2026. november 16. hétfő
Send this article Print this article

Erdély nagy fejedelmére emlékezve

Csupán kéttucatnyian jelentek meg november 15-én, vasárnap délben a nagyváradi Petőfi parkba hirdetett megemlékezésen és koszorúzáson, Bethlen Gábor monumentális szobránál. Az alkalmat az adta, hogy az erdélyi fejedelem 1629-ben ezen a napon halt meg Gyulafehérváron, s bár nem sikerült dokumentálni, a legenda és a közemlékezet szerint szintén ezen a napon született, mégpedig 1580-ban a Hunyad vármegyei Marosillyén.



A szobornál Nagy József Barna, a Magyar Polgári Egyesület elnöke köszöntötte a megjelenteket, és röviden ismertette az évforduló történelmi jelentőségét és a 2003-as szoborállítás viszontagságos körülményeit. Ezt követően ünnepi emlékbeszédre kérte fel Tőkés László püspököt, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnökét, aki a szoborállítást kezdeményező Királyhágómelléki Református Egyházkerület elöljárója volt annak idején. A rendezvényen részt vett Okos Márton kalotaszegi származású budapesti kisebbségvédő, közíró, fotóművész, a Báthory–Bem Hagyományőrző Egyesület elnöke is. A püspök beszéde az alábbiakban olvasható:

 
Évfordulói megemlékezés

„Habent sua fata libelli” – „A könyveknek megvan a maguk sorsa”. Kós András Bethlen Gábor-szobráról hasonlóképpen elmondhatjuk, hogy megvan a maga sorsa.
1941-ben, Észak-Erdély Magyarországhoz való visszacsatolása nyomán a magyar kultuszkormányzat Hóman Bálint minisztersége idején rendelte meg Bethlen Gábor fejedelem egész alakos szobrát, amelyet azonban a mostoha háborús viszonyok miatt már nem lehetett felavatni a kolozsvári Farkas utcában.
Hatvankét év után, 2003-ben érkezett el a kellő pillanat, hogy a 89. évében járó mester jelenlétében végre testet öltsön és mostani helyére kerüljön a remekbe szabott műalkotás. A Varadinum ünnepség keretében, egyházi főméltóságaink, Kárpát-medencei vendégeink és Orbán Viktor miniszterelnök társaságában egyházaink és ünneplő városunk sokasága olyanképpen hódolt a Fejedelem előtt, mint kései alattvalói. A váradolaszi Lorántffy Zsuzsanna- és a nagyszalontai Bocskai István-szobrok sorában egyházkerületünk immár a harmadik nagy történelmi személyiségünk szobrával örvendeztette meg hívő népünket. Végtére a szoborállítás útjába állított bürokratikus nyelvi akadályok is elhárultak, hogy néhai jeles színművészünk, Medgyesfalvy Sándor feledhetetlen fellépésével öntudatunkban és hitünkben megerősödve, bátran kimondhassuk Gábor fejedelmünk bibliai hitvallását: „Ha Isten velünk, kicsoda ellenünk? Senki, bizonyára senki.”



A szobor történetéről áldott emlékezetű Bethlen Gábor fejedelem, választott magyar király történelmi személyiségére és történelemformáló szerepére rátérve a teljességre törekvés nélkül idézzük fel a következőket. Iktári Bethlen Farkas és szárhegyi Lázár Druzsina fia „kora ifjúságától kezdve magasabbra nézett, ékesszóló, merész, magabiztos, semmit lehetetlennek nem tartó ifjú volt” – írta róla udvari histórikusa, Bojti Veres Gáspár. Kemény János emlékirataiban ez olvasható: „mindkét császárokat in equilibrio – vagyis egyensúlyban – tartja vala”. Az Oszmán és a Habsburg birodalmak között egyensúlyozó fejedelemről a barátjának aligha mondható Pázmány Péter is elismeréssel szól, mint olyanról, aki a kicsiny Erdély elöljárójaként „a borotva élin táncol”.
Bethlen Gábor tizenéves korára árvaságra jutott. Életére nézve is beigazolódott az ige igazsága, hogy: „akik Istent szeretik, azoknak minden javukra van”. Kálvinista hitéhez méltón, életében 29-szer olvasta el a Bibliát.
Megpróbáltatásokkal teli ifjúkora megedzette és megerősítette. A rossz emlékű Báthory Zsigmond udvarában, majd a hírhedt Basta-korszak viszontagságaiban, ezután pedig Bocskai István rövid lélegzetű országlása idején és oldalán, valamint Báthory Gábor kalandori uralkodásának próbatételei között formálódott igazi államférfiúvá, készen Erdélyország felvirágoztatására. Ezen az úton végighaladva hozta el fejedelemsége Erdély aranykorát.
Ellentmondásoktól terhes hatalomra jutása erős ellenérzést váltott ki környezetéből és az ellenségei által személye ellen hangolt nemzetközi közvéleményből. Mai kifejezéssel élve az ellenséges propaganda „Mohamedán Gábornak”, „a törökök szolgájának”, „hitszegőnek”, „a keresztyénség ellenségének” állította be, vagyis kígyót-békát kiáltottak rá. Egy kivérzett fiatal országot örökölt, melyet fokozottan hátrányos geopolitikai helyzetében sikerült rövid egy évtized alatt talpra állítania, hogy a következő évtizedben, fejedelemsége második részében az egész magyarságért szólíthassa harcba és vezethesse csatába.
Reményik Sándor Erdély megszenvedett tudójaként kivételes érzékenységgel érzett reá a törökbarátság és a politikum ezer arca mögött rejtőző igaz emberre, nagy fejedelemre Az álorcás magyar című költeményben: „Ő lett az új, az álorcás magyar, / Ki váltogatott, száz álarc alatt / Híven hordozta s változatlanul / Örök-egy arcát, faját, Istenét. (…) Ő lett az új, álorcás magyar. / A kérdező: Ki látott engemet? / Az alkudozva is félelmes úr, / A hajlongva is töretlen gerinc.” Igen, Ő az az „álorcás magyar”, akinek politikai credóját a Reményikéhez hasonló ráérzéssel Móricz Zsigmond ekképpen fogalmazta meg: „Nem mindent lehet megtenni, amit kell, de mindent meg kell tenni, amit lehet.”



Bethlen Gábor alig több mint másfél évtizednyi uralkodása idejéből különösképpen emlékezetre méltó, hogy bőséget teremtetett az országban, elismerte és megszilárdította Erdély önállóságát, távol tartotta földjétől a háborút, fenntartotta és elmélyítette a népei és vallásai/felekezetei közötti toleranciát, kiengesztelte a szász univerzitást, a maga oldalára állította a szabadságában megerősített székelységet és a hadra fogható szabad hajdúkat, felkarolta a reformata egyházat és támogatásában részesítette a többi – köztük a román ortodox – egyházat, pártfogolta a tudományokat és a művészetet, Gyulafehérváron pedig megalapította az Akadémiát.
A harmincéves háborúhoz (1618–1648) csatlakozva, sikeresen vette fel a harcot a Habsburgokkal, a nikolsburgi (1621), a bécsi (1624) és a pozsonyi békeegyezmények (1626) által megvédve Erdély állami önállóságát és biztosítva a tordai vallásbéke (1568) által kivívott, majd a Bocskai-féle szabadságharcot lezáró bécsi békében (1606) szavatolt vallásszabadságot. Kellő erő és a kedvező viszonyok hiányában elsődleges célját, Erdély és a királyi Magyarország saját fennhatósága alatti egyesítését nem lehetett képes megvalósítani. Mindazáltal a fejedelmi Erdélyország meghatározó történelmi szerepet játszott a magyar államiság folytonosságának megtartásában. Nem valószínű, hogy Bethlen Gábor, valamint nagyérdemű uralkodó elődei és utódai nélkül ma még létezne a magyar haza, és mi összegyülekezhettünk volna nagyváradi szobra megszentelt helyén.
Ennek tudatában és ez iránti hálaadással hajtsunk térdet, fejet születésének 446. és holtának 397. évfordulóján méltóságteljes szoboralakja előtt, és hűséges magyarként fogadjuk meg, hogy százados örökségét nem hagyjuk veszendőbe menni.
Így legyen!

Tőkés László

Elhangzott Nagyváradon, 2026. november 15-én. 

hírek

2026. november 16. hétfő
Erdély nagy fejedelmére emlékezve

2026. november 11. szerda
Értesítés

2026. november 10. kedd
Visszapillantás – A hitében és nyelvében élő erős nemzet nem ismer megalkuvást

2026. november 9. hétfő
Búcsú Mátyás Sándortól

2026. november 9. hétfő
Véső Ágoston festőművész kitüntetése

2026. október 24. szombat
Ötvenhatos megemlékezés volt Nagyváradon

2026. október 22. csütörtök
Kettős évforduló Csömörön

2026. október 20. kedd
Az autonómia belső tereiről Kalotaszegen

2026. október 5. hétfő
ÁLLÁSFOGLALÁS

2026. szeptember 29. kedd
Igehirdetés a temesvári Új Ezredév Református Központban

fényképek

Temesvári zarándoklat
10 éves az EMNT
Székelyek Nagy Menetelése
A Magyar Rektori Konferencia plenáris ülése Nagyváradon

videók

Trianonról és az autonómiáról
TEMESVÁR 31. - Tőkés László, az EMNT elnöke
Tőkés László évértékelője a Magyar Televízióban, 2016. jan. 1-jén
Tőkés László brüsszeli felszólalása

ajánlott oldalak

Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács
Székely Nemzeti Tanács
EPP képviselőcsoport az Európai Parlamentben
FIDESZ
Fidesz Európa Parlamenti képviselőcsoportja
Orbán Viktor miniszterelnök honlapja
www.tokeslaszlo.eu | © Minden jog fenntartva, 2010