíviai belügyminisztérium nemrég visszavonta az eredeti feljelentést, és az állam elismerte, hogy a 2009-es Santa Cruz-i szállodai rajtaütés egy megrendezett titkosszolgálat akció volt, a tizenegy éve tartó eljárás pedig egy politikai justizmord, amelyben embereket hurcoltak meg. Az ügy nyilvánvaló csalásai miatt a bolíviai ügyészség nyomozást kezdeményezett többek között Evo Morales volt elnök és Álvaro García Linera volt elnökhelyettes ellen, emberiség elleni bűncselekmények, népirtás, bűnszervezet megszervezése és emberrablás miatt. Morales elmenekülése és az átmeneti kormány megalakulása után egyébként több külföldre menekült ellenzéki politikus (akik vádlottak voltak a terroristaügyben) hazatért az országba.

Sajtóinformációk szerint utolsó szakaszába érkezett az a nemzetközi per is, melyet Tóásó Előd és társai kezdeményeztek Bolívia ellen az emberi jogaik megsértése miatt. Az Amerika-közi Emberi Jogi Bíróság hamarosan felszólítja az államot, hogy egyezzenek meg a kártérítésről, és ha ez nem történik meg, a bíróság dönti el, mennyit köteles a latin-amerikai ország fizetni a felpereseknek.