Az EMNT Sajtószolgálatának összefoglalója a hétvégi önkormányzati nagygyűlésekről

Csíkszeredában, 2009. szeptember 4-én került sor az első Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlésre.

A nagygyűlés ötletét Tőkés László EP-képviselő szerint Michl Ebner délt-tiroli politikus adta, amikor néhány éve az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) vezetői és a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) akkori elnöke, Fodor Imre Strasbourgban ismertették az erdélyi magyarság autonómiatörekvéseit. Az SZNT jelenlegi elnöke, Izsák Balázs tekintettel Románia közelgő közigazgatási átszervezésére az utóbbi években többször is szorgalmazta egy, a választott önkormányzati tisztségviselőket összegyűjtő találkozó megszervezését. Ezt a kezdeményezést karolta fel a Tőkés László vezette EMNT, amikor a 2009-es év elején sikerült megállapodniuk a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) vezetőivel, és az erdélyi Magyar Összefogás konkrét hozadékaként létrehozták az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórumot (EMEF). Az EMEF legutóbbi, június 25-i gyűlésén – többszöri halasztás után – a felek szeptember 5-re tűzték ki a Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlés időpontját, és helyszínként akkor még Székelyudvarhelyet jelölték meg. Pártpolitikai és elvi különbségek miatt az SZNT és a Magyar Polgári Párt (MPP), az EMEF határozatától függetlenül, saját kezdeményezésként ugyancsak szeptember 5-ére és azonos helyszínre, Székelyudvarhelyre szervezett nagygyűlést. Hosszas nyilatkozatháború után így két nagygyűlésre került sor a hétvégén, pénteken az EMEF-en elhatározott, szombaton az SZNT által szervezett nagygyűlésen vettek részt a székelyföldiek.

Az RMDSZ és az EMNT által közösen szervezett rendezvényen mintegy ezer székelyföldi polgármester, alpolgármester, helyi és megyei tanácsos, az RMDSZ számos helyi és országos vezető tisztségviselője fejezte ki közös akaratát a székelyföldi autonómia, Székelyföld megmaradásának és fejlesztésének ügye mellett. A Nagygyűlésen jelentős számban vettek részt az MPP helyi és megyei tanácsosai is, valamint tiszteletét tette Izsák Balázs, az SZNT elnöke, valamint Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt vezetője, volt MPP-s megyei tanácsos is.

A Székely Himnusz elhangzása után Ráduly Róbert, Csíkszereda polgármestere köszöntötte az egybegyűlteket, majd Markó Béla szövetségi elnök, Tőkés László, az EMNT elnöke és Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke mondott beszédet.

Az RMDSZ elnöke úgy vélte, az autonómia, és általában minden, amire az erdélyi magyarság törekszik, lényegében leegyszerűsíthető egy fogalomra, a tulajdonkérdésre.

Romániában 6,6%-os magyarság él, ez azt jelenti, hogy ez a közösség közel hét százalékban tulajdonosa ennek az országnak. Erdélyben 25%-os, Székelyföldön pedig több mint 80%-os ez az arány. Ez azt jelenti, hogy Erdélynek 25%-ban, Székelyföldnek pedig több mint 80%-ban mi, magyarok vagyunk a tulajdonosai. Lehet ezt sokan rossz néven veszik, de ezt a kérdést így kell szemlélnünk a továbbiakban: ennek a tulajdonjognak pedig minden szinten, minden intézményben, minden pillanatban érvényt kell szereznünk – hangsúlyozta Markó Béla.

Az összefogás kiszélesítéséről beszélt Tőkés László európai parlamenti képviselő, az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum társelnöke, sajnálatát fejezve ki, hogy „megduplázódott" az önkormányzati nagygyűlés, pedig az egy több lett volna, mint a kettő, de hangsúlyozva: eredményként könyvelhető el, hogy létrejött a nagygyűlés, és szándékában mindkét rendezvény egy, kiegészíti egymást. A befogadó összefogás mellett érvelve Tőkés élesen bírálta az ún. „Markó-doktrínát”, miszerint az RMDSZ-en kívül nincs élet, hangsúlyozva: a kizárólagos egységpolitika az egypártrendszert idézi, márpedig az erdélyi magyarságnak a politikai pluralizmus jegyében kell rendeznie ügyeit. Szellemiségében hasonló a „Csapó-doktrína” – fejtette ki –, miszerint a Székely Nemzeti Tanácson kívül más nem képviselheti az autonómia ügyét. Elismerte az SZNT érdemeit az autonómiatörekvésekben, de hangsúlyozta: a székely önrendelkezés ügye minden magyar ügye. A berlini fal után le kell omlaniuk a trianoni falaknak is — érvelt a nemzetpolitikai rendszerváltozás szükségessége mellett.

Az első Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlésen felszólalt még Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke, romániai államfő-jelölt, Lokodi Edit Emőke Maros megyei, Tamás Sándor Kovászna megyei és Borboly Csaba Hargita megyei tanácselnök is. A nagygyűlés résztvevői egyhangúlag elfogadták Memorandum Székelyföld sajátos közigazgatási és fejlesztési jogállásáért, valamint a Kiáltvány a Székelyföldért elnevezésű dokumentumokat.

A Memorandum munkapéldányán még a nagygyűlés alatt is dolgoztak az EMEF társelnökei, Markó Béla szövetségi elnök elfogadta Tőkés László EMNT-elnök kiegészítő javaslatait, így a végleges szöveget hétfőn juttatják el minden választott önkormányzati tisztségviselőnek, hogy aláírásukkal hitelesítsék a közakaratot. Az elfogadott dokumentumokban a jelenlévő székely székek önkormányzati képviselői hitet tesznek az autonómia mellett, és felhívják Románia és az Európai Unió figyelmét a székelység helyzetére, mindazokra a problémákra, amelyek akadályozzák Székelyföld szerves fejlődését, és veszélyeztetik az évszázadok óta itt élő, a régióban abszolút többséget alkotó magyarok nemzeti közösségként való megmaradását. A dokumentumokban leszögezik: a szubszidiaritás és az önkormányzatiság európai elveinek, valamint joggyakorlatának megfelelően, Székelyföldnek különleges közigazgatási és regionális fejlesztési jogállásra van szüksége, a közösség jövőjének egyetlen tartós garanciája ugyanis Székelyföld területi autonómiája lehet. A két dokumentum összefoglalja a magyarság alapvető célkitűzéseit, a közigazgatási reformot és a decentralizáció felgyorsítását, új gazdasági fejlesztési régiók kialakítását, a területi autonómia megvalósítását. A nagygyűlés résztvevői ugyanakkor kérik az Európa Tanács 176/1993-as számú ajánlásának és a Románia által is ratifikált Európai Kisebbségvédelmi Keretegyezmény előírásainak szigorú betartását, de követelik a magyar nyelv hivatalos regionális nyelvvé való nyilvánítását, és az 1918-as Gyulafehérvári Kiáltvány harmadik pontjának szellemében, kérik a teljes nemzeti szabadságot az együttlakó népek számára. „Céljaink megvalósításában elengedhetetlen eszköznek tekintjük az Alkotmány módosítását, korszerűsítését, továbbá mindazon törvények és jogszabályok kidolgozását, amelyek a magyarság megmaradását, gyarapodását, biztonságát szolgálják Romániában, Erdélyben és Székelyföldön” – szögezik le a Kiáltványban.

Másnap, Székelyudvarhelyen az autonómiáért munkálkodó erdélyi magyar erők összefogását szorgalmazta Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke a székely nagygyűlés résztvevői előtt.

Az európai parlamenti képviselő a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) és a Magyar Polgári Párt (MPP) által szervezett gyűlésen a nemzeti összefogást a sport, elsősorban a labdarúgás terepéhez hasonlította, hangoztatva, hogy a „nemzeti tizenegybe” be kell venni minden, az autonómiáért őszintén küzdeni tudó és akaró erőt. Ebben az erőfeszítésben nagy reményeket fűzött a Fidesz szerinte küszöbönálló magyarországi győzelméhez.

Ezzel kapcsolatosan a református püspök a gyűlés után az MTI-nek külön is elmondta: a Fidesz szerinte eddig is támogatásban részesítette az erdélyi magyar összefogást, amelynek azonban még ki kell teljesednie. Nagyon sokat jelenthet a Fidesz kormányra kerülése - mondta, úgy vélekedve, hogy e párt részéről eddig is meghatározó volt az erkölcsi, politikai és nemzeti támogatás, de kormányra kerülése esetén hatványozottan megnövekszik a szerepe. "Olyan szövetségesre tehetünk szert, aki az egész Kárpát-medencei nemzetpolitika szempontjából új fejezetet nyit, és a politikai rendszerváltozást kiteljesíti a nemzetpolitikai rendszerváltozás irányában" - hangoztatta az EMNT elnöke.

Addig is azonban nagy a veszélye annak, hogy szétforgácsolódik az erdélyi nemzeti oldal – folytatta a püspök, aki szerint jelen pillanatban nagyobb az ellentét az erdélyi „nemzeti polgári táboron” belül, mint a nemzeti tábor és az RMDSZ között, legalábbis külsőségeiben és intenzitásában. „Nem engedhetjük meg magunknak azt a fényűzést, hogy vagy a turáni átok, vagy a »divide et impera« (oszd meg és uralkodj) elve alapján a külső megosztó hatalmi politika hatására leterítsük egymást" – szögezte le a püspök. A gyűlésen elhangzott felszólalásában ezt úgy fogalmazta meg: ne vert hadakat találjanak a szövetségesek, mire megérkeznek majd Erdélybe.

Tőkés szerint az véget vetne az eddig kialakított összefogásnak, ha a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) újra kormányra kerülne, márpedig – mint hozzáfűzte – a szövetség már kacérkodik ezzel a gondolattal.

A gyűlésen Szász Jenő, az MPP elnöke megállapította: meg kell változtatni Románia alkotmányát, oly módon, hogy minden egyes történelmi régióban érvényesüljön a szubszidiaritás elve. Szerinte Székelyföldön a területi autonómia biztosítja csak lakosságának hosszú távú megmaradását. Izsák Balázs, az SZNT elnöke szerint nem mindegy, hogy Romániában milyen típusú közigazgatási reform megy majd végbe: olyan, amely közelít az áhított célhoz, a területi autonómiához, vagy olyan, amely eltávolít tőle.

A nagygyűlés résztvevői a közigazgatási reformról szóló állásfoglalásukban leszögezik, hogy ennek az átszervezésnek a helyi közösségek akaratára kell épülnie, Székelyföld fel nem osztható és be nem olvasztható, csakis természetes, történelmileg kialakult regionális határai közt, önálló, többlethatáskörökkel rendelkező autonóm közigazgatási egységként képzelhető el a jövőben. Hangsúlyozzák, hogy Székelyföld autonómiája nem sérti Románia területi integritását és nemzeti szuverenitását. Elhatározták, hogy népszavazásokat írnak ki Székelyföld településein a közigazgatási határok megváltoztatására vonatkozóan, lehetővé téve ezáltal, hogy Székelyföldet különálló, autonóm közigazgatási egységként törvény által létre lehessen hozni. Határozatot hoztak Székelyföld jelképeiről is, valamint nyolc széki önkormányzati társulás létrehozásáról.

Csíkszereda–Székelyudvarhely, 2009. szeptember 4–5.