A reformáció nemzetmentő- és megtartó erejéről Miskolcon

A Lévay József Közművelődési Egyesület meghívására és szervezésében Tőkés László európai parlamenti képviselő, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület előző püspöke, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke tartott előadást november 4-én Miskolcon, a Kossuth utcai református templomban.

Elöljáróban Szabó Sándor lelkipásztor, az egyesület elnöke köszöntötte a Miskolc-Belvárosi Református Gyülekezetbe érkezett nagyváradi vendéget és munkatársait, majd emlékeztetett: 1956-ban ezen a napon vonultak be ismét Magyarországra a szovjet csapatok, immár azzal a céllal, hogy vérbe fojtsák az alig két héttel korábban kirobbant forradalmat és megtorolják az átmenetileg győzte szabadságharcot, restaurálva a kommunista diktatúrát. Az országban minden november 4-én megemlékeznek az 1956-os események áldozatairól, a kormány hivatalosan 2013-ban nyilvánította nemzeti gyásznappá, az emlékezés napjává.

Az erdélyi püspök elöljáróban felidézte a református egyház magyarországi és erdélyi szolgálattevőinek viszonyulását a kommunista diktatúrához, többük hitelvű ellenállását, sőt mártíriumát. A tisztelet és megbecsülés hangján szólt azokról az 56-osokról, akik életüket áldozták a szabadságért, akiket valamilyen módon utolért a marxista-leninista megtorló gépezet, nemcsak Magyarországon, de szerte a Kárpát-medencében. Tőkés László ezt követően – a meghirdetetteknek megfelelően – a reformáció fél ezredéves jubileuma előtt tisztelegve tartott előadást az erdélyi protestantizmusról. Kálvin és a kálvinizmus Erdélyben című, alapvetően még 1985-ben papírra vetett tanulmánya csak most fog könyv formában megjelenni, ennek a készülő kötetnek azt a kezdőrészét mutatta be az adott időkeretben Miskolcon, amely a reformáció erdélyi elterjedését, a kálvinizmus kikristályosodását, megerősödését és államvallási rangra jutását taglalja. Azt a történelmi korszakot dokumentálja a szerző dolgozata, amelyben a reformáció és a református egyház nemzetmentő és nemzetmegtartó erővé vált a szétszabdalt Magyarországon, nem utolsó sorban az erdélyi fejedelmek és országnagyok jóvoltából. Tőkés László emlékeztetett: idén nemcsak magának a reformációnak az 500 évét ünnepeljük, hanem a magyar református egyház létrejöttének 450. évfordulóját is, jövőre pedig a tordai vallásbékét: 1568. január 6. és 13. között tartották az erdélyi városban azt az országgyűlést, amelyen kihirdették ki – a világon elsőként – a vallásszabadságot, amely biztosította a „bevett vallások”, a katolikus, a lutheránus, a református és az unitárius vallások szabad gyakorlását és terjesztését.

A templomi együttlétet követően megemlékező koszorúzást tartottak Oláh Miklós ’56-os mártír emléktáblájánál. A 21 évesen, ártatlanul kivégzett miskolci fiú a forradalom egyik legfiatalabb áldozata volt. 1957 első napjaiban vitték el szülei házából – amelyen 2014 ősze óta tábla őrzi az emlékét –, majd alig pár hónap múlva kivégezték. A Tárkányi utcai emlékjelnél a Lévay József Közművelődési Egyesület, a Miskolc-Belvárosi Református Gyülekezet, a Nyilas Misi Alapítvány és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács képviselői rótták le kegyeletüket.