Plenáris üléseken és szekciókban zajló kerekasztal-beszélgetéseken járták körbe a meghívott szakemberek a magyar és a nemzetközi statisztika aktuális kérdéseit, különös tekintettel egyrészt e tudományág oktatásának helyzetére és perspektíváira, másrészt a modernizációban és a területfejlesztésben betöltött szerepére. Az előadások rendjén a történeti visszatekintésre is gondot fordítottak, már csak azért is, mert e hónap 23. napján lesz 140. éve annak, hogy a magyarországi közgazdasági statisztika első jelentős képviselője, az Országos Statisztikai Hivatal elődjének, az 1848-as Központi Statisztikai Hivatalnak a megalapítója, Fényes Elek földrajztudós távozott az élők sorából. A nagy előd a Bihar vármegyei Csokalyon született, tanulmányai egy részét Váradon végezte. Szülőfalujában szobra áll, a PKE-nek helyet adó királyhágómelléki egyházkerületi székház udvarán pedig 2013-ban emléktáblát avattak a tiszteletére. A konferencia részvevői mindkettőt felkeresték és megkoszorúzták.

Soós Lőrinc, a Magyar Statisztikai Társaság elnöke emlékeztetett a konferencia elején, hogy a rendezvényre éppen a köztisztviselők napján kerül sor, hiszen július 1-je 1997 óta a közalkalmazottak törvényes ünnep- és pihenőnapja Magyarországon, márpedig a statisztikusok zöme ebben a státusban munkálkodik. Felhívta a figyelmet arra is, hogy az általa vezetett szakmai szervezet képviselői mellett hat magyarországi és három határon túli magyar anyanyelvű egyetem szakemberei emelik részvételükkel a nagyváradi konferencia rangját, méltatva egyúttal a vendéglátó tanintézetet. Ez utóbbi nevében ifj. Szilágyi Ferenc docens köszöntötte a vendégeket, majd átadta a szót Tőkés Lászlónak, a Partiumi Keresztény Egyetem elnökének.

Megnyitó beszédében európai parlamenti képviselőnk a Szentírást idézte: „Elvész az én népem, mivelhogy tudomány nélkül való” – majd ennek mentén vázolta az erdélyi magyar tudományosság dicső múltjára rákövetkezett keserű közelmúltat, a kommunizmus idején végbement szellemi-lelki-tárgyi pusztítást, aminek csak egy töredékét sikerült jóvátenni a diktatúra bukása után eltelt negyedszázadban. S bár a bibliai ige kifejezetten az isteni tudományokra vonatkozik, nyugodt szívvel általánosíthatunk – mondta a püspök –, hiszen akárha Isten és az ő tudománya nélkül, akkor is elvész a nép, hogyha a tudomány nem tudja betölteni hivatását a nemzet életében. Tőkés László röviden vázolta a Partiumi Keresztény Egyetem történetét, amely e történelmi régió reneszánszának kiemelkedő fontosságú intézményeként nemzetfenntartó szerepet tölt be a váradújvárosi Sulyok István Egyházi, Oktatási és Művelődési Központ egységében. A magyar statisztikai tudomány kialakulása, fejlődése és intézményesülése, illetve Fényes Elek élete és munkássága példázatul és sok tanulsággal szolgál az utókornak. A magyar nemzet viszontagságos történetébe szervesen beleillik a sorscsapások utáni örökös újrakezdés, ami – egészében és részeiben – tudományos életünkre is egyaránt oly jellemző. Fényes Elek pályája is híven példázza, hogy – Adyval szólva – „az Értől” indulva miképpen lehet eljutni „az Óceánig” – mondotta az egyetem elnöke, rámutatva ugyanakkor arra, hogy bár tudomány nélkül elvész a nép, de önmagában a tudományosság művelése, az öncélú kutatás sem célravezető. A cél ugyanis a nemzet felemelése, amire a reformkor nemzedékének nagyjaival együtt maga Fényes Elek is vállalkozott. Az utóbbi időszakban létrehozott partiumi intézmények, anyaegyetemünk és a partiumi kutatóintézet éppúgy, mint a Partiumi Autonómiatanács ugyanezt a célt hivatottak szolgálni. A tudomány nemes eszközét politikai céljaink elérésére használjuk, ami viszont nemzeti megmaradásunk és felemelkedésünk útját egyengeti. A jelen statisztikai konferenciának hozzáadott értéke a határok fölötti nemzetegyesítés szellemében zajló tudományos együttműködés, ami pedig szervesen beleillik az európai regionális együttműködés szélesebb keretébe – zárta beszédét erdélyi képviselőnk, Isten áldását kérve a tanácskozásra és az egész partiumi térségre. 

 
Tőkés László köszöntőbeszéde a Dokumentumok rovatban található.